A hitelintézet emlékeztet: a program előző fordulójában is sikeresen vett részt, finanszírozása révén mintegy ezer projekt valósult meg 110 milliárd forint összegben.
A 2016-ban indult pályázati fordulóban befogadott ügyletek mintegy kétharmadát állattartó telepek korszerűsítésére, terménytárolók létesítésére, szárító és tisztító berendezések, valamint kertészeti gépek beszerzésére, illetve borászati üzemek korszerűsítésére fordították a gazdálkodók. (Ennek alapján az agrártárcánál úgy döntöttek, hogy a mostani fordulóban is hasonlóan alakítják ki a rendelkezésre álló pénzügyi keret felosztását, azaz: 50 milliárd forintot igényelhetnek az állattenyésztők, és 30 milliárd forintot a kertészeti ágazat szereplői.)
A beruházásoknál egyaránt megfigyelhető a technológia fejlesztése és a kapacitásbővítés is. Az állattenyésztő gazdaságokban és a borászatoknál a beruházások révén jellemzően 50–100 százalékkal növekedett a teljesítmény is a tapasztalatok alapján.
A növénytermesztők körében ugyanakkor általánosságban a tapasztalatok azt mutatják, hogy nem kimondottan a termelés bővítésére használták fel a VP forrásait, hanem nagyrészt hatékonyságjavító és eszközpark-fejlesztő beruházásokat végeztek.
A mostani pályázati ciklusban is várhatóan nagy lesz az érdeklődés a kedvező feltételekkel elérhető források iránt, ezért gyorsnak kell lenni minden pályázónak és a hitelintézet munkatársainak is. Így a Takarékbankban már felkészültünk az új pályázati időszakra, melynek keretében az egész országot lefedő előadás-sorozatot szerveztünk a lehetőségek megismertetésére.
Ennek alapján már több mint 300 érdeklődő gazdálkodó ügyfelünkkel egyeztettünk, akiknek felhívtuk a figyelmét a megnyíló lehetőségre – mondta Hollósi Dávid, a Takarékbank Agrár Üzletágának ügyvezető igazgatója.
Hollósi DávidA korábbi pályázati fordulóval ellentétben az összes állattenyésztő ágazat számára közös pályázatot hirdettek meg.
A kertészet esetében a pályázati célok között szerepel az üveg- és fóliaborítású növényházak építése, korszerűsítése, a zöldség-gyümölcs hűtőházi kapacitások bővítése és korszerűsítése, valamint a betakarított termény válogatását, csomagolását szolgáló technológiák támogatása.
Ez utóbbi újdonságnak számít, hiszen a Vidékfejlesztési Programban a betakarítás utáni (úgynevezett post-harvest) technológiák fejlesztésére – azaz elsődleges feldolgozásra – eddig nem lehetett pályázni. A jelenlegi pályázatból viszont ugyanakkor, úgy tűnik, kimarad az ültetvénytelepítés, valamint a gombaházak építésének támogatása.
A pályázati feltételek alapvetően most sem változtak
Maradt főszabályként az 50 százalékos támogatási intenzitás – ez Pest megyében csak 40 százalék –, ami megnövelhető, ha valaki fiatal gazdaként vagy konzorciumban valósítja meg a tervezett beruházást. Továbbra is a legalább egy lezárt üzleti évvel rendelkező termelők pályázhatnak.
Fontos újdonság, hogy az egy projektben elnyerhető összeg maximuma a korábbi 500 millióról 2 milliárd forintra nőtt.
A jelenleg is nyitva álló öntözési pályázatban már megnövelték a maximumot, így számítani lehetett arra, hogy az állattenyésztési és kertészeti beruházások esetén is lehetővé teszik a nagyobb projektek támogatását – emlékeztetett Mezei Dávid, a Takarékbank uniós agrártámogatási ügyvezető igazgatója.
Mezei DávidA Takarékbank a program előző szakaszában tapasztalt eredményeket vár a mostani pályázati fordulóban is, így összességében a 22 százalékos piaci részesedésénél nagyobb arányban számít a projektek finanszírozására országosan a hitelintézet. A Takarék VP Komplex banki termék az előleglehívási garanciától és támogatás-előfinanszírozástól a beruházási hitelen át, a beruházás működtetésére fordítható forgóeszközhitel nyújtásáig továbbra is komplex megoldást kínál a vállalkozások számára. Ennek a terméknek az elemei az ügyfelek igényei szerint kombinálhatóak, de elemenként is kérhetőek – tartalmazza az összefoglaló.
-an-Nézzen be hozzánk:
takarekbank.hu/agrarcentrum
