Megállni látszik a földadó terjedése, alig féltucatnyi önkormányzat vezetett be ilyen új terhet január elsejétől a Magyar Államkincstár táblázataiból kiolvasható adatok szerint. A termőföldek után jelenleg 56 önkormányzat jut bevételhez, további 21 testület más módon használja ki a települési adókról szóló jogszabály adta lehetőségeket. A 2014-ben elfogadott rendelkezések szerint 2015 óta vethetnek ki adót az önkormányzatok minden vagyonelemre, amire az állam még nem tette ezt meg.

Arra az agrárszakma későn ébredt rá, hogy a termőföld is ilyen vagyontárgy: a földadó ugyanis egészen 2012-ig a magyar jogrendszer része volt, ám még a kilencvenes évek közepén nullára vitték le a kulcsát. A települési adóról szóló paragrafusok hatálybalépése után derült ki, hogy – mint fölösleges törvényt – a földek nullakulcsos elvonásáról szóló passzusokat törölték a néhány évvel ezelőtti jogi egyszerűsítések során. Ez pedig annyit jelentett: a gazdákat nem védte központi szabály a helyi terhek alól. A földművelésügyi tárca ugyan változatos módszerekkel igyekezett megakadályozni a termőföldekre kivetett helyi adók terjedését, ám csak annyit sikerült elérnie, hogy azok a helyben termelő földtulajdonosok mentesülhessenek a megfizetése alól, akik ott vállalkozókként végzik ezt a tevékenységet. (Ez nem jelent minden termelőt: az őstermelők közül például csak az minősül vállalkozónak, aki 600 ezer forintos éves jövedelmet bevall).

A rendelkezés elfogadása után tucatnyi település vezette be a földadót, majd a számuk a négyszeresére duzzadt a múlt év elejére. Ez azonban már nem nőtt érdemben egy évvel később, holott a szakértők azt jósolták: a forráshiányos önkormányzatok kénytelenek lesznek ehhez az eszközhöz nyúlni, hogy el tudják látni a feladataikat. A földadót alkalmazó önkormányzatok többsége egyébként az időseket általában, illetve sokszor a helyben élőket vagy a kisebb gazdaságok tulajdonosait mentesítik a teher megfizetése alól, amelynek általános mértéke hektáronként 5–10 ezer forint vagy aranykoronánként 2–400 forint.

A termőföld mellett az első időkben a magas építményekre (adótornyokra), valamint a gépjárműadóval nem terhelt járművekre, vagyis a traktorokra kivetett terhek voltak népszerűbbek, azóta azonban új ötletekkel is előálltak a képviselők. Visegrád és a főváros III. kerülete például a településkép védelme érdekében terheli egyrészt a nem karbantartott, másrészt a csúnyának talált épületek tulajdonosait. A III. kerület ezenkívül a vízi járművekre vetett ki adót, Nagymaroshoz hasonlóan. Balatonhenyén a gondozatlan külterületi földek után szednek pénzt, míg Maglód félmilliót kér minden egyes új építésű lakás után, Alsónémediben pedig naponta 800 forintot vetettek ki azokra az életvitelszerűen ott élőkre, akiknek, illetve hozzátartozójuknak nincs lakástulajdona, és nincs munkája sem (valamint 18 év felettiek, nem járnak iskolába vagy nem kapnak önkormányzati ellátást). Az adót a szállást adónak kell beszednie és befizetnie, és akkor is köteles havonta átutalni a megfelelő összeget az önkormányzatnak, ha ő maga nem jutott hozzá.