Kiemelt fontosságú számára, hogy fenntartható módon gazdálkodjon, a biodiverzitást erősítve, mert ez a környezet- és természetvédelmi szempontokon túl a termésátlagokra is jó hatással van. Fejlesztéseik és beruházásaik is e két nyomvonalon haladnak: a cél a hatékony, szakszerű és precíziós gazdálkodás, a lehető legkisebb környezeti lábnyommal. Ez lehetővé teszi, hogy a következő generációk is földműveléssel foglalkozhassanak. Különösen fontos ez a szemlélet az egyre inkább elnéptelenedő megyében, a Palócföldön.

Modernizálás és Güttler eszközök a gazdaságban

A családi gazdaságba 2015-ben tért viszsza, és már a kezdetekben hozzálátott a géppark fejlesztéséhez. A Güttler Kft. szakembereivel már ekkor jó kapcsolat alakult ki, az első tőlük vásárolt eszköz egy Greenmaster gyepfelülvető volt. „Jelenleg nincs Greenmasterem, de ismételten szeretnék egyet beszerezni nagyobb munkaszélességgel. Legfőbb előnye, hogy egy menetben képes elvégezni a gyepfelületek ápolását és felülvetését” – hangsúlyozta Hajas Péter Pál.

Később megismerkedett a gyártó SuperMaxx könnyű kultivátorával is, amiről szintén jó véleménnyel van: „Ez egy sokoldalú gép, a teljesen konvencionális és a sekély művelésű gazdálkodásban is egyaránt használható. A sekély, vagy minimumművelés lényege, hogy a talajok szerkezetébe kicsi a beavatkozás, minimális a bolygatás.

A kapillárisok elzárásával nagyon sok talajnedvességet meg lehet őrizni. Külön előnye, hogy az igen csapadékos időszakokban is használható, mert nem érzékeny az eltömődésre, így vetés előtt nem szükséges a talaj felső rétegét kiszárítani. A SuperMaxx­ot úgy célszerű használni, hogy szóróegység is van rajta. Így az aratás után, a lándzsás kapákkal egy menetben el lehet végezni egy tarlóhántást úgy, hogy nem jelentős a talajbolygatás.

A talajélet kevésbé rendeződik át, kevesebb stressz éri – mondta. „A zöldtrágya és a takarónövény magkeveréke is kijuttatható ebben a menetben. Amennyiben elöl van egy késes aprító hengersor, utána a kapasor, a végén pedig a csillagkerekek, és magot is tudok szórni, akkor a SuperMaxx kis vonóerő-igénye miatt egy nem túl nehéz géppel nagyon sok üzemanyag spórolható meg. Már akár az első, vagy a második alkalommal, amikor az ápolás történik, felül lehet vetni egy területet. Ez igen fontos a mai környezetben, mikor egyszerre növekszik az inputanyagok és az üzemanyag ára is, illetve szélsőséges aszályokat eredményez a klímaváltozás.”

A takarónövények, a zöldtrágya és a mulcsréteg szerepe

A konvencionális mezőgazdaságban az átlagember a fekete talajok látványához szokott, amelyek jelentős gépi munkát és tápanyag-utánpótlást igényelnek. Hajas Péter Pál módszerének egyedisége abban is rejlik, hogy ennek előnyeit látja, technikáit alkalmazza, ugyanakkor gondolkodásmódjának középpontjában a biodiverzitás megőrzése és a fenntarthatóság áll. Ezért fontosnak tartja a mulcsréteg kialakítását, a takarónövények vetését, és a zöldtrágyakeverékek alkalmazását. „Ezek nem csak a talaj szerkezetét és szervesanyag­tartalmát javíthatják, valamint védenek az erózióval és deflációval szemben, hanem pillangós összetevőjű keverékek esetén a légköri nitrogént is megkötik. A mostani inputanyagárak mellett ez fontos tényező, egyre értékesebb az, amit a természettől kaphatunk. Emellett a mulcsrétegnek, a takarónövényeknek, a szervesanyag­maradványoknak a talajnedvesség megőrzésében, a gyomelnyomásban nagy szerepük van. Ahhoz, hogy a kiszórt mag csírázzon, jobb a takarónövényt rögtön aratás után elvetni. Később pedig ebbe vagy direkt módon, vagy pedig a takarónövény talajba történő bedolgozása után vethetünk.”

