A fiatal szakember Pécsen végzett a gimnáziumi tanulmányaival, majd felvételt nyert a SZIE (ma már MATE) gödöllői campusára, mezőgazdasági mérnöki szakra, amit 2015-ben fejezett be. A növényorvos mesterképzéssel folytatta, 2017 decemberében diplomázott, 2018 januárban pedig munkába állt a Belvárdgyulai Zrt.-nél, ezzel párhuzamosan Keszthelyen teljesítette a precíziós mezőgazdasági szakmérnök képzést. A BSc szakdolgozatát a precíziós növénytermesztésről írta, a differenciált, tőszámszabályozással történő vetést vizsgálta, majd a növényorvosi képzésen a náluk jelentős kihívást okozó kukoricabogár imágó kártétel volt a témája, a szakmérnöki tézisét pedig ismét a differenciált vetésről írta.

A 90 hektáros táblában differenciált tőszámmal végzett kísérleteim során arra a következtetésre jutottam, hogy jelentős pénzösszeget lehet megspórolni a technológiával a vetőmagon, és azzal is, hogy a csatlakozó soroknál nincs taposási kár, a betakarításnál nincs kiesés, továbbá el tudjuk kerülni a szemveszteséget és a rávetést is – mesélte a kísérletek eredményeiről Szűcs András.

Hogyan törekedtek a talajmegőrzésre?

A környékünkön található dombos vidéken heterogén, az eróziónak igen kitett talajokon gazdálkodunk. Az utóbbi években kiemelten fontos kérdéssé vált a talajban található víz megőrzése, erre nagyon figyelni kell. Ennek érdekében igyekszünk az alapműveleteket szántás nélkül, középmély lazítóval vagy nehéz szántóföldi kultivátorral elvégezni az árpa-, a búza- és a napraforgótáblákon is. A talajállapot megóvásának másik része, hogy nedves talajon sosem dolgozunk, mindig a talajviszonyokhoz igazodva, a műveleteket jól időzítve, a felületet minél kevésbé szárítva és rögösítve igyekszünk elvégezni a feladatokat. Ezenkívül olyan fejlesztéseket és termékeket alkalmazunk, amelyek segítik és még hatékonyabbá teszik a talajéletet. Korábban is nagy területen használtunk baktériumtrágyákat, mert a kukorica szármaradványainak lebontásában fontos szerepet játszanak a talajban lévő baktériumok, ennek a folyamatnak a serkentésére alkalmaztuk azokat.

A Marton Genetics cégcsoport által életre hívott – ebben az évben a Magyar Innovációs Szövetség által, Agrárinnovációs Díjban részesített – technológiát mi is használjuk. Ez nem más, mint a MikroVital által fejlesztett MV-SUPARY talajbaktérium vetőmagra történő rácsávázása. Ezt a készítményt a kiváló élettani és vetőmagra gyakorolt pozitív hatása miatt használjuk. A vetés előtt a talajba bedolgozva, vagy vetéssel egy menetben a talaj előkészítéskor 3 l/ha mennyiségben, a kijuttató eszköztől függően 28–500 l/ha vízmennyiséggel kijuttatva alkalmazzuk. Vetőmag-kiegészítő csávázáskor pedig csávázógéppel 3 l/tonna mennyiségben összekeverve 10 liter vízzel és alapcsávázó anyaggal érdemes kiadni. A közös kísérletek és a gyakorlat alapján nagyon jól működik a termék, kiszorítja a talajeredetű patogén gombákat. Továbbá a növény ásványi anyagokat képes általa mobilizálni, valamint a stressztűrő képességét is javítja, ráadásul az extrém szárazság esetén is képes a segítségére lenni. Tavaly, 2021-ben 750 hektáron vetettünk napraforgót, amin nagyparcellás méréseket végeztünk az MV-SUPARY hatékonyságát vizsgálva.

