Agro Napló • 2026. október 6. 14:01
A technológiai fejlesztéseknek köszönhetően a hőség és az aszály ellenére is nőtt a DélKerTÉSZ frisspiaci zöldségmennyisége, miközben a termelői árak összességében kedvezőbben alakultak. A szövetkezet szerint azonban az importverseny és a kereskedelmi szabályozás egyre nagyobb terhet jelent a hazai termelőknek, ezért további beruházásokat, áfacsökkentést és az árrésstop kivezetését sürgetik - írja az Agrárszektor.
A 450 szentesi zöldségtermelőt összefogó DélKerTÉSZ 2026 első félévében 16,2 milliárd forintos árbevételt ért el, ami mintegy 2 milliárd forinttal haladja meg az egy évvel korábbi szintet. Nagypéter Sándor, a szövetkezet elnöke budapesti sajtótájékoztatóján kiemelte: az első nyolc hónapban a paprikafélék termelői átlagára 10, a paradicsomféléké pedig 22 százalékkal emelkedett. A paradicsom ára ugyanakkor még így sem érte el a 2022-es szintet.
A kedvező évkezdést egy gyengébb nyári időszak követte. Júliusban és augusztusban a termelői árak 9 százalékkal maradtak el az előző év azonos időszakától. Az exportban az euróban számított egységárak összességében jól alakultak, ám az árfolyamváltozás mérsékelte az ebből származó előnyöket. A kivitt mennyiség mintegy 80 százaléka továbbra is Csehországba és Szlovákiába került, miközben a németországi értékesítés is jelentősen bővült.
Az első nyolc hónap során a frisspiaci zöldségek mennyisége éves összevetésben 309 tonnával növekedett. A paprikánál javult a magasabb minőségi osztályba sorolt termékek aránya, miközben csökkent a lecsóminőségű áru mennyisége. Az elnök szerint mindebben meghatározó szerepet játszottak a korábbi fejlesztések. A 2024-es hőhullámok okozta károk után a termelők párásító, szellőztető és tápoldatozó berendezéseket telepítettek, valamint korszerűsítették a fóliasátrakat. Ennek köszönhetően az idei hőség már kevésbé vetette vissza a növényházi termesztést.
A szabályozott termesztési környezet sem képes teljesen megszüntetni az időjárási kockázatokat, ezért további beruházásokra van szükség. Szentesen 2026-ban és 2027-ben az energiafüggetlenséget növelő beruházásokat is megvalósítanak. Ahol adottak a feltételek, ott a fosszilis energia felhasználásának akár 70 százalékát is kiválthatják. Nagypéter Sándor várakozásai szerint a következő években országszerte további 60–70 hektárnyi üvegház épülhet, elsősorban uborka, paprika és paradicsom termesztésére.
A szövetkezet a hazai hagyma kínálatát is bővíteni kívánja, hogy az áruházláncokat nagyobb arányban láthassa el magyar lila- és vöröshagymával. Ennek érdekében egyre több gazdálkodó kapcsolódik be a termesztésbe. Emellett a várakozások szerint 2027-ben kápiapaprikából is jóval több kerülhet a boltokba.
Az ipari feldolgozásra szánt zöldségek szezonja vegyesebb képet mutatott. A zöldborsó kedvező hozamokat adott, a csemegekukoricánál viszont gyenge termésátlagokkal szembesültek, így a korábbi időszakhoz képest közel 1400 tonnával kevesebb termett. Az ipari paradicsomnál az elnök arról számolt be, hogy a korábbi 220 hektáros termőterület 86 hektárra zsugorodott. Ennek egyik fő okaként az uniós piacra érkező, részben kínai importot jelölte meg, amelynek jelentős része Olaszországba áramlik. Véleménye szerint az Európai Uniónak erősítenie kellene saját mezőgazdaságát és élelmiszeriparát, hogy nagyobb arányban tudja fedezni a belső szükségleteit.
Nagypéter Sándor az árrésstop és az Árfigyelő rendszer kivezetését is indokoltnak tartja. Szerinte az erős piaci verseny mellett ezek az intézkedések torzíthatják a kereskedelmi folyamatokat, aminek végül a termelők lehetnek a kárvallottjai. Úgy látja, az Árfigyelő az egységes beszállítói árak irányába tereli a piacot, miközben az áruházláncok kiszolgálásának költségei jelentősen eltérnek. A logisztika, a csomagolási előírások és a rekeszbérleti díjak különbségei miatt ugyanaz az átadási ár az egyik láncnál még nyereséges, a másiknál viszont már veszteséges lehet.
Az elnök a zöldségek és gyümölcsök áfájának 5 százalékra csökkentését sürgette legkésőbb 2027 első negyedévéig. E lépéstől a gazdaság fehéredését, a kis- és közepes gazdaságok helyzetének javulását, valamint a hazai termelés élénkülését várja. A magyar áru bolti jelenlétét elkülönített pultokkal és a termelői márkákat hangsúlyozó saját csomagolásokkal erősítené. Emellett kulcsfontosságúnak tartja, hogy a hazai zöldségek az élelmiszeriparban és a közétkeztetésben is lényegesen nagyobb szerepet kapjanak.