Agro Napló • 2026. szeptember 17. 08:58
Az egyre szélsőségesebb aszályok és a klímaváltozás hatására a hazai gazdálkodók sorra hagyják el a hagyományos tarlóhántást, és térnek át a sekély, valamint az alternatív talajművelési módszerekre. A szemléletváltás a gépberuházások piacát is átalakította, hiszen drasztikusan visszaesett a kereslet a megszokott eszközök iránt; a termelők inkább az ultrasekély művelésre alkalmas újdonságokat keresik, vagy meglévő gépeiket alakítják át a talaj nedvességének megőrzése érdekében.
A mezőgazdasági gépforgalmazók tapasztalatai szerint az elmúlt évek csapadékhiányos időjárása alapjaiban rajzolta át a vásárlói szokásokat. Forró Péter, az AGROTEC Magyarország Kft. termékmenedzsere szerint a rövidtárcsák és a szántóföldi kultivátorok iránti érdeklődés jócskán elmarad az öt évvel ezelőtti szinttől, ami az ágazatot sújtó nehézségek tükrében nem érte meglepetésként a piacot. Horváth Bence, a Busa Bt. fejlesztőmérnöke is megerősítette, hogy a gazdák a megszokott berendezések helyett az alternatív, költséghatékony megoldásokat preferálják, mint például a teljes tarlófelszínt átvágó, nagykapás sekély tarlóhántókat, amelyekkel a jóval nagyobb és drágább gépek munkaminősége is elérhető - írta az Agrárszektor.
A visszaesés és a technológiaváltás oka egyértelműen az agráriumot sújtó extrém szárazság. Tolnai Péter, a Väderstad magyarországi kereskedelmi vezetője rámutatott, hogy a 2026-os évben soha nem látott mennyiségű hántatlan tarló maradt a földeken. A tarlóhántás egyik fő célja a gyomok és az elszórt magok kikelesztése lenne, ám a felső talajréteg annyira kiszáradt, hogy ez szinte lehetetlenné vált. Sok gazda ezért inkább csak lezúzta a gabonatarlót, és takarórétegként a felszínen hagyta. Aki mégis a művelés mellett döntött, a lehető legsekélyebb beavatkozásra törekedett. Emiatt a piacon most az ultrasekély művelőlapok, valamint a meglévő gépekre utólag is felszerelhető, harmadik soros tárcsák és aprítókések a legkeresettebbek.
Az egyre gyakoribb vízhiány a szakmai alapvetéseket is felülírja. Gyuricza Csaba, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem rektora hangsúlyozta, hogy az évtizedekig tanított gyakorlat – miszerint betakarítás után azonnal tarlót kell hántani – a jelenlegi klímaviszonyok között már nem állja meg a helyét. Aszályos időszakban a talaj bolygatása csak tovább növeli a vízveszteséget. A szakember szerint a régi módszereket ma már nem lehet sablonszerűen alkalmazni; a tankönyvek és a gazdálkodási stratégiák átírására, valamint teljes szemléletváltásra van szükség, amelynek része a hosszú, magas tarló meghagyása is.
A nedvesség megőrzése mellett a tápanyag-gazdálkodás is új megközelítést kíván, miután a talajok állapota a pusztán hiánypótlásra fókuszáló gyakorlatok miatt jelentősen leromlott. Umenhoffer Péter, a Bio-Nat Kft. cégvezetője arra hívta fel a figyelmet, hogy a szármaradványokra nem szabad melléktermékként tekinteni. Egy átlagos őszi búza szármaradványainak szakszerű, cellulózbontó mikroorganizmusokkal történő lebontása a jelenlegi inputárak mellett hektáronként akár 55–65 ezer forint értékű, a növények számára azonnal felvehető tápanyagot jelenthet. Vajda Péter, a Phylazonit Kft. ügyvezetője szerint is a holisztikus szemléletű, regeneratív gazdálkodásé a jövő. Bár sokan ezt tévesen kizárólag a bolygatás nélküli direktvetéssel azonosítják, a rendszernek ez csupán az egyik eszköze. A valódi cél a talaj megújítása, a vízmegtartó képesség növelése, a mikrobiológiai aktivitás serkentése és a vegyszerhasználat csökkentése, hogy a termőföldek újra visszanyerjék természetes tápanyag-szolgáltató képességüket.