Agro Napló • 2026. október 27. 12:59
Az Atlanti-óceán Európa éghajlatát alapvetően meghatározó áramlási rendszere negyven év alatt 18 százalékkal lassult meg - derült ki egy új, műholdas mérésekre épülő elemzésből, amely az eddigi legmeggyőzőbb bizonyítékot szolgáltatja az AMOC gyengülésére. Korrábi kutatások alapján az AMOC akár 2060-ra összeomlhat, ami Európában rendkívüli lehűlést, hevesebb viharokat és kiterjedt aszályokat okozna - olvasható a NewScientist oldalán.
Az atlanti meridionális átforduló áramlási rendszer (AMOC) – amelynek a Golf-áramlat is a részét képezi – meleg, sós vizet szállít a Mexikói-öbölből az észak-atlanti térségbe, ahol a víz lehűl, a mélybe süllyed, majd a tengerfenéken visszaáramlik déli irányba. A folyamat során az óceán jelentős hőt ad át a légkörnek. Richard Allan, a Readingi Egyetem kutatója és munkatársai műholdas mérések alapján számították ki, hogy ez a hőleadás negyven év alatt 18%-kal mérséklődött, ami az áramlás érdemi lassulására utal.
Az Észak-Atlanti-óceánba 2004 óta telepített mérőbóják víznyomás-adatai mintegy 10%-os gyengülést mutattak az AMOC erejében. Mivel azonban az áramlási rendszer természetes módon, évtizedes léptékben is ingadozik, ez önmagában még nem igazol hosszú távú trendet. Közvetett bizonyítékként tartják számon az észak-atlanti "hideg foltot" is, amely a Föld egyetlen olyan térsége, amely az 1800-as évek óta hűlő tendenciát mutat. Egy korábbi elemzés e jelenség alapján 15%-os gyengülést valószínűsített az 1950-es évek óta, ám a tengerfelszíni hőmérséklet alakulását más tényezők, például a sugáráramlások eltolódása vagy a felhőzet gyarapodása is befolyásolhatják. Egyes kutatások alapján az AMOC akár 2060-ra összeomlhat, ami Európában rendkívüli lehűlést, hevesebb viharokat és kiterjedt aszályokat okozna.
Az új, jelenleg még szakmai bírálat alatt álló tanulmány újszerűsége abban rejlik, hogy elsőként becsülte meg az AMOC gyengülését részben műholdas adatokból levezetett hőáramok segítségével. A kutatók a Föld energiaegyensúlyát rögzítő műholdas adatokat kombinálták légköri reanalízis-modellekkel, hogy pontosan meghatározzák, mennyivel kevesebb hőt ad át az Észak-Atlanti-óceán a légkörnek. Michael Mayer, a Bécsi Egyetem kutatója szerint az így kapott becslés bizonyíthatóan megbízhatóbb a korábbi módszereknél.
Richard Allan szerint a módszer – amennyiben kiállja a tudományos bírálat próbáját – a folyamatosan frissülő műholdas adatok révén korai előrejelző eszközzé válhat az áramlási rendszer változásainak nyomon követésére. Az Egyesült Királyság jelenleg 81 millió fontot fordít egy olyan előrejelző rendszer kiépítésére, amely 2030-ra képes lehet jelezni az AMOC esetleges összeomlását, noha ez a tanulmány közvetlenül nem része az állami programnak.
Az eredményeket más kutatások is alátámasztják, hiszen egy nemrég közzétett, óceáni reanalízisekre támaszkodó vizsgálat szintén 15%-os gyengülést mutatott ki harminc év alatt. Stefan Rahmstorf, a Potsdami Egyetem kutatója szerint bár a hőleadás önmagában nem feltétlenül jobb mutató a felszíni hőmérsékletnél, a különféle módszerek együttesen erősítik egymás hitelességét. A szakember úgy fogalmazott, a legfőbb bizonyítékot a többféle, egymástól független megközelítés kombinációja jelenti, amelyek kivétel nélkül az AMOC lassulására mutatnak.