Ezt hozta 2022 az ökológiai mezőgazdaságnak

Agro Napló2023. január 11. 10:59

Kihívásokban bővelkedő év volt 2022. A nehézségek azonban ismét arra figyelmeztetnek, hogy a változó világban felértékelődnek és támpontot biztosítanak a jövőálló agroökológiai termelési módszerek.

Fotó: Szaktanácsadási tevékenység az ÖMKinél

A biotermeléshez és átálláshoz minden eddiginél több uniós és hazai forrás áll a magyar gazdák rendelkezésére, a 2022-ben megszületett hazai öko cselekvési terv pedig a szektor további fejlődését ösztönzi. Az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet (ÖMKi) szerteágazó és bővülő kutatásaival, valamint az EU-s projektekben növekvő szerepvállalásával erősíti a hazai tudásátadást és a fenntarthatósági fordulatot.

Fotó: ÖMKi szakmai nap, lucerna takarónövényzet

Klímaváltozás, természetes élőhelyek csökkenése, talajdegradáció, COVID világjárvány. Évek óta jelen levő kihívások, amelyeket 2022-ben tovább nehezített a körülöttünk zajló háborús konfliktus és energiaválság. Fokozottan rávilágítanak a biztonságos élelmiszerellátás fontosságára, vagyis a helyben, fenntartható módszerekkel megtermelt, egészséges és elérhető élelmiszerek stratégiai szerepére. A kémiai növényvédő szerekre és műtrágyákra alapozott mezőgazdaság irányából egyre inkább az agroökológiai módszereket alkalmazó termelés felé mutatnak. 2022-ben ezeket az irányokat tovább erősítette és hajtotta az agrártámogatási rendszer. A biogazdálkodásba bevont területek részaránya az elmúlt években dinamikusan emelkedett, elérve 2020-ban a 6,12 százalékos területrészarányt. A 2022-ben indított ötéves öko támogatási programban pedig közel 3500 gazdálkodó nyert, több mint 150.000 hektár területtel. Ugyanakkor a kémiai növényvédő szerek és szintetikus műtrágyák exponenciális árnövekedése is arra sarkallja a gazdálkodókat, hogy alternatív megoldásokat keressenek. Mindennek, valamint nem utolsó sorban a tudatosabb fogyasztói igények felerősödésének tükrében, évről évre több figyelmet kapnak az ökológiai gazdálkodást segítő tudományos kutatások.

Új cselekvési terv mentén fejlődik a hazai biogazdálkodás

2022 év elején megszületett a Nemzeti Cselekvési Terv az Ökológiai Gazdálkodás Fejlesztéséért (ÖCsT) című agrárminisztériumi dokumentum, amely az ágazat 2022–2027 közötti fejlesztési irányait határozza meg. Az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet tízéves kutatói, valamint hazai és nemzetközi ökogazdálkodási tapasztalatával vállalt szerepet a dokumentum előkészítésében. Májusban, az immár hagyományos Ökogazdálkodási Ágazati Napon az agrárszakma áttekintette a hazai ökológiai gazdálkodás aktuális trendjeit és kihívásait, fókuszba állítva a stratégiai dokumentumot. A tanácskozáson a szakemberek ismételten rávilágítottak arra, hogy az ökológiai gazdálkodás erősen tudásintenzív módja a mezőgazdasági termelésnek, ezért kiemelt szerep jut a jövőben a képzési, tanácsadási és innovációs rendszereknek, amelyekre a Közös Agrárpolitika keretében minden eddiginél több uniós és hazai forrást biztosít az Agrárminisztérium.

