2026 tavaszán a magyar gazdák már kevesebb mint 675 ezer hektáron vetettek kukoricát. Az Agrárközgazdasági Intézet (AKI) elemzése szerint a szezon komoly nehézségekkel indult, hiszen az áprilisi rendkívül csapadékszegény időjárást május elején éjszakai fagyok követték, amelyek mind a szántóföldi, mind a gyümölcskultúrákban jelentős károkat okoztak. A felszíni talajréteg kiszáradása miatt a növények fejlődése lelassult. Bár május második fele és a június csapadékosabb fordulatot hozott, a HungaroMet Zrt. adatai rávilágítanak, hogy a csapadék eloszlása rendkívül egyenetlen volt. Míg a nyugati és déli országrészekben kiadósabb, esetenként jégkárral kísért záporok is előfordultak, addig a középső területeken továbbra is hatalmas a vízhiány - írja az Agrárszektor.

A legnagyobb problémát a mélyebb talajrétegek állapota jelenti. A 30–60 centiméteres sáv az ország nagy részén kritikusan száraz, nedvességtartalma a növények számára hasznosítható mennyiség negyven százalékát sem éri el. Az Alföld és a Mezőföld jelentős részén a felső egy méteres rétegből 100–130 milliméternyi víz hiányzik. Bár a nyári kapásnövények a megfelelő nedvességű területeken intenzív növekedésnek indultak, az országos átlagot tekintve az állományok sokat szenvedtek, az optimális fejlődéshez pedig elengedhetetlen lenne a folyamatos vízutánpótlás.

A termelők is felemásan ítélik meg a helyzetet. Németh Zoltán, a zalai Baki Agrocentrum Kft. növénytermesztési ágazatvezetője arról számolt be, hogy az általuk bevetett 300 hektár fele ugyan kiváló állapotban van, a másik 150 hektárt viszont elverte a jég. Bár a károsodott állományokat biostimulátorokkal kezelték, a jövőjük továbbra is bizonytalan. A szakember úgy látja, hogy ha a címerhányás és a virágzás időszakában elkerüli a földeket az aszály, a sértetlen területeken akár kiemelkedő, kétszámjegyű terméshozam is születhet, egy tartós szárazság azonban könnyen megfelezheti ezeket a várakozásokat.

A Fejér vármegyei EAG Zrt.-nél idén 1770 hektáron termesztenek kukoricát. Rózsa Ádám növénytermesztési főágazatvezető tapasztalatai szerint a hideg és a csapadékhiány miatt a kelés kifejezetten egyenetlen és heterogén volt. A száraz tavasz a gyomirtást is megnehezítette, ráadásul hamarosan a kukoricamoly rajzása elleni védekezést is meg kell kezdeniük. Bár az utóbbi időszak esőzéseinek és a melegnek köszönhetően a kukorica hirtelen növekedésnek indult, a talaj még mindig csak a felső 10–15 centiméteres rétegben nedves. A szakember hangsúlyozta, hogy egy tartósabb esőzés még lehetővé tenne egy közepes termést, de a prognosztizált hőség miatt a kilátások rendkívül bizonytalanok.