Agro Napló • 2026. november 3. 14:31
A baromfihús kivitele 401,4 millió eurót hozott Magyarországnak 2026 első fél évében, ezzel a magyar agrárexport harmadik legnagyobb árbevételt biztosító terméke volt. A mezőgazdasági és élelmiszeripari külkereskedelem többlete 4,4 százalékkal nőtt, elsősorban a húsfélék és az élő állatok exportjának bővülése révén - írja az Agrárszektor.
Az Agrárközgazdasági Intézet adatai szerint a mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek exportértéke 6,835 milliárd eurót, míg importértéke 5,021 milliárd eurót tett ki. A kivitel értéke 1,5 százalékkal emelkedett, a behozatalé pedig lényegében változatlan maradt 2025 első félévéhez képest. A külkereskedelmi többlet így elérte az 1,814 milliárd eurót, ami 77,1 millió eurós javulást jelent.
Az árak változása szintén kedvezően befolyásolta az egyenleget. Az exportárak átlagosan 4,2 százalékkal, az importárak pedig 1,1 százalékkal nőttek, így a cserearány 3 százalékkal javult. Az agrár- és élelmiszeripari termékek a teljes magyar export 8,3 százalékát, míg a behozatal 6,5 százalékát tették ki.
A vizsgált 24 árucsoport közül tíz esetében nőtt, tizennégyben pedig csökkent az exportérték. A legjelentősebb, 90,7 millió eurós növekedést a húsféléknél regisztrálták, míg az élő állatok kivitelének értéke 88,1 millió euróval emelkedett. Az állati és növényi zsírok, illetve olajok exportja 59,3 millió euróval bővült.
Ezzel szemben a gabonafélék exportértéke 159,2 millió euróval esett vissza, elsősorban a búza és a kukorica árcsökkenése következtében. Ugyanakkor a gabona behozatala nőtt a legnagyobb értékben, 49,3 millió euróval. A gyümölcsimport értéke szintén emelkedett, a kakaókészítmények és az állati takarmányok behozatala viszont jelentősen visszaesett.
A húsfélék exportértéke összességében 15,2 százalékkal nőtt, míg az importérték 3,5 százalékkal mérséklődött. Az árucsoport külkereskedelmi többlete 341,2 millió eurót ért el, ami 43 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbi szintet. A bővülést főként a baromfi- és a marhahús kivitele fűtötte, miután mindkét kategória exportértéke mintegy harmadával növekedett.
Magyarország 136,6 ezer tonna baromfihúst értékesített külföldön, összesen 401,4 millió euró értékben. Ez a volumen a húsfélék exportárbevételének 59 százalékát, a teljes agrárexportnak pedig mintegy 6 százalékát adta. A baromfihúsnál csak az állati takarmány és a napraforgómag-olaj generált magasabb exportbevételt. A behozatal mennyisége eközben 20,3 százalékkal, 20,8 ezer tonnára csökkent, így a termék külkereskedelmi többlete 339,7 millió euróra emelkedett, ami 50,4 százalékos javulásnak felel meg.
A sertéshúsnál a megemelkedett kiviteli mennyiséghez alacsonyabb bevétel társult. Az export volumene 4,2 százalékkal, 76,5 ezer tonnára nőtt, értéke viszont 10,3 százalékkal, 177 millió euróra csökkent. A legnagyobb felvevőpiac Románia volt, ahová 33 ezer tonna magyar sertéshús érkezett. A behozatal 65,8 ezer tonnát tett ki, a külkereskedelmi többlet pedig 14,3 millió euróra mérséklődött.
Az élő állatok exportértéke 28,6 százalékkal emelkedett, miközben az importértékük 6 százalékkal csökkent, így az árucsoport külkereskedelmi többlete 276,8 millió euróra nőtt. Élő sertésből Magyarország 16 ezer tonnát exportált, ami 18,9 százalékkal több az egy évvel korábbinál. A kivitel több mint fele az Európai Unión kívüli európai országokba irányult, amelyek közül Moldova vásárolta a legnagyobb mennyiséget, 5,4 ezer tonnát. A 20,4 ezer tonnás sertésimport teljes egészében uniós tagállamokból érkezett.
Élő marhából 38,1 ezer tonna került a külpiacokra, ami 14,1 százalékos növekedést jelent. Az import ennél jóval gyorsabb ütemben, 83 százalékkal bővült, de a volumene így is jóval szerényebb, mindössze 6,9 ezer tonna maradt. Kiemelkedő piacnak bizonyult Izrael, ahová 8,2 ezer tonnát szállítottak, ami 59,1 százalékkal haladta meg az előző évi szintet.
A tejtermékeket, tojást és mézet magában foglaló árucsoport gyengébben szerepelt az időszakban. Exportértéke 2,8 százalékkal csökkent, miközben az import lényegében stagnált, így a mérleg 47,3 millió eurós hiánnyal zárt. A deficithez leginkább a sajt, a túró és a savanyított tejtermékek behozatala járult hozzá, miközben a friss tojás kereskedelme 15,3 millió eurós többletet eredményezett.
A mézexport értéke 21,1 százalékkal, 22,8 millió euróra esett vissza. Ezzel szemben a tej kivitele jelentősen bővült: elérte a 206,3 ezer tonnát, ami 88,9 millió eurós értéket jelent. A legnagyobb felvevőpiac Románia volt 114 ezer tonnával, amelyet Horvátország követett 35,5 ezer tonnával. A 34,4 ezer tonnás tejimport kizárólag uniós országokból érkezett, és ennek közel felét Szlovákia adta.
A magyar agrár-külkereskedelem legfontosabb célpiaca továbbra is Európa maradt, ahová a teljes export 93,7 százaléka irányult. Az Európai Unió részesedése a kivitelből 80,2, a behozatalból pedig 92,5 százalékot tett ki. Bár a teljes agrár-külkereskedelmi többlet gyarapodott, az uniós partnerekkel szembeni aktívum 9,2 százalékkal, 835 millió euróra mérséklődött. Magyarország első számú kereskedelmi partnere továbbra is Németország maradt.