Amit a kistermelői élelmiszer-termelés, -előállítás és -értékesítés feltételeiről tudni kell…
A jogszabályt a kistermelőknek – a melléklet szerinti kis mennyiségű termékek előállítása során – végzett alábbi tevékenységekre kell alkalmazni:
• általa megtermelt alaptermékkel vagy általa betakarított, összegyűjtött vadon termő alaptermékkel közvetlenül a végső fogyasztót, illetve a régión belüli kiskereskedelmi vagy vendéglátó, illetve közétkeztetési létesítményt (vendéglátó létesítmény) látja el,
• általa megtermelt alaptermékből előállított élelmiszerrel közvetlenül a végső fogyasztót, illetve a régión belüli kiskereskedelmi vagy vendéglátó létesítményt látja el,
• általa jogszerűen kifogott hallal, közvetlenül a végső fogyasztót, illetve a régión belüli kiskereskedelmi vagy vendéglátó létesítményt látja el.
A kistermelő a forgalomba hozni kívánt élelmiszerének előállítása során az alaptermékből feldolgozatlan terméket eredményező előállítási részfolyamatot más élelmiszer-vállalkozással is elvégeztetheti, a nyomon követhetőség biztosításával.
Az élelmiszerek magánháztartásban és saját fogyasztásra történő termelése és előállítása során nem kell alkalmazni az előírásokat.
A kistermelő felelős az általa forgalomba hozott élelmiszer biztonságáért, minőségéért, a nyomon követhetőség biztosításáért és dokumentálásáért.
A kistermelői élelmiszer értékesítést a kistermelőn kívül a vele egy háztartásban élő személy, valamint a kistermelő házastársa, bejegyzett élettársi kapcsolatban élő élettársa, nagykorú gyermeke, testvére, szülője, nagyszülője is végezheti.
A kistermelő lakóhelyén történő élelmiszer-előállítás és értékesítés akkor végezhető, ha az adott termék vonatkozásában a gazdaság helye fogalmilag nem értelmezhető vagy a gazdaság helyén nem biztosíthatóak az előállítás, illetve értékesítés feltételei.
A kistermelő nem állati eredetű alapterméket, valamint mézet, méhészeti termékeket és élő halat saját gazdaságában vagy lakóhelyén, hazánk területén működő valamennyi piacon, vásáron, rendezvényen és engedélyezett ideiglenes árusító helyen a végső fogyasztónak, illetve a régión belüli végső fogyasztónak, kiskereskedelmi vagy vendéglátó létesítménynek értékesíthet.
A kistermelő egyéb állati eredetű alapterméket saját gazdaságában vagy lakóhelyén és a régión belüli piacon, vásáron, rendezvényen és engedélyezett ideiglenes árusító helyen a végső fogyasztónak, illetve kiskereskedelmi vagy vendéglátó létesítménynek értékesíthet.
A kistermelő saját gazdaságában nevelt és közfogyasztás céljára engedélyezett vágóhídon levágott sertés, juh, kecske, szarvasmarha, strucc és emu húsát saját gazdaságában vagy lakóhelyén a végső fogyasztónak, illetve a régión belüli kiskereskedelmi vagy vendéglátó létesítménynek értékesítheti.
A kistermelő az általa megtermelt vagy előállított élelmiszert kiskereskedelmi tevékenységként kistermelői vendégasztal keretében felkínálhatja fogyasztásra.
A meghatározott élelmiszerek régión belüli értékesítése történhet a vásárló kérésére házhozszállítással is, valamint az egyes élelmiszerek tekintetében e rendeletben szabályozott, piaci értékesítésre vonatkozó területi korlátok betartásával.
Piacon és vásáron történő értékesítés esetén a vásári, piaci és vásárcsarnoki árusítás közegészségügyi szabályairól, továbbá a vásárokról és a piacokról szóló jogszabályban foglalt előírásokat be kell tartani.
Kiskereskedelmi és vendéglátó létesítmény kistermelői árut kizárólag a végső fogyasztó részére értékesíthet.
A kistermelő tevékenységének – kivéve kis mennyiségű nem állati eredetű alaptermék termelését (nyers zöldség, gyümölcs és egyéb termény), vadon termő alaptermék összegyűjtését és betakarítását – megkezdését, annak lényeges megváltozását, szüneteltetését és megszűnését meghatározott adattartalommal köteles írásban bejelenteni. Amennyiben az alaptermék vagy a termék forgalomba hozatalának bejelentése a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatalnál (MgSzH) kerül teljesítésre, azt a gazdaság helye vagy lakóhely szerint illetékes megyei MgSzH kerületi hivatalánál (területileg illetékes kerületi állategészségügyi és élelmiszerellenőrző hivatal) kell megtenni. A kerületi hivatal a kistermelőt nyilvántartásba veszi és regisztrációs számmal látja el.