200 hektárt kezeltünk a baktériumkészítménnyel, 550 hektárt pedig nem. A kezelt terület hektáronként 50 mázsa terméssel múlta felül a kezeletlen területek összátlagát, ami lényeges különbség, főleg a magas terményárak ismeretében. A méréseken kívül szabad szemmel is látható volt, hogy a növényeink a tavalyi, nagy stresszel járó száraz időszakot képesek voltak jól átvészelni. Az endospórás formának köszönhetően a készítmény rendkívül ellenálló a környezeti tényezőkkel szemben. A talajbaktérium vetőmagon történő alkalmazásának különlegessége, hogy a felvitt anyagban található spórák lényegesen jobban ellenállnak a hőnek és a szárazságnak, mint a vegetatív sejtek, ezért a termék felhasználása aszályos időszakban kifejezetten nagy segítséget nyújt. Amint pedig megfelelő mennyiségű csapadék érkezik, kicsíráznak és szaporodnak – fogalmazott a fiatal szakember.

Milyen nehézségekre és kihívásokra adott és válaszol a precíziós technológia a gazdálkodásban?

A heterogenitás, a domborzati viszonyok és az erózió miatt a helyspecifikus gazdálkodás nálunk nagyon nagy jelentőséggel bír. Miután a táblákon kialakítottunk menedzsmentzónákat, ezekhez a zónákhoz igazítjuk az inputanyag-mennyiséget. A precíziós gazdálkodástól azt várjuk, hogy vagy a kijuttatott inputanyag mennyisége csökkenjen, vagy a terméshozam növekedjen. A gyengébb adottságú területekre a mi szemléletünk alapján kevesebbet juttattunk ki, ahol pedig jobbak az adottságok, oda többet. Tőszámban is ugyanez a helyzet, mert a gyengébb adottságú részeken nem lesz képes a növény olyan termést képezni, mint a jobb adottságú talajon,  hiszen nincs meg a számára megfelelő mennyiségű mobilizálható tápanyag és víz, ami nélkül nem lehet hatékony a termelés.

Mit tanácsolsz vagy javasolsz az átállni készülő, illetve részben, vagy egészben átállt gazdatársaidnak a technológiával kapcsolatban?

Azt tapasztalom, hogy sokan tartják jó dolognak a precíziós gazdálkodást, de mégis kicsit félnek, tartanak tőle és ezért várnak még a bevezetésével. Igaz, hogy a helyspecifikus gazdálkodás sok kihívással, tanulással és munkával jár, de nem szabad félni a változástól. El kell fogadni, hogy a 21. században a gépek már tudják ezt a  technológiát, megbízhatóan és pontosan lehet velük növelni a termelés hatékonyságát. Az adott lehetőséggel pedig élni kell, amihez szemléletváltásra is szükség van. A jelenlegi precíziós pályázaton kívül az inputanyagok drágulása is ösztönzi a helyspecifikus technológia terjedését, mert nagyon nem mindegy, mennyivel kevesebb költséggel lehet ugyanazt a termésszintet elérni.

Hogyan működik nálatok az adatalapú gazdálkodás gyakorlata?

Lényeges, hogy mi magunk gyűjtjük, rendszerezzük és elemezzük a saját adatainkat, egy ideje magunknak végezzük el ezeket a feladatokat. Nem vesszük igénybe külsős szolgáltató munkáját, így az adatok kizárólag nálunk gyűlnek és hasznosulnak. Házon belül készítjük el a tőszámszabályzáshoz kapcsolódó térképeket, a tápanyag-kijuttatási térképeket, a különböző zónakialakításokat és minden agrárdigitalizációs folyamatot. A gépeink és munkaeszközeink mindent dokumentálnak, a legújabb monitorjaink pedig már adathordozó eszköz használata nélkül, adatfelhőn keresztül tudják fogadni a kijuttatási térképeket, amit a gépkezelő a fülkében ülve elfogad, és már rögtön be is tudja hívni magának az adott térképet a munkához. Igyekszünk minden folyamatot a lehető legprecízebben, adatalapon megszervezni, amivel jelentősen megkönnyítettük és hatékonyabbá tettük a gazdálkodásunkat – mondta Szűcs András.

Szakmai támogató:

A Precíz gazdák nyomában című kiadványból ragadtuk ki a precíziós technológia művelőit, egyben véleményvezéreit. Ahány gazdaság, annyi kihívás és annyi megoldásra váró feladat. Ami közös bennük: az adatokat becsben tartó, precizitásra épülő gondolkodás.