A szélsőséges időjárás az új megoldások ösztönzője

A különböző gyártók modern, többfunkciós, praktikus eszközeinek használata mindinkább elterjedt hazánkban is. Ezek összetett gépkapcsolataival egészen egyedi megoldások érhetőek el. Hajas Péter Pál gazdaságában törekszik erre, a Güttler eszközei pedig teljesítik a kritériumokat. „A Müthing szárzúzó nagyon megbízható, erős vázzal és hajtóművel, többfélét is használunk belőle. Ennek a segítségével megvalósítható, hogy egy menetben, nagyon finomra mulcsozott takarónövény esetén direktvetőgéppel vessünk, mert annak az elakadása kevésbé valószínű, mint hogyha teljesen álló takarásba vetnénk. Ezek nem általános gyakorlatok még itthon, a szélsőséges aszályos időszakok kényszerítik a gazdákat az új megoldások kipróbálására” – mondta. A Güttler eszközök egyik fontos előnye szerinte az, „hogy a függesztett eszközöknek is komoly munkaszélességük van, így kis parcellákon is jól lehet dolgozni velük, amik pedig nagy munkaszélességű gépek, azokkal állandó útvonalakon – controll traffic – járva sokkal kisebb lesz a taposás”.

A precíziós gazdálkodás útján

Az egyre növekvő inputanyag- és üzemanyagárak a gazdákat a precíziós gazdálkodás irányába terelik, melynek segítségével mind a költségek, mind pedig a várható hozam pontosabban kiszámolhatók. Így van ez a kozárdi gazdaságban is. „A mű­trágyát kijuttatási térkép szerint szórjuk. Szerintem most jutottunk el arra az inputanyag árszintre, hogy nem is lesz érdemes másként csinálni. Aki fűnyíróelv szerint juttatja ki, az biztos nagyon gavallér” – teszi hozzá nevetve Hajas Péter Pál. Ugyanez igaz a permetezésre is. Fúvókánként szakaszol a permetezőgép, amivel dolgozik, egy armatúrán akár 4 fúvóka között is tud váltani, vagy akár kombinálni menetsebességtől, nyomásértéktől függően. Az eszközzel mindenféle sebesség mellett biztosítható az optimális cseppméret, amivel a vegyszersodródás veszélye csökkenthető. Ez a precizitás szükséges a gazdaságos permetezéshez és műtrágyaszóráshoz – szögezte le a gazda.

A biodiverzitás és a modern gazdálkodás

Hajas Péter Pálnak a biodiverzitás és a fenntarthatóság kiemelten fontos. Hiszi, hogy méltatlanul alábecsült ezek ereje és szerepe. A szántóit sövények, méhlegelők és vadregényes zöldterületek határolják, a nagy táblákat dűlőkké alakította és parcellákra osztotta. „Roppant fontosak a mezővédő erdősávok és a sövények a táblák szegélyén, hogy javítsák a mikroklímát, és egyben otthont adjanak az élővilágnak. Jól strukturáltan mellettük olyan zöldugarok, füves sávok és méhlegelők helyezkedhetnek el, amik az ökoszisztéma szolgáltatások gazdag tárházát adják. A termelés nem csak a termőterület nagyságától függ, hanem attól is, hogy milyen környezetben van. A mezővédő erdősáv vagy egy sövényterület többet ad hozzá a termelékenységhez, mint amennyit elvesz a területből. Látható, hogy egyre nehezebb, egyre szélsőségesebb a csapadékeloszlás. Amikor jön, akkor lehet, hogy bőséges, de ha a talaj, terület vízmegtartó, vízelvezető rendszere nem megfelelő, a csapadék nem hasznosul. Dombvidéki gazdaságnál elfolyik, az Alföldön pedig nagyon hirtelen belvizet, majd aszályt eredményez” – magyarázta Hajas Péter Pál. „A precíziós gazdálkodás módszereit, eszközeit kell ötvözni az ökológiai modernizációval, így egy fenntartható identifikáció jöhet létre. Ahogy eddig gazdálkodtunk, az nem fenntartható, a világ lakossága pedig növekszik, ezért meg kell találni a kellő technikákat, amikkel a hozamok növelhetőek oly módon, hogy az élővilágot sem pusztítjuk el.”

Szakmai támogató:

A Precíz gazdák nyomában című kiadványból ragadtuk ki a precíziós technológia művelőit, egyben véleményvezéreit. Ahány gazdaság, annyi kihívás és annyi megoldásra váró feladat. Ami közös bennük: az adatokat becsben tartó, precizitásra épülő gondolkodás.