Hogyan hatott a válság az élelmiszeripari és mezőgazdasági cégekre?
A válság a mezőgazdasági cégeket kevéssé érintette, de bizonyos szempontból az agrárágazat mindig kiszolgáltatottabb a többi iparágnál, hiszen az időjárást a legjobb menedzser sem tudja befolyásolni. Ezenkívül, emellett az állandó tényező mellett az utóbbi időben az élelmiszeriparban az árfolyamváltozások kiszámíthatatlansága, az állattenyésztésnél a takarmányárak drasztikus emelkedése nehezítette az agrárvállalkozások helyzetét.
Úgy látjuk, a vállalkozások egy része még alultőkésített, és ezek likviditási problémákkal küzdenek, így többségük elhalasztja a nagyobb, kapacitásnövelő fejlesztéseket. Ugyanakkor az elmúlt pár évben technológiai oldalon tapasztaltunk fellendülést. Leginkább az EU-s támogatásoknak köszönhetően egyre több vállalat tudott költséghatékony gépeket beszerezni, korszerűsíteni. Emellett a támogatott beruházások közül a termékfejlesztésre, állattenyésztő-telep építésre vagy felújításra fordított források kerültek előtérbe az utóbbi években.
Mitől tud talpon maradni, jól működni egy agrárvállalkozás?
Az agrárcégekre is igaz, ami a legtöbb vállalkozásra: a több lábon állás, a piaci és a gazdasági változásokhoz való gyors alkalmazkodási készség segítheti át a cégeket a kihívásokkal teli időszakon. Mi pedig pénzügyi segítséget nyújtunk ahhoz, hogy minél gyorsabban reagálhassanak a változó környezethez, és terveiket megvalósítsák.
Ugyanakkor nem csak a gazdaság fellendülése, a stabil gazdasági környezet visszaállása feltétele a cégek hatékony működésének. A jó működés záloga a tudástranszfer, a tudás átadása is: ennek jelen kell lennie az integrátorok szintjén, hogy a termelőket hasznos szakmai javaslatokkal lássák el, jelen kell lennie az utódlásnál, generációváltásnál, hogy a cég folyamatosan működhessen, és elengedhetetlen a banki együttműködésben is: kollégáink ezért arra törekszenek, hogy tudásuk legjavát nyújtva segítsék a gazdálkodókat
Hogyan tud együttműködni a Budapest Bank a gazdaságokkal?
A bank az agrárágazatra jellemző specifikus ciklusigényekhez igazítva alakítja ki termékeit, ilyen pl. az integrátori hitel, vagy a támogatások előfinanszírozása. Fontos, hogy a termelők gyorsabban hozzájuthassanak az értékesített anyagok, szolgáltatások ellenértékéhez.
Az agráreszközök finanszírozása azonban nem csak vállalati üzletágunknál, hanem a lízing cégünknél is kiemelt fontosságú. A Budapest Bank leányvállalata, a Budapest Lízing Zrt. kifejezetten agrárcégeknek – többek között őstermelők, családi gazdaságok számára - is kínál megoldásokat: ilyen például a 0 százalékos önerővel igényelhető, áfa visszaforgatással működő lízingkonstrukció vagy a törlesztési részletek szezonális visszafizetésének lehetősége.
Ügyfeleink többsége nagy múltú, családi tulajdonú cég, és ugyanaz a hitvallásuk, mint nekünk: a célok közös megvalósításban, a partnerségben hisznek. Reméljük, hogy ügyfeleinknek ezután is partnerként tudunk segíteni a minél hatékonyabb tevékenységük érdekében.
Meglévő ügyfeleinkkel a jövőben szeretnék folytatni az együttműködést, illetve bővíteni partnereink körét. Jelenleg portfoliónk 12-14 %-a élelmiszer és mezőgazdásági finanszírozási termék, a közeljövőben - 2011-2012 során - szeretnénk növelni a részarányunkat a mezőgazdaságban, bővíteni pl. az integrátori finanszírozást. Célunk minél hatékonyabb segítséget nyújtani a vállalkozóknak, hosszú távú kapcsolatot kiépíteni velük: hisz az időjárásra ugyan nincs hatása a gazdálkodóknak, de pénzügyeikre igen.
Előretekintve a következő hónapokra, illetve évre, hogyan ítéli meg a BB az agrárhitelezésben rejlő lehetőségeket?
