Agro Napló • 2026. november 20. 09:03
A háztáji sertésállomány a rendelkezésre álló támogatási adatok alapján 10–20 százalékkal csökkent, és egyre ritkábbak a családi disznóvágások is. A visszaszorulást a veszteséges termelés mellett a generációváltás elmaradása és a vidéki életforma átalakulása gyorsítja - írja az Agrárszektor.
Az alacsony értékesítési árak valamennyi sertéstartónak jelentős veszteséget okoznak, de különösen nehéz helyzetbe kerültek azok, akik nem rendelkeznek számottevő tőketartalékkal vagy egyéb tevékenységből származó jövedelemmel. Fitos Gábor, a Magyarországi Sertéstenyésztők és Sertéstartók Szövetségének ügyvezető igazgatója az Agrárszektornak elmondta, hogy a kedvezőtlen piaci környezet a kisebb gazdaságok közvetlen értékesítési lehetőségeit is szűkíti. Tájékoztatása szerint a bolti sertéshúsárak jelenleg 10–15 százalékkal is elmaradnak az egy évvel korábbi szinttől.
A szövetség az állatjóléti támogatások adataiból követi nyomon a háztáji állományok alakulását. A statisztikák 10–20 százalékos visszaesést mutatnak, miközben egyre több gazda hagy fel végleg a sertéstartással. A folyamat ugyanakkor nem magyarázható kizárólag a piaci nehézségekkel. A vidéki munkavégzés háttérbe szorulása és az utánpótlás hiánya szintén hozzájárul a háztáji állattartás visszaszorulásához.
Az állatok mindennapos gondozást igényelnek, még ünnepnapokon is. Ez a feladat a kisebb családi gazdaságokban szinte kizárólag a tulajdonosra hárul. A folyamatos elfoglaltság és a megterhelő fizikai munka mellett az elérhető jövedelem sem vonzó a fiatalok számára. Fitos Gábor szerint az ágazat elmúlt 5–10 évben tapasztalt jövedelmezősége nem biztosít elegendő ösztönzést a pályaválasztáshoz.
A háztáji sertéstartás visszaszorulásával párhuzamosan a hagyományos disznóvágások is egyre ritkábbá válnak. A szakember szerint ezzel nem csupán egy élelmiszer-készítési szokás tűnik el, hanem egy fontos közösségi esemény is elvész. A közös munka korábban összehozta a családtagokat, barátokat és szomszédokat, miközben lehetőséget teremtett a húsfeldolgozáshoz kapcsolódó tudás átadására.
A hagyományok ápolása mellett az állatvédelmi előírások betartása is alapvető elvárás. Az állatokat meg kell kímélni a felesleges fájdalomtól és szenvedéstől, ezért a levágás előtt elengedhetetlen a szakszerű kábítás. Emellett a tőkehús és a különféle készítmények előállításakor a kistermelőkre vonatkozó élelmiszer-biztonsági szabályokat is szigorúan követni kell.
Fitos Gábor nyomatékosította, hogy a járványvédelem a legkisebb állományok esetében sem hanyagolható el. Az afrikai sertéspestis megjelenése akár néhány egyed tartásakor is súlyos károkat idézhet elő, és az egész ágazat működésére kihathat. A házi sertéseket éppen ezért úgy kell elhelyezni, hogy semmiképpen se érintkezhessenek vaddisznókkal.
A higiéniai és fertőtlenítési előírások betartása akkor is kötelező, ha valaki csupán egy-két hízót nevel saját célra. Kiemelt figyelmet kell fordítani a tartási helyre történő belépés szabályaira – különösen vadászatot követően –, valamint az alomként használt szalma felhasználás előtti pihentetésére. A szakember szerint az adminisztratív kötelezettségek rendezésén túl a legfontosabb, hogy a járványvédelmi óvintézkedések a mindennapi gyakorlatban is maradéktalanul érvényesüljenek.
A háztáji sertéstartás fennmaradásában a tudatos vásárlóknak is meghatározó szerep juthat. Fitos Gábor úgy véli, szélesebb körű tájékoztatásra lenne szükség a hazai sertéshús választásának előnyeiről. Kiemelte a magyar állományok kedvező állategészségügyi státuszát, továbbá rámutatott arra, hogy a helyi termelés és fogyasztás rövidebb ellátási láncokkal jár, ami érdemben erősíti az ország élelmiszer-önrendelkezését.
A szakember összegzése szerint a háztáji sertéstartásnak továbbra is van létjogosultsága Magyarországon. A megőrzéséhez azonban a gazdasági nehézségek és az utánpótláshiány enyhítésén túl az állatvédelmi, állategészségügyi és járványvédelmi szabályok következetes betartására van szükség.