Nehezen indult a 2010. évi őszi kalászos vetőmag szezon. A lecsökkentett szaporító területek következtében csökkentek a termésmennyiségek és az idegenmag, valamint kártevők miatti minőségi problémák is gyakoriak voltak. Ennek következtében egyes térségekben vetőmaghiány alakult ki őszi kalászosokból, ez azonban országos szinten nem vetette vissza a vetőmagellátást.
„A rossz időjárás és a gombabetegségek fokozott elterjedése nem kedvezett a tavalyi vetőmag termésnek. Ilyen feltételek mellett különösen nagy kockázattal jár a rossz minőségű mag visszavetése: csak a megfelelő fajtahasználat mellett, megfelelő csírázási eréllyel rendelkező vetőmag ad esélyt a jövedelmező termelésre” – értékelte az őszi kalászos vetőmag szezont Dr. Ruthner Szabolcs, a Vetőmag Szövetség és Terméktanács (VSZT) ügyvezető igazgatója.
Szerencsére ennél kedvezőbben alakult az időjárás a mezőgazdaság számára az idei év során A búza vetése, bár elhúzódott a belvizek, a csapadékos ősz miatt, de a száraz hűvös tavasznak és a szakszerű növényvédelemnek köszönhetően a termés jó lett.
A búza vetésterülete a VSZT adatai alapján 953.000 ha körül alakult, ami elmaradt a tavalyihoz képest, ennek ellenére a termelők a tavalyinál több és jobb minőségű termést takaríthatnak be. Általánosságban a búza termésátlaga közepes, de az időjárástól függően nagy szórást mutat: Tolna megyében kifejezetten jó eredmények születtek, míg a belvíz és a későbbi aszály által sújtott Jász-Nagykun-Szolnok megyei terméseredmények alacsonyabbak voltak az átlagnál. Az orosz exporttilalomnak és a nagy európai gabonatermesztő országokban jellemző aszályos időjárásnak köszönhetően a terményárak egészen a betakarítás közeledtéig magasan voltak.
Az idei év nagy szakértelmet kívánt a gazdáktól, mert a kedvező időjárás miatt a termés nem volt ugyan kitéve nagyobb veszélyeknek, de azért résen kellett lenniük a növényvédelem területén.
A megkésett vetés miatt az elmúlt évekhez képest a gyomok őszi kelése kevésbé jelentett problémát. Általában a száraz, hűvös tavaszi időjárás miatt a gyomnövények megkésve, vontatottan bújtak elő, de helyenként jelentős mezei acat és napraforgó árvakelés fertőzés alakult ki. Bár az idei év nem kedvezett a nagy széltippan fejlődésének, ennek ellenére tovább nőtt a fertőzött területek nagysága.
A száraz tavaszi időjárás miatt az őszi búza nem volt kitéve a megdőlés veszélyének, ennek ellenére több helyen előfordult, hogy az erős szél megdöntötte a fejlettebb, éréshez közeledő állományokat.
Noha a száraz tavasz önmagában kedvezett a rovarkártevőknek, a tavaszi hűvös időjárás miatt vontatottan indult be a vetésfehérítő bogár kártétele. Egyes térségekben, pl. Győr-Moson-Sopron megyében pedig a poloska okozott kártételt.
A kezdeti kellő talajnedvesség elősegítette a korai, levélfoltosságot okozó gombabetegségek, a lisztharmat terjedését, de a későbbi csapadékhiány miatt ezek visszaszorultak. A szárazságnak köszönhetően a levélrozsda későn jelent meg és csak helyenként vált veszélyessé, így a kalászfuzáriumnak sem kedvezett az időjárás. Hazánk magas kukorica vetésterülete és a múlt évek tapasztalata a kalászfuzárium elleni megelőző védekezésre ösztönözték a gazdákat.
„Minden év más és más, a kiszámíthatatlan időjáráshoz alkalmazkodó növényvédelemre van szükség, ami a biztonságra törekvő, megelőző jellegű növényvédelem nélkül nem lesz sikeres. Ha magasan vannak a terményárak, a várható magasabb haszon miatt még indokoltabb a preventív védekezés.” – nyilatkozta Kurtz György, a Syngenta kalászos szakértője az idei évről.
A VSZT szerint 3,9 millió tonna búza kerül betakarításra. Hazánknak évente átlagosan 1,2 millió tonna étkezési és 1 millió tonna takarmány búzára van szüksége. Mivel az idei termés is meghaladja a hazai szükségleteket, Magyarország export szerepe továbbra is jelentős marad.
