Agro Napló • 2026. november 18. 12:46
Kétszázmillió dolláros agrártechnológiai kutatóközpontban tesztelik az Egyesült Arab Emírségekben, hogyan lehetne a legszárazabb területeken is növényeket termeszteni. A fejlesztések az éghajlatváltozás és az elsivatagosodás hatásainak enyhítését szolgálják, elterjedésüket azonban egyelőre elsősorban a magas költségek akadályozzák - írja az Agrárszektor.
Az Abu-Dzabi kormánya által támogatott programban szélsőséges körülmények között keresnek megoldásokat a mezőgazdaság kihívásaira. A térségben a hőmérséklet rendszeresen meghaladja az 50 Celsius-fokot, a talajvíz sós, csapadék pedig alig hullik. Az állami hátterű Silal élelmiszeripari vállalat kutatóközpontjának vezetője, Samal Mohamed szerint az itt kidolgozott módszerek a globális felmelegedés miatt később más régiókban is kulcsfontosságúvá válhatnak – számolt be a Bloomberg.
Az elmúlt három évben hetven induló vállalkozás próbálhatta ki technológiáját a központban. A fejlesztések között beltéri garnélarák-tenyésztés, a gyümölcsök érettségét figyelő robot és üvegházakat védő nanotechnológiás eljárás is szerepelt. Eddig azonban mindössze három projektből lett nyereséges vállalkozás. Ezek egy rendkívül precíz talajnedvesség-mérő eszközre, egy csekély vízigényű quinoafajtára, valamint az öntözésről valós idejű adatokat gyűjtő szenzorrendszerre épülnek.
Számos ígéretes eljárás a magas költségeken bukik el. A homokos talaj agyagos kezelésével például sikerült megteremteni a növénytermesztés feltételeit, ám a beavatkozás hektáronként húszezer dollárba került. Az öntözésben a tengervíz sótalanítása sem tudott széles körben elterjedni. Bár az országban hetven sótalanító üzem működik, az eljárás hatalmas energiaigénye miatt az így nyert víz túl drága a mezőgazdasági felhasználásra.
A hazai élelmiszer-termelés növelése mindazonáltal nemzetbiztonsági érdek az Emírségek számára. Az ország az élelmiszer-szükségletének 90 százalékát importból fedezi, és a szállítmányok jelentős része a geopolitikai szempontból különösen sérülékeny Hormuzi-szoroson halad át. A közel-keleti fegyveres konfliktusok tovább növelték az ellátási láncok kockázatait.
A sivatagi technológiák iránt mindeközben világszerte élénkül a kereslet. Piacuk évente 15 százalékkal bővül, a globális forgalom pedig a becslések szerint idén eléri a 4,2 milliárd dollárt. Az Abu-Dzabiban működő tanácsadó cégeket már Olaszországból, Spanyolországból, Portugáliából és Argentínából is megkeresik, ahol szintén egyre nagyobb gondot okoz a felmelegedés és a tartós aszály.
A mezőgazdaság alacsony nyereséghányada ugyanakkor szűk mozgásteret hagy a drága újításoknak. A sivatagi termesztésnek a kedvezőbb adottságú térségekből érkező, olcsóbb importtal kell felvennie a versenyt, emiatt a nagyüzemi termelők gyakran vonakodnak a költségnövelő fejlesztésektől.
Emiatt több agrártechnológiai cég kénytelen más piacok felé fordulni. A homokos talaj vízmegtartását nanotechnológiával javító Saudi Desert Control bevételeinek több mint fele már a tájépítészetből származik. Egy másik helyi vállalkozás a növényi gyökerek kémiai jelzései alapján szabályozza a föld alatti csepegtetőöntözést, ám agrárügyfelek helyett egyre inkább golfpályák megrendeléseire támaszkodik.
A kutatóközpont hosszabb távon a genetikai kutatásokban lát kiutat. A területén épít új laboratóriumot a Limagrain Vegetable Seeds vetőmagnemesítő vállalat, amelyben Abu-Dzabi állami vagyonalapja júniusban 35 százalékos részesedést vásárolt. A kutatók a növényi sejtek DNS-ének módosításával olyan fajták kifejlesztésén dolgoznak, amelyek jobban ellenállnak a szélsőséges hőségnek, a szárazságnak és a sós víznek.
Samal Mohamed szerint a munka akár tíz évig is eltarthat. Úgy véli azonban, hogy már egyetlen sikeresen piacra vitt új fajta képes lenne megtéríteni a teljes befektetést.