Állati eredetű alap- és feldolgozott termék csak akkor hozható forgalomba, ha az állomány, amelyből az adott termék származik, igazoltan részt vesz a kötelezően előírt mentesítési programokban, illetve – tejtermelő állomány esetében – amely igazoltan mentes gümőkortól és brucellózistól.
Ennek igazolására a kistermelő kérelmére a területileg illetékes kerületi hivatal hatósági állatorvosa hatósági állatorvosi bizonyítványt állít ki. A bizonyítvány a kiállítástól számított egy évig hatályos, a kistermelő kérelmére évente meghosszabbítható.
A kistermelő állati eredetű alap- és feldolgozott terméket csak hatósági állatorvosi bizonyítvány birtokában hozhat forgalomba.
A hatósági állatorvosi bizonyítvány vagy annak a hatósági vagy jogosult állatorvos által hitelesített másolatát a kistermelőnek, illetve az élelmiszer értékesítését végző személynek, valamint a kiskereskedelmi vagy vendéglátó létesítmény üzemeltetőjének az árusítás helyén kell tartania.
Amennyiben a kistermelő által folytatott élelmiszer-termelés és -előállítás a vonatkozó előírásoknak nem felel meg, a megengedett kis mennyiségeket túllépte, a kistermelő számára nem engedélyezett tevékenységet végez, az élelmiszer-biztonságot érintő állat-egészségügyi, élelmiszer-higiéniai vagy élelmiszer-biztonsági hiányosság tapasztalható, a kerületi hivatal jogosult a tevékenység végzését a hiányosságok megszüntetéséig felfüggeszteni, korlátozni, a hatósági állatorvosi bizonyítványt és annak másolatát visszavonni, a nyilvántartásból törölni, és/vagy intézkedni a meghatározott egyéb szankciók foganatosításával kapcsolatban.
Amennyiben a kistermelő tevékenysége során a fogyasztó egészségét súlyosan veszélyeztető hiányosság kerül megállapításra, a kistermelőt az adott tevékenység gyakorlásától 3 évre el kell tiltani.
A kistermelőnek az alaptermékből előállított élelmiszerről adatlapot kell készítenie, melyen a következő adatoknak kell szerepelnie: a kistermelő neve, címe,
az élelmiszer-előállítás helye, az élelmiszer megnevezése, az összetevők csökkenő sorrendben való felsorolása, fogyaszthatósági időtartam, illetve minőségmegőrzési időtartam, tárolási hőmérséklet.
A kistermelői vendégasztal keretében előállított élelmiszerekről adatlapot nem kell vezetni.
Ha a kistermelő az általa előállított élelmiszert csomagoltan értékesíti a kiskereskedelmi vagy vendéglátó létesítménynek, az élelmiszerek jelöléséről szóló rendeletben meghatározott jelölést alkalmaznia kell. A csomagoláson fel kell tüntetni a „kistermelői”, vagy méz esetében a „termelői” jelzőt a termék megnevezése előtt.
Csomagolatlan élelmiszernek – beleértve az alapterméket is – kiskereskedelmi vagy vendéglátó létesítmény részére történő értékesítése esetén a kiskereskedelmi létesítménynek az árusítás helyén fel kell tüntetni a kistermelő nevét és a termék nevét. A termék megnevezése előtt fel kell tüntetni a „kistermelői” vagy méz esetében a „termelői” jelzőt. A kistermelő dokumentált módon köteles tájékoztatni a kereskedőt és a vendéglátót az élelmiszer fogyaszthatósági vagy a minőség megőrzési időtartamáról, valamint a szükséges tárolási hőmérsékletről.
Amennyiben a kistermelő az általa előállított élelmiszert csomagoltan értékesíti saját gazdaságában, lakóhelyén, piacon, vásáron, rendezvényen, engedélyezett ideiglenes árusító helyen, valamint házhozszállítással, akkor a csomagoláson fel kell tüntetni a kistermelő nevét, címét vagy gazdaságának címét, a termék nevét, a fogyaszthatósági vagy a minőség megőrzési időtartamát és fogyaszthatósági időtartammal rendelkező élelmiszerek esetében a tárolási hőmérsékletet.
Csomagolatlan élelmiszer ilyen módokon történő értékesítése esetén a kihelyezett termék előtt a kistermelő nevét, valamint a termék nevét kell feltüntetni.
Az étkezési tyúktojás értékesítése esetén fel kell tüntetni az előírt jelölést (A. osztály, B. osztály).
Nyers tej, illetve nyers tej felhasználásával készült, nem hőkezelt tejtermékek értékesítése esetén az értékesítés helyén, jól látható, és az adott termékkel egyértelműen összekapcsolható módon fel kell tüntetni a „nyers tej, forralás után fogyasztható”, illetve „nyers tejből készült” jelölést.
