Körösi Katalin, a MATE Növényvédelmi Intézetének docense szerint a növénykórtani kihívások gyorsan változnak a hazai szántóföldeken. Míg 2022-ben a fuzáriumtoxinok okoztak komoly gondot a kukorica átvételénél, 2024-re már az aflatoxin vált meghatározóvá, és a jelek szerint tartósan velünk is marad. A valódi veszélyt nem a fonalas gombák puszta jelenléte, hanem az általuk termelt, emberre és állatra egyaránt mérgező másodlagos anyagcseretermékek jelentik, amelyek drasztikusan rontják a termény piacképességét.

A helyzetet tovább súlyosbítja a klímaváltozás. A szélsőséges csapadékeloszlás, a hosszan tartó hőhullámok és a gyakori aszály jelentősen növelik a növényeket érő környezeti stresszt. A legyengült kukorica így fogékonyabbá válik a betegségekre, ráadásul az extrém meleg kedvez a melegebb éghajlathoz alkalmazkodott kórokozóknak.

Bár az időjárás alakulására a gazdálkodóknak nincs ráhatásuk, a termesztéstechnológia minősége kizárólag rajtuk múlik. A fertőzés kialakulásának esélye drasztikusan csökkenthető a megfelelő vetésforgó alkalmazásával, a talajszerkezet javításával és a kiegyensúlyozott tápanyag-utánpótlással. Szintén elengedhetetlen a rovarkártevők, például a kukoricamoly vagy a gyapottok-bagolylepke elleni védekezés, mivel a rágásuk nyomán keletkező sebeken keresztül a toxintermelő gombák sokkal könnyebben megfertőzik a növényt.

Téves tehát az a megközelítés, amely kizárólag egyetlen növényvédelmi beavatkozástól várja a megoldást. A jövőben az integrált növényvédelemé a főszerep, amelyben a genetikai ellenálló képesség, a helyes agrotechnikai módszerek, valamint a biológiai és kémiai védekezés egymást kiegészítve működik. Ha a mikotoxinok már megjelentek a terményben, utólag szinte semmit sem lehet tenni a probléma ellen, így minden a hónapokkal korábban meghozott döntéseken múlik.

Éppen ezért a mikotoxinok elleni küzdelem ma már kőkemény gazdasági érdek, hiszen a szélsőséges viszonyok között csak azok a gazdaságok maradhatnak versenyképesek, amelyek nem utólag reagálnak a bajra, hanem rendszerszinten gondolkodnak, és a megelőzésre helyezik a hangsúlyt.