Fotó: Hazai biogazdálkodás, tájfajta paradicsomtermesztés

Fotó: Állattenyésztési kutatások az ÖMKinél

Tanulságok az orosz-ukrán konfliktus peremén

2022-ben tizedik alkalommal szervezett Kelet-Közép Európa szekciót a világ vezető biovásárán, a BIOFACH-on az ÖMKi. Magyarországot régiós zászlóvivőként jegyzik a világ legnagyobb bio témájú seregszemléjén, 2022-ben az esemény részeként magas szintű szakpolitikai képviselők vitatták meg a kelet-közép-európai országok ökológiai mezőgazdaságának aktuális helyzetét. A Nürnbergen tartott 33. BIOFACH Nemzetközi Bio-Élelmiszer és Bio-Áru Szakkiállítás fő témája a klímaváltozás volt, az ÖMKi által szervezett fórumon pedig elsősorban arról tanácskoztak a szakemberek, hogyan hat a háborús konfliktus a kelet-közép-európai régió agrárpolitikájára. A szekcióban zajló tanácskozások kiindulópontja az EU Ökogazdálkodási Cselekvési Terve volt, amely ambiciózus célokat, többek között a 25%-os öko területarány elérését tűzi ki 2030-ig – értesült az ÖMKi évértékelőjéből az Agro Napló.

Fotó: BIOFACH Balról jobbra Albánia, Magyarország, Szerbia, Csehország és Ukrajna képviselői, és Dr. Drexler Dóra.

Az orosz-ukrán konfliktus következményeként természetesen a bioágazatot is jelentősen érintette az energiaválság, az üzemanyagok és a gáz árának emelkedése. A nehézségek ellenére a jelenlegi krízishelyzet mégis erősítheti a biogazdálkodás fejlődését, mivel az ökológiai gazdálkodás rezilienciája, vagyis rugalmas ellenállóképessége sokkal nagyobb a kémiai inputanyagokra alapozott gazdálkodáshoz képest. Az ökológiai termelési mód kevésbé függ az olyan külső tényezőktől, mint a dráguló műtrágya és kémiai növényvédőszerek, valamint a rövidebb ellátási láncok miatt kevésbé kitett a globális piac hektikusságának.

Fotó: BIOFACH Mr. Andrii Remizov előadása

A szakmai fórum és a BIOFACH szervezői egyetértettek abban, hogy a klímaváltozás okozta terméskiesés és a globális élelmiszerellátás háborús nehézségeinek megoldására nem jó válasz a környezetvédelmi és fenntarthatósági előírások fellazítása és arra szólították fel a döntéshozókat, tartsák továbbra is szem előtt a fenntarthatósági célokat, hiszen azok fontossága független a háborútól. A 2022-es rendkívüli aszálykárok is arra mutatnak rá, hogy minden korábbinál nagyobb szükség van a mezőgazdaság rugalmas ellenállóképességének és fenntarthatóságának fokozására.

Nemzetközi szerepvállalás, magyar érdekérvényesítés

A nemzetközi trendeket ismerve és a hazai jó gyakorlatok mentén haladva a jövőálló mezőgazdaság megteremtéséért dolgoztak 2022-ben is az ÖMKi szakemberei, amelyben egymás mellett kap helyet a fenntarthatóság és a versenyképesség.

„Kutatóintézetünk szerepvállalása az EU legfontosabb stratégiai projektjeiben folyamatosan erősödik. Magyarország érdekeit képviselve hozzájárulunk a Talaj Misszió sikeres megvalósításához, az európai Agroökológiai Partnerség előkészítéséhez, illetve régiós szinten a BIOEAST-ben képviseljük a hazai agroökológiai kutatási irányokat. Jó pár olyan tevékenységünk, amit tíz éve kicsiben kezdünk el, 2022-ben ért el odáig, hogy az európai szintű stratégiákban is meghatározó helyet foglal el. Az ÖMKi részvételi On-farm kutatási hálózata például ilyen. Az Európai Uniós szerepvállalás révén rálátásunk és beleszólásunk van abba, hogyan alakulnak az agrárkutatás és -fejlesztés meghatározó irányvonalai, és képviselni tudjuk a hazai érdekeket.” – utalt a kutatóintézet szerepére Dr. Drexler Dóra, az ÖMKi ügyvezetője, az IFOAM Organics Europe alelnöke.

„Szerepvállalásunkkal a hazai gazdáknak, kutatótársaknak és a szakpolitika szereplőinek is lehetőséget tudunk nyújtani, hogy tapasztalataikkal és munkájukkal közvetlenül bekapcsolódjanak az európai szintű folyamatokba.”