A kistermelőnek nyilvántartást kell vezetnie az általa előállított termékek mennyiségéről, az előállítás idejéről, az értékesített mennyiségről és az értékesítés helyéről, idejéről. A nyilvántartást vagy annak másolatát a kistermelőnek az árusítás helyén kell tartani. A kistermelő köteles a nyilvántartást, valamint a húsvizsgálatot igazoló hússzállítási igazolásokat 2 évig megőrizni.
A kistermelő tulajdonában lévő, gazdaságában nevelt és ott levágott baromfi és nyúlfélék vágás utáni húsvizsgálatát a hatósági vagy a jogosult állatorvos a levágás helyén végzi el, a vizsgálat után hússzállítási igazolást állít ki, amely alapján a baromfi és nyúlféle húsa forgalomba hozható.
A kistermelő saját gazdaságában nevelt, értékesítésre szánt, tulajdonában lévő sertés, juh, kecske, szarvasmarha, strucc és emu csak engedélyezett vágóhídon kerülhet levágásra. A hatósági vagy a jogosult állatorvos az elvégzett húsvizsgálat után hússzállítási igazolást állít ki. Ezen állatok húsát haladéktalanul 0-+7 °C, a belsőségeket 0-+3 °C közötti hőmérsékletre kell hűteni, és a feldolgozásig, illetve az értékesítésig a hűtőláncot folyamatosan fenn kell tartani. A húst lefagyasztani nem szabad.
Sertésből származó hústermék kistermelői vendégasztal keretében csak akkor kínálható fel, ha az annak alapanyagául szolgáló hús megfelelő eredménnyel átesett a húsban előforduló trichinella hatósági vizsgálaton.
A kistermelő a forgalomba hozni kívánt állati eredetű élelmiszerének füstöléssel történő tartósítását a saját gazdaságán kívüli, arra alkalmas létesítményben is elvégezheti, vagy más élelmiszer-vállalkozással is elvégeztetheti, a nyomonkövethetőség biztosításával.
Baromfihúst és más állat húsát nem lehet egy időben, egy helyen feldolgozni, húsukat elkülönítetten kell tárolni.
A 52/2010. (IV. 30.) FVM rendeletben meghatározott előírásokról, feltételekről és kötelezettségekről részletes és teljes körű információt a kerületi hivatalok főállatorvosaitól, valamint a hatósági állatorvosoktól kaphatunk.
Az aszálykár-enyhítési hozzájárulást 2010. június 30-ig kell befizetni
A nemzeti agrár-kárenyhítési törvény szerint a mezőgazdasági társasvállalkozóknak, szövetkezeteknek az egységes kérelemmel együtt – amelynek végső határideje 2010. május 15. volt – be kellett jelentkezni a Nemzeti Agrár-kárenyhítési Rendszerbe (NAkR). Az őstermelők ugyancsak ez ideig nyilatkozhattak önkéntes belépési szándékukról.
Akik a kötelező vagy az önkéntes bejelentésnek eleget tettek, azoknak a szántóterület után hektáronként 800 Ft, a gyümölcsültetvények után 2.000 Ft hozzájárulást kell fizetni, melynek végső határnapja 2010. június 30.
A végleges elemi kár okozta veszteségek ismeretében a kárenyhítési juttatás iránti kérelmet ősszel folyamatosan, de legkésőbb 2010. október 20-ig kell benyújtani a területileg illetékes megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal (MgSzH) részére.
Az európai és a hazai közvélemény támogatja az agrártermelőket
Az Eurobarométer felmérése szerint az európai állampolgárok több mint 80%-a támogatja, hogy az Európai Unió továbbra is biztosítson forrásokat az agrártermelők jövedelméhez. Sőt a válaszadók közel 40%-ának az a véleménye, hogy a következő 10 évben növelni kell a mezőgazdasági támogatás mértékét. A válaszadók 82%-a – abból a logikából kiindulva, hogy a mezőgazdasági tevékenységet jelentős mértékben befolyásolja a klímaváltozás – egyetértett azzal, hogy a gazdákat a klímaváltozásból fakadó kihívásoknak való megfelelésben preferálni kell.
A hazai válaszadók 63%-a sorolta a gazdákkal, illetve a termékpálya egyéb szereplőivel szembeni elvárások közé a jó minőségű, egészséges és biztonságos élelmiszerellátást, 58%-a a kedvező élelmiszerárak biztosítását, 26%-a pedig a vidéki környezet megóvását és védelmét.
A fajta adott, a korszerű technológia hiányzik
Az AKI közleménye szerint a gazdasági és pénzügyi válságot megelőző 3 év átlagában évente a vizsgált sertéstartók számosállatra vetítve 828,9 Euró termelési értéket állítottak elő 146,5 Euróval kevesebbet, mint a régi tagállamok (EU-15) sertéstartói.
