Agro Napló • 2026. október 1. 13:28
Összehangoltabb uniós fellépést és a sertéstartók méltányosabb kártalanítását sürgette Búza László államtitkár az afrikai sertéspestis elleni védekezésben. A Topigs Norsvin szakmai rendezvényén a járványvédelmi szabályok átalakítása mellett az ellenállóbb, hatékonyabban termelő sertésállományok tenyésztése is hangsúlyt kapott - írja az Agrárszektor.
Az európai állategészségügyi szabályozás reformját szorgalmazta Búza László a The 1st Central European Pork Event elnevezésű szakmai rendezvényen. Az élelmiszergazdaságért, -kereskedelemért és -műveltségért felelős államtitkár szerint az afrikai sertéspestis (ASP) visszaszorításához a jelenleginél jóval erősebb közös fellépésre van szükség. Úgy látja, a tagállamok önállóan nem képesek kellően hatékony védekezést folytatni.
Az államtitkár kifejtette, hogy a merev uniós járványvédelmi intézkedések miatt jelenleg egészséges sertések millióit kell leölni és megsemmisíteni. Szerinte ez éles ellentétben áll az élelmiszer-pazarlás csökkentésére irányuló törekvésekkel, és komoly kérdéseket vet fel a szabályozás fenntarthatóságával kapcsolatban is. Rámutatott, hogy Európa mindaddig sebezhető marad, amíg a kórokozó jelen van a vaddisznókban, valamint egyes országok házi sertésállományaiban.
A megoldást egy olyan megújított rendszer jelenthetné, amely a büntetések helyett a megelőzésre és a kockázatalapú, gyors döntéshozatalra helyezi a hangsúlyt. Emellett rugalmasabban kellene kijelölni a területi korlátozásokat, és több pénzügyi forrást kellene biztosítani a járványmegelőzésre. Búza László különösen fontosnak nevezte a korlátozás alatt álló térségekben gazdálkodók anyagi támogatását, mivel a jelenlegi rendszerben nem kapnak méltányos kompenzációt azok, akik a szabályok szigorú betartása miatt szenvednek el gazdasági hátrányt.
Az államtitkár a vaddisznóállomány radikális csökkentését is elengedhetetlen feladatnak tartja. Kérdésre válaszolva elmondta, hogy Horvátországgal együttműködve egy átfogó gyérítési programot készítenek elő. A kezdeményezés célja, hogy az állománysűrűséget 200 hektáronként egyetlen példányra mérsékeljék.
A hazai eredmények kapcsán a sertések reprodukciós zavarokkal és légzőszervi tünetekkel járó betegségének, a PRRS-nek a mentesítési programját méltatta. Kiemelte, hogy az ágazati szereplők, az állatorvosok és a tenyésztők szoros partnerségével megvalósított program európai szintű mintává emelte a magyar sertéstartást. Hozzátette, hogy a magas szintű állategészségügy elengedhetetlen a versenyképes termeléshez.
Búza László az állatok és az emberek egészségét egyaránt veszélyeztető antimikrobiális rezisztenciára is kitért. Az állatjólét javítását nemcsak etikai kötelességnek, hanem alapvető gazdasági érdeknek is minősítette. A korszerű körülmények között tartott állatok ugyanis sokkal ellenállóbbak, kevesebb orvosi kezelést igényelnek, és jobb termelési mutatókat produkálnak.
A rendezvényen felszólalt Pecze László, a Topigs Norsvin közép-európai ügyvezető igazgatója is, aki a genetikai fejlesztések szerepét elemezte a sertéságazat alkalmazkodásában. A gazdasági nehézségek és a piaci bizonytalanságok közepette egyre inkább felértékelődik a hatékony termelés. Ezzel párhuzamosan a járványfenyegetettség az életerős, alacsony elhullási arányt mutató fajták felé tereli a gazdákat.
A tartós munkaerőhiány szintén átformálja a tenyésztési prioritásokat, így megnőtt a kereslet a könnyebben kezelhető, automatizált technológiákba jól beilleszthető egyedek iránt. A szigorodó környezetvédelmi elvárások a takarmányhasznosítás javítását és a nitrogénkibocsátás mérséklését követelik meg, míg a gyakoribbá váló hőhullámok miatt a hőtűrés és az általános állóképesség vált kulcstényezővé.
Pecze László összegzése szerint a genetikának az állatjóléti szempontokhoz is igazodnia kell, beleértve a fialóketrec nélküli tartástechnológiát és a farokkurtítás elhagyását. Hangsúlyozta, hogy a tudatos tenyésztői munka nem csupán a jelenlegi válságok átvészelését segíti, hanem a teljes sertéságazat hosszú távú versenyképességét alapozza meg.