2011-ben a terméshozamok jobbak, az árak kedvezőbbek, amelyek egyrészről ugyan szűkítik a hiteligényeket, ugyanakkor javítják a hitelnyújtási feltételeket; ennélfogva az agrárhitelezés növekedését prognosztizáljuk a növénytermesztésben és a vegyes gazdálkodást folytató vállalkozásoknál. Az állattenyésztés esetében árnyaltabb a kép: a szarvasmarha-tenyésztésben – mind a tavalyhoz képest kiegyenlítettebbé vált tejtermelésben, mind az erős külföldi keresletnek örvendő hús-ágazatban - egyértelműen kedvezőbbek a hitelezési feltételek. Ugyanakkor az abrakfogyasztó ágazatok (baromfi, sertés) hitelezhetősége – a rendkívül magas takarmányárak okán – romlott. A jó példák között említést érdemel a szőlő-bor ágazat: egy piaci tisztulási folyamat végén, a tavalyi készletek kiürülésének eredményeként a jó minőségű új termésre megnövekedett kereslet vár. Az ország több pontján már megkezdődött a szüret, a piac kedvező árakat prognosztizál, amely ugyancsak a hitelezhetőség irányába mutat.
Látnak-e esélyt arra, hogy érdemben nőjön a kihelyezett hitelösszeg a szektorba?
A fent írt kedvező piaci tendenciák javítják a szektor hitelezhetőségét, így lehetővé válik a banki agrár-portfolió bővítése. Az ágazatokat tekintve a hagyományos szántóföldi növénytermesztésben valamint egyes öntözött szántóföldi zöldségkultúrákban látjuk a legnagyobb növekedési lehetőségeket. Üdvözöljük és támogatjuk azon tevékenységbővítő szándékokat, amelyek a félkész vagy feldolgozott terméknek a fizetőképes piacra juttatását tűzik ki célul. Mivel a banki hitelezési kockázatot jelentősen mérsékli, ha a közvetlen megtérülés kontrollálható, így a preferált agrár-termékek esetében az előállítás teljes folyamatának finanszírozásban részt vállalunk.
A piaci folyamatok elemzését követően számítanak-e nagyobb hitelkihelyezésre idén pl a közraktári hitelezésnél?
A 2006-os felfutást és a 2007-es csúcsot követően a közraktári piac a bankok és a közraktárak számára is megnövekedett kockázatúvá vált. Ez egészen 2010-ig folytatódott. A Közraktár Felügyelet több közraktár engedélyét is visszavonta. 2010-ben újabb kettővel csökkent a számuk, így most 4 engedéllyel rendelkező közraktár van a piacon: ÁTI-DEPO, Concordia, Korona, SGS.
A piaci forgalom alakulása a közraktárjegyek értéke alapján a 3 évvel ezelőtt csúcshoz képest 2/3-ával , ~100 milliárd Ft alá esett vissza.
A raktározott áruk összetétele igen vegyes, de a meghatározó rész továbbra is mezőgazdasági termék, főként búza és kukorica. Az éves termés 7-15%-a közraktározásra kerül.
A piaci problémák, kockázatok csökkentése érdekében a Közraktár Felügyelet, a Közraktár Szövetség, a Bankszövetség és a közraktárak is különféle erőfeszítéseket tettek az elmúlt években. Ezek közül az „egymásra zárás” kiküszöbölésére alkalmazott tájékoztatási vállalást és az áruk elektromos és távközlési alapú őrzésére kidolgozott rendszereket érdemes megemlíteni. A közraktári területen az idén nem számítunk növekedésre.
MIT KINÁL A BUDAPEST BANK AZ AGRÁRVÁLLALKOZÁSOKNAK?
1. EGYEDI NÖVÉNYTERMESZTÉSI HITEL
2. KÖZRAKTÁRJEGY FEDEZETE MELLETTI HITEL
3. Magyar Fejlesztési Bank (MFB) által REFINANSZÍROZOTT HITELEK (kamattámogatásos hitelek)
- Új Magyarország Agrárfejlesztési Hitel
- MFB Agrár Forgóeszköz Hitel
- Új Magyarország Termelői és Értékesítési (TÉSZ) Szövetkezet Forgóeszköz Hitelprogram
- Agrár Forgóeszköz Vis Maior Hitelprogram
4. NORMATÍV TÁMOGATOTT HITELEK
5. LÍZINGSZOLGÁLTATÁSOK
- Pénzügyi lízing konstrukciók
- Operatív lízing
- Eszközvásárlási hitel