A lehetőségeket bizonyítja, hogy a vizsgált hazai tenyészetek legjobb 25%-a a termelési értéket illetően 86,4 Euróval felülmúlta az EU-15 sertéstartó gazdáinak átlagát. A nagyobb teljesítmény a kimagasló genetikai állományban és a korszerű technológiában rejlik, kevésbé befolyásolja azt, többek között a nagy üzemméret.
A versenyhátrányunk nem a biológiai alapokra, a fajtákra és a hibridekre, hanem egyértelműen a korszerűtlen technológiára vezethető vissza, amely a beruházási értékszámokban is megnyilvánul. A bruttó halmozott beruházás 2005-2007. között a hazai termelőknél számosállatra vetítve mínusz 16,7 Euró, szemben a legjobb 25% tenyészettel, ahol ennek összege 72,7 Euró volt. Behozhatatlan hátránynak tűnik, hogy az EU-15 tagállamában ez a beruházási érték 332,5 Euró, amely a potenciálisan legkiválóbb tenyészeteinkben realizáltnak a 4,6-szerese.
Az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) 2008-tól finanszírozott sertéstelepek korszerűsítését az elkövetkezendő időszak az előirányzott ütemben folytatni kell, mert csak így biztosítható a magas genetikai potenciál hatékony technológiával történő kombinálása, ez által a versenyképesség megteremtése.
Csupán 707 a támogatott induló gazdálkodók száma
Tavaly szeptember 15-október 31. között ismételten meghirdetésre került a fiatal gazdálkodók induló támogatási jogcím. A pályázók összesen 6.156 kérelmet nyújtottak be, 63,7 milliárd Ft forrásigénnyel.
A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) május közepén megkezdte a 2009-ben benyújtott fiatal gazdálkodók indulásának támogatására irányuló támogatási határozatok postázását. Az első körben a szakmai értékelés során csupán a rendkívül magas, 134 pontot elért kérelmezők nyertek támogatást, ám a forrás és így a szükséges pontszám még nem tekinthető véglegesnek. A kedvezményezett 707 fiatal gazdálkodó összesen 7,6 milliárd Ft forrást használhat fel az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA).
Egy tehenet tartó gazdát is támogatni kellene
A földhasználókat egy hektár szántó, 0,3 hektár gyümölcsös és szőlő terület művelése, kulturállapotban tartása esetén egységes területalapú támogatás illeti meg. Nem így a tehéntartókat, akik az uniós csatlakozás óta csak akkor jogosultak ún. anyatehén-tartás támogatására, ha igazoltan legalább 3 tehenet tartanak.
Munkahelyteremtés és foglalkoztatás bővítés miatt szükség lenne az 1-2 tehenet tartók támogatására, azért is, mert egy tehén mintegy félszáz lakos közvetlen folyadéktej és hagyományos tejtermékkel (tejföl, túró) történő ellátását biztosíthatná. A kis létszámú tehéntartás elősegítené az emberek számára táplálkozási szempontból értéktelen gyep és melléktermék hasznosítását, azok állati termékekké történő transzformálása mellett a táj-, a természet és a környezet állapotának fenntartását.
A jelenleg is hatályos jogszabály módosításával a történelmi jogosultsághoz kötött forrás ugyan nem, de a termeléshez kötött mintegy 30 ezer Ft támogatás ezen gazdák számára is elérhetővé válna. Mivel a támogatási kérelmek szankciómentesen 2010. június 1-július 31. között nyújthatók be, szükség lenne a mielőbbi rendeletmódosításra.
vissza a tetejére
Elemi károk felmérése és bejelentése
Az időjárás javulásával – az ár- és belvízzel borított, valamint a károsan átnedvesedett termőtalaj csökkenésével egyidejűleg – sok helyen befejeződött az elemi és a természeti károk felmérése, bejelentése.
Mindazok a mezőgazdasági termelők, akik a Nemzeti Agrár-kárenyhítési Rendszer (NAkR) kedvezményezettjei – vagyis kötelező vagy önkéntes alapon bejelentkeztek a rendszerbe –, a kárenyhítési törvényben meghatározott elemi károkat a keletkezésüktől számított 10 napon belül be kell, hogy jelentsék a megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatalhoz (MgSzH). A közös kárfelméréssel egyidejűleg vagy a bejelentést követően az MgSzH falugazdászai helyszíni ellenőrzést végeznek, melynek tényadatait jegyzőkönyvben rögzítik. Az elemi, valamint az elháríthatatlan külső okoknak számító természeti csapások (árvíz, vihar, stb.) okozta károk ismeretében a Hivatal vis maior igazolást állít ki, melyet valamennyi – függetlenül attól, hogy a gazdálkodó a NAkR kedvezményezettje-e vagy sem – termelő részére megküld.
A károsult köteles az igazolást a kézhez vételt követő 30 napon, akadályoztatása esetén legfeljebb 6 hónapon belül a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) részére elektronikusan benyújtani.
