Agro Napló • 2026. október 9. 16:32
Elkészült a növényekkel együtt élő mikorrhizagombák első globális térképe, amely segíthet kijelölni a talaj élővilágának védelmében legfontosabb területeket. Ezek a föld alatti hálózatok meghatározó szerepet játszanak a növények tápanyagellátásában és a szén tárolásában, fajokban leggazdagabb élőhelyeik több mint 90 százaléka mégis védett területeken kívül található - írja az Agrárszektor.
A mikorrhizagombák a hajszálnál jóval vékonyabb fonalakból kiterjedt hálózatokat hoznak létre a talajban. A növényekkel kialakult együttélésük mintegy 450 millió évre nyúlik vissza. Ez a kapcsolat alapvető szerepet játszott abban is, hogy a növények egykor megtelepedhettek a szárazföldön. A gombák segítik a növények tápanyagfelvételét, cserébe a fotoszintézis során előállított szénvegyületekhez jutnak.
Az első globális térkép a Science folyóiratban megjelent tanulmány adataira épül. A kutatás vezető szerzője Justin Stewart evolúcióökológus, a föld alatti gombahálózatokat kutató SPUN munkatársa. Toby Kiers, a szervezet ügyvezető igazgatója a Föld egyik keringési rendszeréhez hasonlítja ezeket a hálózatokat, amelyek teljes ökoszisztémák működését tartják fenn.
A gombák a szén körforgásában is fontos szerepet töltenek be. Becslések szerint a növények évente mintegy 13 milliárd tonna szén-dioxidnak megfelelő mennyiségű szenet adnak át a mikorrhizagombáknak. Ez a fosszilis energiahordozók elégetéséből származó éves globális szén-dioxid-kibocsátás körülbelül egyharmadának felel meg. Ez azonban nem jelenti azt, hogy ez a teljes mennyiség tartósan a talajban marad. Az elpusztult gombafonalak maradványai ugyanakkor ásványi anyagokhoz kötődhetnek, így a bennük lévő szén akár több száz vagy több ezer évig is tárolódhat.
A mikorrhizagombák két fő csoportja eltérő növényekhez kapcsolódik. Az arbuszkuláris mikorrhizagombák számos mezőgazdasági növénnyel, például búzával, kávéval és borszőlővel élnek együtt. Az ektomikorrhizagombák ezzel szemben elsősorban fákkal, köztük fenyőkkel és tölgyekkel alkotnak szoros kapcsolatot.
Jelentőségük ellenére a talajban élő gombaközösségek igényeit eddig alig vették figyelembe a természetvédelmi területek kijelölésekor. A SPUN Nature folyóiratban közölt, 2025-ös tanulmánya szerint a leggazdagabb gombafaj-összetételű területek több mint 90 százaléka nem áll semmilyen védelem alatt.
Az új térkép segíthet azonosítani azokat az élőhelyeket, amelyek megóvása kiemelten fontos lenne. Az adatok alapján az arbuszkuláris mikorrhizagombák a mediterrán térségben alkotnak rendkívül fajgazdag közösségeket. Az ektomikorrhizagombák fontos gócai ezzel szemben Közép- és Északkelet-Európában találhatók.
Ezeket a hálózatokat leginkább az élőhelyek átalakítása veszélyezteti. A természetes gyepek feltörése, mezőgazdasági művelésbe vonása vagy beépítése súlyosan károsítja a talaj élővilágát. Bár az Európai Unió talajmegfigyelési jogszabálya már említi a gombákat, a megfigyelésükre és védelmükre vonatkozó részletes szabályok még nem készültek el.
A helyreállítás lehetőségei ugyanakkor biztatóak. Laboratóriumi kísérletekben a sérült arbuszkuláris gombafonalak akár 24 órán belül regenerálódtak. Ez viszont nem jelenti az egész életközösség azonnali megújulását. A gyorsan terjedő fajok hamar visszatérhetnek, az érzékeny, őshonos közösségek helyreállása viszont jóval hosszabb folyamat.
Maarja Öpik észt mikológus szerint a fajgazdagság kulcsfontosságú. Aszály vagy szélsőséges hőmérséklet esetén egy sokszínű közösségben sokkal nagyobb eséllyel akad olyan faj, amely képes alkalmazkodni a megváltozott körülményekhez. Korábbi bányaterületeken végzett munkák azt is igazolták, hogy az őshonos növények és gombák együttes visszatelepítése látványosan segíti a károsodott élőhelyek regenerációját.
A legértékesebb gombaközösségek megőrzése a mezőgazdaság és a természetes ökoszisztémák ellenálló képességét is erősítheti. A globális térkép ehhez nyújt új alapot azzal, hogy láthatóvá teszi a természetvédelemben eddig háttérbe szorult föld alatti élővilágot.