A tájékoztatás emlékeztet: az ország közel ezer pontjáról ezüst-jodidot a felhőkbe juttató rendszer a lakossági, ipari, állami létesítményeket, ingatlanokat és ingóságokat is óvta a mezőgazdaság mellett. A koronavírus miatt csökkenő repülőgép-forgalom a rendszer működésére negatívan hatott, mivel sokkal kevesebb meteorológiai adatot szolgáltattak a légi járművek az előrejelzésekhez, emiatt a tervezetthez képest a hatóanyag-felhasználás nőtt.

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara által 2018-ra kiépített országos jégkármérséklő rendszer ez évi védekezési szezonja április 15-én kezdődött és szeptember 30-án zárult. A 169 nap alatt összesen 94 napon – azaz átlagosan heti négy napon – kellett bekapcsolni a generátorokat. A rendszer működésének köszönhetően a jégesők átvonulásakor zömmel csak búzaszem vagy borsó nagyságú jégszemek hullottak. Idén a legtöbbször júniusban (27 napon) és augusztusban (22 napon), a legkevesebbszer szeptemberben (7 napon) kellett bekapcsolni a generátorokat.

A jégkármérséklő rendszer idei védekezési időszakában a tervezetthez képest lényegesen több hatóanyag fogyott. Ez a május végétől érkezett viharos időjárás mellett annak is betudható, hogy a riasztások pontosságát kedvezőtlenül befolyásolta a koronavírus miatt erősen csökkent légi forgalom, a repülőgépek által szolgáltatott meteorológiai adatok hiánya.

Az Agrárminisztérium (AM) a rendszer működtetésének finanszírozásához a Kárenyhítési Alapból évi legfeljebb 1,5 milliárd forintot biztosít, ami a jégesőkár bejelentési adatok szolgáltatása révén az elemzéseket is támogatja, valamint koordinálja az érintett társszervezetekkel való együttműködést. Az agrárkár-enyhítés keretében az idei évben kiemelkedő számban (21 ezer) és területre (515 ezer hektár) tettek eddig kárbejelentést a termelők, ezek közül a jégkárbejelentések aránya a 9 százalékot sem éri el.

Az országos lefedettséget nyújtó, összesen 986 – 218 automata és 768 manuális – talajgenerátorból álló jégkármérséklő rendszer talajgenerátorai ezüst-jodid tartalmú hatóanyagot égetnek el, ami feláramlással a felhőkbe jut, ott csökkentve a kialakuló jégszemcsék méretét. A jégesők előfordulásának valószínűsége ezután sem zárható ki teljes mértékben, azt viszont garantálni lehet, hogy a lehulló jégszemcsék mérete, a beavatkozásnak köszönhetően a károkozás is kisebb lesz annál, mint amilyenek ezek a rendszer használata nélkül lennének. További információk találhatóak a NAK Jéger oldalán.