Hogyan kapcsolódik egymáshoz a tejhasznú tehéntartási támogatás és a víz keretirányelv?

Agro Napló2023. december 22. 09:42

A tájékoztató célja bemutatni, hogy a víz keretirányelv hogyan jelenik meg a nemzeti joganyagban, és milyenek a gyakorlati vetületei a termeléshez kötött tejhasznú tehén támogatás igénylése során.

Fotó: Agrárminisztérium

Előzmények

A 2023-ban induló új támogatási rendszer alapjait lefektető uniós joganyagban megjelenik egy olyan új elvárás, miszerint a termeléshez kötött támogatások feltételrendszerének összhangban kell lennie a víz keretirányelv célkitűzéseivel. Emiatt az idei évtől kezdődően célzott helyszíni ellenőrzések keretében vizsgálják majd a hatóságok a víz mennyiségi és minőségi védelmét garantáló előírások betartását. Az Európai Bizottsággal folytatott tárgyalások során sikerült elérni, hogy az elvárt többlet ellenőrzést a jogcímek egy szűkített körére kelljen csak alkalmazni, így azt nem kell alkalmazni a szemes és szálas fehérje, az ipari olajnövény, valamint az anyajuh, anyatehén és hízott bika jogcímek kedvezményezettjeire – tájékoztatta az Agrárminisztérium az Agro Naplót.

Az egyértelműség kedvéért az érintett jogcímek a következők: cukorrépa-termesztés, rizstermesztés, zöldségnövény-termesztés, ipari zöldségnövény-termesztés, extenzív és intenzív gyümölcstermesztés, illetve a tejhasznú tehéntartás támogatása.

Új feltételek a termeléshez kötött támogatások esetében

A termeléshez kötött támogatások fennmaradása érdekében az Európai Bizottság tehát további biztosítékokat kért a tagállamoktól, azonban fontos kiemelni, hogy ezek nem követelik meg új feltételek teljesítését a támogatást igénylőktől, csupán a már kiadott engedélyeknek megfelelő gazdálkodási gyakorlatok tekintetében jelent egy plusz ellenőrzési szintet. A víz keretirányelvvel való összhang megteremtése tagállami feladat, a kedvezményezettek által teljesítendő jogosultsági feltételeket nem érinti. Az említett növénytermesztési jogcímek esetében a víz mennyiségi, míg a tejelő tehéntartás esetében a víz minőségi szempontú védelmére helyeződik a hangsúly.

Hogyan épül be mindez a termeléshez kötött tejhasznú tehén jogcím ellenőrzési folyamatába?

A Magyar Államkincstár (MÁK) a kérelemkezelés során egyrészt a környezetvédelmi, talajvédelmi, vízvédelmi, illetve vízügyi hatóság saját hatáskörben elvégzett ellenőrzéseinek, másrészt a saját ellenőrzéseinek eredményeit használja fel. A MÁK útmutatásával az illetékes vármegyei kormányhivatalok helyszíni és dokumentum alapú ellenőrzéseket végeznek. A kérelmet benyújtó és helyszíni ellenőrzésre kijelölt gazdálkodók esetében – a termeléshez kötött támogatási kérelemmel érintett tejtermelési tevékenység vonatkozásában – az alábbiakat vizsgálják:

  • A kérelmet benyújtó tejtermelő tevékenysége engedélyköteles-e? Amennyiben igen, akkor a termelő rendelkezik-e a szükséges engedéllyel?
  • A helyszíni ellenőrzésen tapasztalható tények/körülmények alapján megállapítható-e az engedély(ek)ben foglaltaktól lényegesen eltérő és ezáltal a víz minőségére súlyos kockázatot jelentő gyakorlat?

Mivel ezen előírások tenyészetenként is jelentősen eltérhetnek, ezért az ellenőrzések is specifikusan az adott ügyfélre vonatkozóan végezhetőek el. Ez magában foglalja a helyszínen rendelkezésre álló dokumentumok, illetve trágyatárolási rendszerek fizikai vizsgálatát.

Ha a vizsgált állattartó telepen/tenyészetben a víz minőségére súlyos kockázatot jelentő állapotokat tapasztal a helyszíni ellenőr, akkor azt szöveges megállapításban, illetve a helyszínen készült fotókkal köteles dokumentálni.

Összefoglalás

Fontos kiemelni végül a következőket:

  • A Bizottság által elvárt többlet ellenőrzés nem jelenti, hogy termeléshez kötött tejhasznú tehén-támogatást csak engedély birtokában lehetne igényelni. Csupán annyit jelent, hogy a helyszíni ellenőrzésre kijelölt gazdálkodók vizsgálata során erre a szempontra is figyelmet kell fordítani.
  • Fontos kiemelni, hogy ha az ügyfél tejtermelő tevékenységét engedély nélkül jogosult folytatni, akkor az ellenőrzés során úgy kell tekinteni, hogy tevékenysége nem jelent súlyos kockázatot a víz minőségére.
  • A támogatásból való kizárásra csak akkor kerülhet sor, ha a vízminőséget veszélyeztető gyakorlat a termeléshez kötött közvetlentámogatással érintett állatok tartásával összefüggésben valósult meg, és ez a tevékenység súlyos kockázatot jelent a víz minőségére.
  • A részletes szabályokat a termeléshez kötött közvetlen támogatások igénybevételének szabályairól szóló 17/2023. (IV. 19.) AM rendelet 5-8. § tartalmazza.

    (Forrás: Agrárminisztérium)

    Címkék:
    rízs, állattenyésztés, növénytermesztés, pályázat, támogatás, cukorrépa, állattartás, gazdaság, szántóföldi növénytermesztés, tejhasznú tehéntartás, haszonállat, zöldségnövény, termeléshez kötött támogatás, víz keretirányelv,