Az eredetvédelem a helyi hagyományok, receptek és szaktudás megőrzését szolgálja, miközben érdemi gazdasági előnyt is biztosíthat a termelőknek. Az Europe Magazine Instagram-bejegyzésében ismertetett adatok szerint ugyanakkor a védett termékek országonkénti eloszlása rendkívül egyenlőtlen, és a dél-európai tagállamok egyértelműen dominálják a mezőnyt.

Az Európai Unió két fő minőségrendszert működtet: az oltalom alatt álló eredetmegjelölést (OEM), valamint az oltalom alatt álló földrajzi jelzést (OFJ). Mindkettő azt tanúsítja, hogy az adott áru a nevében szereplő térséghez kötődik, és egyedi tulajdonságai vagy hírneve ebből a földrajzi származásból fakad. Ilyen védelem alatt áll például a Parmigiano Reggiano, a feta, valamint a portugál Queijo Serra da Estrela sajt is.

A két kategória között a földrajzi kötődés szorossága jelenti a fő különbséget. Az OEM megszerzéséhez az előállítás minden egyes fázisának az adott régióban kell végbemennie. Ezzel szemben az OFJ esetében elegendő, ha a termelés, a feldolgozás vagy az elkészítés legalább egy szakasza kapcsolódik a kijelölt területhez. A szeszes italok – mint például a skót whisky vagy a burgundi feketeribizli-likőr – külön szabályozás alapján kapnak földrajzi árujelző oltalmat.

A levédett elnevezések hatékony védelmet nyújtanak a hamisítványokkal és utánzatokkal szemben. A magasabb eladási ár emellett ösztönzi a hagyományos készítési eljárások fenntartását is. Az átlagosan kétszeres felár ugyanakkor nem jelenti azt, hogy minden egyes eredetvédett árucikk pontosan ennyivel drágább a minősítés nélküli változatoknál.

A lajstromozott termékek számát tekintve Olaszország áll az élen 889 oltalommal, a második helyen pedig Franciaország következik 775 bejegyzéssel. Ez a két állam adja az összes uniós oltalom mintegy 46 százalékát. Portugália, Spanyolország, Olaszország és Görögország együttes részesedése eléri a csaknem 50 százalékot, miközben a skandináv és a balti országok együttes aránya még a 2,5 százalékot sem teszi ki. A lakosság arányában mérve Ciprus és Görögország vezeti a rangsort, őket Szlovénia, Portugália és Horvátország követi.

Magyarország a maga 91 lajstromozott termékével az uniós rangsor felső harmadában foglal helyet. A nemzetközileg elismert magyar borok és pálinkák mellett olyan élelmiszerek élveznek oltalmat, mint az őrségi tökmagolaj, a nagykun rizs, a szomolyai rövidszárú fekete cseresznye vagy a szentesi paprika.