A bejelentés elmulasztása esetén a jogosult termelő nem részesülhet kárenyhítő juttatásban!
Fontos tudnivaló, hogy a megyei MgSzH-hoz be kell jelenteni a biztosítóval kötött szerződéseket is.
Élelmiszerkereskedelmi mérleg
Az agrár-külkereskedelmi forgalom áruszerkezetén belül 2010. január-február között – a Központi Statisztikai Hivatal /KSH/ adatai szerint – az élelmiszerek kivitele (tagállami kiszállítás és 3. országokba irányuló export) közel 173 milliárd Ft, a behozatal (tagállami beszállítás és 3. országokból érkező import) pedig 120,9 milliárd Ft, vagyis az aktívum 52,1 milliárd Ft volt. Az előző év azonos időszakához viszonyítva az export 13,4%-kal, az import pedig 11,1%-kal visszaesett.
Az élőállat kivitelből származó árbevétel 8,3 milliárd Ft volt, 8,3%-kal kevesebb, mint egy évvel korábban. Ugyanakkor a behozatal 14,5%-kal volt több az előző évhez képest, így összegszerűen megközelítette a 7,2 milliárd Ft-ot.
A hús és húskészítmények esetében az export 31,5 milliárd Ft, az import 15 milliárd Ft volt. A kivitel 6,4%-kal emelkedett, a behozatal viszont 6,7%-kal visszaesett.
A tej és tejtermékek kiviteléből származó árbevétel meghaladta a 10,4 milliárd Ft-ot és 1,5%-kal több volt az egy évvel korábbinál. A behozatal 7,5%-kal nőtt, össz. értékét illetően 12,5 milliárd Ft volt.
A legfontosabb árucsoportunk, vagyis a gabona és gabonakészítmények importja 37,1%-kal esett vissza, össz. értékét illetően megközelítette a 9,4 milliárd Ft-ot. Az exportból származó árbevétel 47,5 milliárd Ft volt, 33,8%-kal kevesebb, mint 2009. azonos időszakában.
Ismét pályázhatók a nem termelő beruházások
Az elmúlt évben 664 támogatási kérelmet nyújtottak be a jogosultak a meghirdetett célprogramokra (mezővédő fásítás, sövénytelepítés, természet- és környezetvédelmi célú gyeptelepítés, rovarelterelő bakhát, valamint természetes alapú kerítés és madárvédelmi berendezés létesítésére). A legtöbb kérelem a természetes alapú madárvédelmi berendezések létesítésére irányult. A támogatás összes célprogramjára rendelkezésre álló kifizethető forrás több mint 3,5 millió Euró, kb. 945 millió Ft volt.
Idén újra lehet pályázni a nem termelő beruházásokra. A vonatkozó kérelmeket 2010. június 1-július 26. között lehet kizárólag elektronikus úton, a mellékleteket pedig papír alapon benyújtani az illetékes Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalhoz (MVH). Az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) finanszírozott intézkedés célja, hogy a Natura2000, illetve az agrár-környezetgazdálkodási programba bevont területeken gazdálkodók olyan beruházásokat valósítsanak meg, amelyekkel növelik az általuk használt föld természeti értékét.
A kifizetési kérelmek benyújtására minden évben az egységes kérelemmel együtt, eszközbeszerzések esetén pedig a tárgyév október 1-31. közötti időszakban van lehetőség.
A támogatás igénylésének részletes feltételeit a 33/2008. (III. 27.) FVM rendelet tartalmazza.
vissza a tetejére
Kérdések és válaszok a kistermelői élelmiszertermelés és értékesítésről
Hol szabad kismennyiségű terméket értékesíteni?
Vágott baromfi és nyúl, valamint étkezési tojás, nyers tej, méz, továbbá nyers zöldség, gyümölcs és egyéb nyers termény saját gazdaságban (közvetlen a vásárló részére), valamint helyi kiskereskedelmi egységnek (pl. élelmiszer boltnak), helyi vendéglátó egységnek, azaz olyan üzletnek és vendéglátó helyeknek, melyet a kistermelő gazdaságának helyével azonos településen találhatók. Emellett a saját megyében és az azzal közvetlenül határos szomszédos megyékben működő, azaz regionális piacon, vásárban és engedélyezett ideiglenes árusító helyen , közvetlen vásárló részére.
Étkezési tojás nemcsak élelmiszer, hanem zöldség boltokban is eladható, a méz valamint a nyers zöldség, gyümölcs és egyéb nyers termény pedig értékesíthető Magyarország valamennyi piacán, vásárban és engedélyezett ideiglenes árusító helyén közvetlen a vásárló részére.
Közétkeztetés céljából (üzemi konyha részére) a nyers tej nem adható el.
Milyen engedélyezési kötelezettséget kell teljesíteni a kistermelőknek?
