A tervezett kút helyét a tervező helyszíni vizsgálat alapján köteles meghatározni. A tervezésnél figyelemmel kell lenni arra, hogy a kút, különböző víztesteket, illetve egymástól jelentősen eltérő hidrodinamikai és vízkémiai tulajdonságú vizeket ne kapcsoljon össze egymással. Kivételes esetben, azonban amennyiben a szennyeződés veszélye nem áll fenn, a vízügyi hatóság ez alól felmentést adhat. A kútra vízjogi létesítési engedélyt kell kérni a vízügyi hatóságtól, annak hatálybalépését követően lehet meg kezdeni a kivitelezést - írta honlapján a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara.

Öntözővíz beszerzésére irányuló tervezés során felszín alatti vizet felszíni vízbeszerzési lehetőség hiányában lehet figyelembe venni! A kivitelezés megkezdésének időpontjáról a kivitelezőnek az engedélyező hatóságot a munkálatok megkezdése előtt legalább 8 nappal értesíteni kell.

Fúrt kutak esetében a felszín alatti vízbe történő beavatkozáskor a szennyezés megelőzése céljából béléscsővel, valamint e mögötti gyűrűsteret palástcementezéssel kell kizárni, vagy hatóság döntése alapján agyag-granulátummal vagy agyagszigeteléssel.

A termelt víz gáztartalmának vizsgálatát el kell végezni elsősorban akkor ha a vízkészlet gázveszélyes lehet, illetve akkor is ha víz kezelése, tárolása, szállítása, elosztása olyan berendezésen keresztül valósul meg, amely a gázveszélyes víz gáztartalmának felgyűléséből adódóan robbanást eredményezhet.

A kutak helyét helyszíni műszeres mérésekkel egységes országos vetületi rendszerben kell meghatározni (EOV X, Y, Z [mBf]). A meghatározást geodéziai méréssel kell elvégezni a vízföldtani napló készítési kötelezettség alá tartozó kutak esetében, vagy ha azt a vízügyi hatóság előírja. A geodéziai méréstől eltérő műszeres mérések esetében a műszer típusát és mérési pontosságát is szükséges megadni.

A létesítményeket, beleértve a vízkutató feltáró fúrásokat a munka befejezésekor olyan állapotba kell hozni, hogy azok kialakítása kizárja azt, hogy a felszín alatti vízbe szennyeződés kerülhessen, továbbá a kifolyó víz esetén szabad vízfolyás keletkezzék.

A kivitelezőnek a megvalósítás teljes időtartama alatt a munkavégzés minden lényeges adatát, körülményét rögzítő dokumentációt kell vezetnie. A dokumentációnak tartalmaznia kell a létesítési engedélyben, illetve kiviteli tervben előírt vizsgálatokról szóló feljegyzéseket, illetve fúrt kutak esetén a fúrási napi jelentést. A dokumentációnak részét képezi továbbá az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló rendelet szerinti építési napló.

A fúrólyukba csak olyan csövezést szabad beépíteni, amely megfelel a fellépő terhelésekkel kapcsolatos szilárdsági követelményeknek és anyagának minősítése alapján igazoltan nem okozhatja a földtani közeg és felszín alatti víz szennyezését. A csövezéshez használt bélés- és szűrőcsövek típusát és műszaki paramétereit a fúrás során vezetett dokumentációban rögzíteni kell.

A kutakra vonatkozó vízjogi létesítési engedélyt, az engedélyezési terveket, az építési naplót, továbbá a kivitelezést szolgáló berendezés alkalmasságára vonatkozó bizonylatokat és a kivitelező jogosultságára vonatkozó igazolást a kivitelező köteles a munkavégzés helyszínén tartani.

A kutakra kúttáblát kell elhelyezni, amely tartalmazza legalább az üzemeltető megnevezését, a kivitelezés évét, és ha van, a kút kataszteri számát.