– tette hozzá a szakember.

Fotó: Tudásátadás – Dr. Drexler Dóra

A kutatóintézet folytatva a megkezdett munkát, 2023-ban is gyakorlat-orientált kutatás-fejlesztéssel és tudásátadással mozdítja elő a biogazdálkodás és az ökológiai termékpályák fejlesztését hazai és Európai Uniós szinten egyaránt.

„A jövő évtől azt várjuk, hogy új kutatásokkal, az eddigiek mellett agrárközgazdasági oldalról is jobb rálátást tudunk biztosítani a hazai biotermelésre és az arra való átállás gazdasági vonzataira. Célunk, hogy megerősödjön az öko szaktanácsadás, és bővüljön azoknak a gyakorlati oktatóanyagoknak a tárháza, amelyekkel támogatni tudjuk a bioművelést választó gazdálkodókat és hobbikertészeket.”

– mondta el Dr. Drexler Dóra.

Fotó: ÖMKi partneri hálózatából származó bio tönke és alakor lisztek

2022 mérföldkövei a hazai biokutatásban

Tíz éves lett az ÖMKi On-farm hálózata, amelyben 2012 óta több száz gazdálkodóval dolgoznak együtt kísérleteiken. A On-farm kutatások célja, hogy gyakorlatias, a mindennapi gazdálkodásban hasznos eredményeket érjenek el és olyan kutatásokat valósítsanak meg, ami összeköti Magyarországot a nemzetközi tudományos élettel, miközben támogatja a termékpálya fejlesztést, aktívan bevonva az innovációba a helyi gazdaság szereplőit,  termelőket, feldolgozókat és szaktanácsadókat. A részvételi kutatáson alapuló, ún. Élő Laboratórium módszerrel egy évtizede olyan, a gyakorlatban alkalmazható kutatási eredmények születnek, amelyek a gazdálkodók által fontosnak talált problémákra adnak választ, és fenntarthatóságuk mellett növelik versenyképességüket.

Fotó: 2021-ben indult az öko búza kisparcellás fajtateszt-hálózat

Két év kutatómunka után 2022-ben napvilágot láttak a kutatóintézet által koordinált országos, kisparcellás gabona fajtateszt kísérletek legfrissebb eredményei, amelyek tovább növelhetik a hazai, ökológiai művelésben vetett gabonafélék szántóföldi részarányát, valamint a biolisztből készült termékek jelenlétét a hazai pékségekben és a fogyasztók asztalán. A kutatásban ökológiai gazdálkodási körülmények között, szántóföldi kisparcellás kísérletekben tesztelték a biotermesztés számára ígéretes hazai és nemzetközi őszibúza- és tönkölyfajtákat, országosan hét helyszínen, összesen több mint 20 különböző fajtával. 2022. őszén a vetésekkel elindult az ÖMKi-VSZT-Nébih kisparcellás posztregisztrációs fajtateszt hálózat harmadik éve.

Fotó: Szántóföldi kutatások az ÖMKinél

Tájfajta biotermékek térnyerése: itthon a tájfajták között évről évre egyre népszerűbbek az ÖMKi bio paradicsom palántái, amelyekből 2022-ben rekordmennyiségű, 26.000 tő fogyott el országszerte.  A palánták kiskereskedelmi forgalomba kerülésével a fenntartható mezőgazdaságra, az ökológiai gazdálkodás jelentőségére hívják fel a figyelmet a kutatók, hiszen a hazai biotermékek fogyasztásával és termelésével nemcsak az egészségünkért, de a környezetünkért is teszünk.

Fotó: ÖMKi tájfajta paradicsom palánták

További mérföldkövek - ÖMKi Kalendárium 2022


(Forrás: ÖMKi)

Címkék:
növénytermesztés, paradicsom, fenntarthatóság, szaktanácsadás, agrárgazdaság, gazdaság, biotermesztés, szántóföldi növénytermesztés, agrárminisztérium, mezőgazdasági piac, ökológiai mezőgazdasági kutatóintézet, agroökológia, drexler dóra,