A kistermelői baromfi- és nyúlvágáshoz, halfeldolgozáshoz, tej- és tejtermék, méz, valamint tojás előállításához és árusításához nyilvántartásba vétel szükséges. A nyilvántartásba vételhez az illetékes megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal MgSzH kerületi főállatorvosi hivatalához kell kérelmet benyújtani. A nyilvántartásba vétel díja 15 ezer Ft. Ennek megtörténtét követően a tartási helyet a hatósági állatorvos ellenőrzi. Amennyiben az állatok egészségi állapota, elhelyezése, tartása, gondozása megfelelő, valamint a hely alkalmas a meghatározott állatfajok vágására, az állategészségügyi hatóság engedélyezi a vágott állatok előállítását, illetve értékesítését. Erről hatósági állatorvosi igazolást állít ki, melynek érvényessége egy év. Az engedély évenként meghosszabbítható. A meghosszabbítás feltétele évenként egy alkalommal állategészségügyi ellenőrzés megtörténte, melyről a kistermelő hatósági állatorvosi igazolást kap, melynek költsége 4 ezer Ft.
Fontos tudnivaló, hogy a megtermelt nyers (feldolgozatlan) zöldség, gyümölcs és termény, valamint a betakarított összegyűjtött vadon termő alaptermékek értékesítéséhez engedély (nyilvántartásba vétel, illetve regisztráció) nem szükséges.
A feldolgozott termékek árusításához viszont szükséges a regisztráció, amelynek díjtétele 15 ezer Ft.
Melyek az étkezési tojásárusítás alapvető feltételei?
Kistermelőként kizárólag saját tulajdonban lévő és gazdaságban nevelt tyúkoktól származó tojást szabad eladni. A tojás értékesítése a jogszabályban meghatározott helyeken történhet. Amennyiben a kistermelőnek 50 vagy annál kevesebb tojótyúkja van, a tojások jelölése (bélyegzés) nem kötelező. Ennél nagyobb tyúklétszám esetén az állategészségügyi hatóság által előírt bélyegzővel kell a tojásokat forgalmazás előtt pecsételni. Csak friss, ép, nem repedt, nem törött, szennyeződéstől mentes tojás árusítható, melyek értékesítéséről naprakész nyilvántartást kell vezetni. Az árusítás helyén fel kell tüntetni a kistermelő nevét, címét, a termék megnevezését, a fogyaszthatósági vagy a minőség megőrzési időtartamot, a tárolási hőmérsékletet. A tojás 21 napon belül értékesíthető, annak minőségéért a forgalmazó kistermelő a felelős.
Hetente legfeljebb 500, évente pedig maximum 20 ezer db tojás adható el.
Melyek a nyúlvágás és értékesítés feltételei?
Kistermelőként kizárólag saját tulajdonban lévő nyúl vágható, illetve értékesíthető. A higiénikus vágás feltételeit biztosítani kell. A vágásra használt helység szilárd padozatú, fallal körbevett, tető által fedett, mosható és fertőtleníthető falfelületű kell hogy legyen. A vágóhelységben a véreztetést és a nyúzást elkülönítve kell végezni a belezéstől. Hetenként 10-nél több nyúl vágása esetén a belezést külön helységben vagy válaszfallal elkülönített térben kell elvégezni, elkülönítve az azt megelőző két munkaművelettől. A kistermelő nyúlhús darabolást, fagyasztást nem végezhet. Az állatorvosi húsvizsgálat kötelező, melyről igazolás kerül kiállításra! Vágott nyulat csak hússzállítási igazolással, valamint évente kiadott hatósági állatorvosi igazolással lehet forgalmazni. Hetente legfeljebb 50 nyúl vágható, melynek minőségéért a kistermelő felelős. Kötelező az előírt nyilvántartás vezetése.
Melyek a tej értékesítésének követelményei?
Kistermelőként kizárólag a saját tulajdonban és gazdaságban lévő egészséges állattól (tehén, anyajuh és -kecske) származó tejet és abból készült tejterméket lehet értékesíteni.
A tejet a fejést követően 1 napig lehet értékesíteni, ha 0-8 oC fok közötti hőmérsékletre hűtik illetve, a fejés után 2 napig forgalmazható a tej amennyiben folyamatosan 0-6 oC fok közötti hőmérsékleten tárolják. Hűtés nélkül a tej a fejés befejezésétől számított legfeljebb 2 órán belül árusítható. Naponta legfeljebb 200 liter tej, illetve abból készített, de legfeljebb 40 kg tejtermék adható el. Tejet és tejterméket csak az évente kiadott hatósági állatorvosi igazolással lehet forgalmazni, melyet az árusítás helyén kell tartani. Nyers tej forgalmazása esetén fel kell tüntetni „nyers tej, forralás után fogyasztható” jelölést. A nyers tejből készült nem hőkezelt tejtermékeknél fel kell tüntetni a „nyers tejből készült” jelölést. Naprakész nyilvántartást kell vezetni a kifejt tej, az előállított termékek mennyiségéről, idejéről, az értékesített tej- és tejtermék mennyiségéről, az értékesítés helyéről és idejéről, valamint az állatállománnyal etetett takarmány adalékanyagokról, az állatgyógyászati készítményekről és azok élelmezés-egészségügyi várakozási idejéről az állományban előforduló betegségekről. A termelőnek havonta kétszer tejmintát kell laboratóriumba juttatni össz. csíraszám meghatározás céljából.
