Megyery Csaba állatorvos, igazságügyi szakértő rámutatott, hogy az antibiotikumok túlzott alkalmazása miatt egyre több olyan baktériumtörzs jelenik meg, amellyel szemben a korábban bevált gyógyszerek már hatástalanok. Mivel a rezisztens kórokozók állatok és emberek között egyaránt terjedhetnek, a probléma globális léptékű. Az Európai Unió emiatt egyre szigorúbb monitoringrendszert működtet, és a haszonállatok után a megfigyelést fokozatosan kiterjeszti a lovakra, valamint a társállatokra - kutyákra és macskákra - is. Ezzel párhuzamosan szigorodnak a felírási szabályok, rövidül a receptek érvényességi ideje, korlátozzák a kiadható mennyiséget, az állatorvosok számára pedig kötelező továbbképzéseket írnak elő - írta meg az Agrárszektor.

A cél nem az antibiotikumok teljes száműzése, hanem azok felelős, célzott alkalmazása. Ahogy a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) által közzétett szakmai anyag is rámutat, ezek a készítmények vénykötelesek, és nem használhatók a hiányos higiéniai vagy rossz tartási körülmények ellensúlyozására. Megyery Csaba hangsúlyozta, hogy a teljes állományok megelőző jellegű kezelése helyett kizárólag a beteg egyedek kaphatnak gyógyszert, mégpedig ideális esetben rezisztenciavizsgálat alapján kiválasztott, célzott készítményt. Ha ugyanis az ellenálló képesség terjedését nem sikerül megállítani, évtizedeken belül visszasüllyedhetünk az antibiotikumok felfedezése előtti, védtelen állapotba.

A felhasználás csökkentésében kulcsfontosságú a megelőzés, így a megfelelő takarmányozás, a vakcinázás és a biológiai biztonság fenntartása. Bár ezek jelentősen mérséklik a megbetegedések kockázatát, egy már kialakult bakteriális fertőzés esetén az antibiotikumos kezelésnek továbbra sincs érdemi alternatívája. Pozitívum ugyanakkor, hogy a tudatosabb felhasználásnak köszönhetően 2011 és 2022 között Európában több mint a felére csökkent az antibiotikum-értékesítés, a hozamnövelő célú alkalmazás pedig az Unióban már 2006 óta szigorúan tilos.

A probléma mindemellett a társállatokat is érinti. Korábban egy rutinműtét, például egy ivartalanítás után az állatok sokszor automatikusan antibiotikumot kaptak, ma már azonban steril körülmények között, fertőzésveszély hiányában ez teljesen indokolatlan. A szakember rámutatott, hogy a túlzott használathoz a gazdák is hozzájárulnak, akik az internetes vagy mesterségesintelligencia-alapú öndiagnózisok után gyakran konkrét elvárásokkal érkeznek a rendelőbe. Az antibiotikum felírása azonban nem kívánságműsor, az kizárólag szakmai alapokon nyugodhat.

Megyery Csaba felhívta a figyelmet egy társadalmi kettősségre is, hiszen míg az antibiotikumokat sokan univerzális csodaszerként kezelik, más gyógyszerektől, például a szteroidoktól indokolatlanul tartanak - holott megfelelő indikációval és dózisban mindkettőnek megvan a maga pontos helye a gyógyításban.

Jelenleg a legfőbb feladat nem az újabb antibiotikumok fejlesztése, hanem a meglévők hatékonyságának megőrzése. Ezt a törekvést azonban komolyan veszélyeztethetik a harmadik országokból érkező, lazább állategészségügyi és élelmiszer-biztonsági szabályok mellett előállított importélelmiszerek. A dél-amerikai országokat tömörítő Mercosur-megállapodás körüli viták is rávilágítanak arra a kockázatra, amelyet az eltérő antibiotikum-használati és élelmezés-egészségügyi várakozási idők jelentenek. Az antimikrobiális rezisztencia elleni küzdelem csak akkor lehet sikeres, ha az európai piacra belépő minden termékre kivétel nélkül ugyanazok a szigorú követelmények vonatkoznak.