Melyek a mézforgalmazás feltételei?
Kistermelőként kizárólag saját tulajdonban lévő méhektől származó mézet lehet forgalmazni, melynek össz mennyisége (a méhészeti termékekkel együtt nem haladhatja meg az 5 ezer kg-ot). A méz kiméréséhez szükséges eszközöknek rozsdamentesnek kell lenni. Naprakész nyilvántartást kell vezetni a méz mennyiségéről, a méh betegségekről, a méhek gyógykezeléséről, a gyógyászati készítményekről és ezek élelmezés-egészségügyi várakozási idejéről. Az árusítás helyén fel kell tüntetni a kistermelő nevét, címét, a termék nevét, a fogyaszthatósági vagy a minőség megőrzési időtartamot, a tárolási hőmérsékletet, üzletben pedig a termék megnevezése előtt a „termelői” jelzőt.
Közel 14 millió gazdaság termel az EU-ban
AZ Európai Unióban – az Eurostat legutóbbi adatai szerint – több mint 13,7 millió agrárgazdaság működik. (Megoszlás: EU 15-ök 5,662 millió, EU-12 8,038 millió).
A legtöbb gazdaság Romániában (3,931 millió), Lengyelországban (2,391 millió) és Olaszországban (1,679 millió) termel. Hazánk a gazdaságok számát illetően a tagállamok rangsorában a 6. helyezett a 626 ezer gazdasági össz. létszámmal.
A Közösség mezőgazdasági területe megközelíti a 172,5 millió hektárt, amelyből az EU-15 tagállamában 124,6 millió, az újólag csatlakozott 12 tagállamban pedig 47,9 millió hektár található. A potenciálisan legnagyobb mezőgazdasági területtel bíró országok: Franciaország 27,5 millió hektár, Spanyolország 24,9 millió hektár, Németország 16,9 millió hektár. Hazánk össz. területe 4,228 millió hektár, a tagállamok rangsorában a 8. legnagyobb.
Az átlagos birtoknagyság 12,6 hektár (EU-15: 22 ha, EU-12: 6 ha).A legnagyobb mezőgazdasági területek Csehországban (89,2 ha) az Egyesült Királyságban (53,8 ha), valamint Dániában (59,7 ha) alakultak ki. A hazai birtoknagyság csupán 6,8 hektár.
Figyelemre méltó, hogy az EU-ban a mezőgazdaságilag művelt területek 43,8%-a bérelt. (EU-15: 45,4%, EU-12: 39,8%). Legnagyobb a bérelt területek aránya Szlovákiában (89%), Csehországban (83,3%) és Bulgáriában (78,8%). Hazánkban ez az arány 60,9%.
Növekvő kukorica kivitel, csökkenő bevétel
A KSH adatai szerint legfontosabb gabonanövényünk, a kukorica esetében a kivitel (tagállami kiszállítás, 3. országokba irányuló export) az elmúlt évben 803 ezer tonnával nőtt, és megközelítette a 4,4 millió tonnát. Az export euróban kifejezett értéke a 2008. évi 704 millióról 625 millióra csökkent, mivel a tonnánkénti átlagár 196,2 Euróról 142,2 Euróra, azaz 54 Euróval (kb. 14.500 Ft-tal) visszaesett. A búza esetében a kiszállítás 318 ezer tonnával volt kevesebb tavaly, mint 2008-ban, össz. mennyiségét illetően mintegy 1,9 millió tonna volt. A tonnánkénti 77,1 Euró árcsökkenés miatt az agrárkivitelből származó bevétel a 2008. évi 466 millió Euróról 254 millió Euróra visszaesett.
Tartási kötelezettség
Az anyatehenet tartók a támogatásra bejelentett állomány után 6 hónapos birtokon tartási kötelezettséget kell vállalnia, amely a támogatási kérelem benyújtásának napjától kezdődően folyamatosan áll fenn. (A támogatási kérelem szankciómentesen 2010. június 1-től folyamatosan, július 31-ig nyújtható be.)
A tartási kötelezettség teljesítésének kell tekinteni, ha a mezőgazdasági termelő a kötelezettség alatt álló állatnak az állatorvos által igazoltan kényszervágott vagy elhullott, valamint a tenyésztési selejtnek minősülő egyednek az Egységes Nyilvántartási és Azonosítási Rendszer (ENAR) nyilvántartása alapján igazoltan vágásra történő selejtezését, a kieséstől számított 60 napon belül, a támogatási kérelem benyújtásának napjától – a jogszabályban meghatározott feltételeknek –megfelelő egyeddel, saját költségére pótolja.
A pótlás csak akkor fogadható el, ha:
- a kieső állatnak a nyilvántartásból történő kijelentése a szarvasmarha ENAR rendeletnek megfelelően megtörténik,
- az anyatehén tartó a kiesés tényét és a pótlásként beállított állatot az Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) által rendszeresített, a honlapján közzétett formanyomtatványon legkésőbb a pótlásra előírt határidőt követő 10 munkanapon belül, a kötelező birtokon tartás utolsó 60 napjában kieső és nem pótolt állatokat a kiesést követő 10 munkanapon belül az MVH lakóhely vagy székhely szerinti megyei kirendeltségének, a kiesés okát igazoló állatorvosi igazolást mellékelve bejelenti,
- továbbá ha a pótlásként beállított állatnak a nyilvántartásba történő bejelentése a szarvasmarha ENAR rendeletnek megfelelően megtörténik.
Az anyajuh tartók a támogatásra bejelentett állatlétszámnak megfelelő állományt kötelesek 100 egymást követő napon át birtokán tartani. A birtokon tartási kötelezettség a támogatási kérelem benyújtására nyitva álló határidőt követő naptól kezdődően áll fenn.
Ha az állattartó a birtokon tartási időszak alatt megváltoztatja a kérelmezett állatállomány tartási helyét, köteles azt a változás bekövetkezésétől számított 10 munkanapon belül bejelenteni. A bejelentést és a támogatási kérelemre vonatkozó egyéb módosítást az MVH által rendszeresített, honlapján közzétett formanyomtatványon kell benyújtani.
További agrárberuházást élénkítő intézkedésekre van szükség
A Magyar Fejlesztési Bank által működtetett Agrárfejlesztési Hitel Programot már öt éve meghirdették, s ennek eredményeként ez ideig országosan mintegy 27 milliárd Ft beruházási hitelhez jutottak a kérelmezők. A teljes 40 milliárd Ft össz. értékű programban még 13 milliárd Ft mobilizálható, vagyis sikeres pályázat benyújtását követően elérhető és felhasználható a jogosultak számára. A hitelt az új agrárgazdasági beruházásra vállalkozók igényelhetik, legfeljebb 1 millió Ft, legfeljebb 1 milliárd Ft összegig, 15 éves futamidőre, 6,5%-os éves kamat mellett.
Közismert, hogy az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból finanszírozott növénytermesztési, állattenyésztési és kertészeti beruházások fejlesztésére irányuló korszerűsítések és értéknövelő felújítások a gazdasági és pénzügyi válság miatt lelassultak, vontatottá váltak, megvalósításuk elmarad az előirányzottól. Az elmúlt évben támogatási előlegként kifizetett mintegy 32 milliárd Ft valamelyest élénkítette a beruházásokat, de azok üteme és mértéke nem kielégítő. Szükség lenne további fejlesztést ösztönző intézkedésekre: támogatási előlegekre, valamint az Agrárfejlesztési Hitel Program feltételeinek „könnyítésére”, pl. 2 éves türelmi időre, stb., ahhoz, hogy a versenyképességet elősegítő modernizációs törekvések megvalósuljanak.
Több importból származó tej és tejterméket fogyasztunk
A tej és tejtermékek hazai kereslete a negatív előrejelzések ellenére közel 5%-kal nőtt, miközben a hazai tejfelvásárlás 10,6%-kal csökkent. A magyar tej és tejtermékek belföldi részesedése ez által tovább csökkent, és ma a kiskereskedelmi egységek polcain lévő termékek aránya mindössze 72%-ra tehető. Legrosszabb a helyzet az UHT tartós tej esetében, ahol az import aránya megközelítette a 75%-ot.
A múlt évben a tej és tejtermék behozatal 4,2%-kal nőtt, értékét tekintve 83,5 milliárd Ft volt, szemben a kivitellel, amely 1,8%-kal csökkent, és 65,4 milliárd Ft-ot tett ki.
Több tej és tejterméket fogyasztottunk 2009-ben, mint egy évvel korábban, de sajnálatos módon így is az unió sereghajtói vagyunk. Az 1 főre vetített éves fogyasztás tekintetében a listavezetőkhöz képest jelentős a lemaradásunk. Egy lakosra vetítve tavaly Németországban 5,5-ször több vajat, Olaszországban 2,5-ször több sajtot, Finnországban pedig 2-szer több folyadéktejet ettek, mint hazánkban.
Varga Gábor sk.
Somogy Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal
