Szerzők: Dr Hoffmann Richárd1, Dr. Orosz Szilvia2, Dr.Kruppa József3, Iván Ferenc4, Piszkerné Fülöp Éva5

Az őszi gabonafélék nagyon korai betakarításakor az alacsony keményítőtartalmat kompenzálja a kedvező emészthetőség és a bendőben jól lebomló rostból származó energia (amikor a kalász még hasban van áprilisban). Például, az áprilisban betakarított rozsszilázsok energiatartalmának üzemi átlaga 5,8 MJ/kg sza.(NEl) volt 2015-ben, míg a rozs kora viaszérésekor betakarított szilázsban az energiatartalom mindössze 4,59 MJ/kg sza. (NEl)! A különbség 1,2 kg tej/nap, ha 10 kg/nap/tehén rozsszilázst etetünk. Amennyiben a fehérjetartalmat vesszük alapul, úgy ezen adag etetésekor napi 300 g fehérjét veszítünk el! Ez kb. 0,6 kg extrahált szójának vagy 3-4 kg tejnek felel meg. A korszerű rozsfajták ezért, mint nagy hozamú és táplálóértékű gabonafélék, jól megállják a helyüket a nagytejű tehén takarmányadagjában. De csak abban az esetben, ha korán vannak betakarítva. Ebből kifolyólag alapvetően 'egyfunkciós' alapanyagok. Ha elkésünk, akkor nincs értelme megvárni a tejesérést-viaszérést, vagy a szemtermést. Ennek az az oka, hogy a rozs öregen már nagyon nehezen taposható, táplálóértéke pedig még az üszők adagjában sem kedvező. A szemes rozs pedig kevéssé keresett takarmány. Ezért érdemes olyan növényekkel is kísérletezni, melyek 'többfunkciósak'. Az új, hazai tritikálé fajták közül kettő ígéretesnek látszik. Hozamukban és táplálóértékükben vetekszenek a rozzsal április végén-május elején, de tejesérésben is betakaríthatóak növendékek részére, sőt a szemtermés is lehet jó árualap (tojótyúk, egyéb baromfi, juh, sertés és szarvasmarha). Hozzá kell tenni, hogy kicsit 'kényelmesebb'növényről van szó, mert lassabban öregszik, mint a rozs. A korai betakarítású rozs után betakarítva pedig csökkenthetik az időjárásból adódó kockázatot.

Az 1. táblázatban üzemi szilázsaink táplálóanyag-tartalma látható a 2013-2015. folyamán. Összehasonlítható a rozs és a korai betakarítású gabonafélék táplálóanyag-tartalma az egyéb hazai szilázsokkal. Kérjük vegyék figyelembe, hogy az alábbi táblázatban közölt adatok csak azt mutatják meg, hogy milyen minőségi paraméterekkel bírtak fontosabb tömegtakarmányaink 2013-2015. között, nem pedig azt, hogy milyen az ideális tömegtakarmány.

1. táblázat A tavaszi és nyári betakarítású erjesztett tömegtakarmányok átlagos táplálóanyag-tartalma, bendőbeli lebonthatósága és emészthetősége (NIR-adatbázis, 2013.04.02. -2016.01.21, mintaszám: 2432, forrás: ÁT Kft.)

KH kalászhányás környékén, KEM a keményítő beépülésének időszakában

A korszerű rozs nagytejű teheneknek ('egyfunkciós' alapanyag szilázsokhoz)

A gabonaszilázsok közül a szeptemberi vetésű és nagyon kora tavaszi (április) betakarítású, speciális fajtát vagy hibridet (vetőmagot) igénylő rozsszilázs kiváló eredményeket adott az elmúlt években. A növény potenciálisan 15-20 tonna/ha hozamra képes (szilázsra vetítve) . A rozs azonban gyorsan 'öregszik'. A rozs 'öregedésével' nem csak nő a növény rosttartalma, de a lignifikáció révén megváltozik rostösszetétele is. A beépülő lignin miatt a sejtfal ellenállóbb lesz a külső hatásokkal szemben, ami csökkenti a táplálóanyagok emészthetőségét (sejtfalhatás), végső soron jelentős mértékben csökkenti a növény táplálóértékét (energiatartalmát). A tejtermelés szempontjából meghatározó jelentőségű, hogy milyen a tömegtakarmányok emészthetősége és energiatartalma. Nagyobb energiatartalmú tömegtakarmányt etetve csökkenthető az abrak részaránya az adagban, a bendőműködés számára kedvezőbb abrak - tömegtakarmány arány alakítható ki. Ennek hosszú távú kedvező hatását valamennyien ismerjük (hosszú hasznos élettartam, ellenállóképesség: javuló láb- és tőgyállapot, kedvezőbb szaporodásbiológiai státusz). A tömegtakarmány részarányának növelése ily módon csökkentheti a napi adag költségét is. Mérlegelni kell azonban azt is, hogy a betakarítandó tömegtakarmány önköltsége hogyan alakul a várható hozam függvényében. A táplálóanyagok közül az öregedési folyamatot jelző egyik legfontosabb táplálóanyag a nyersfehérje, továbbá a rost, ezen belül a lignin. Ehhez kívánunk adatainkkal segítséget nyújtani, bemutatjuk a zöld rozs fehérjetartalmának változását egy-egy hét eltolással történt betakarítás mellett (április 29., május 7. és május 13.). Az eredmények alapján megállapítható, hogy a nyersfehérje-tartalom a két hét alatt közel a felére esett vissza. A lignintartalom majdnem megduplázódott, tehát a lignifikáció rövid időszakon belül rendkívül erőteljes volt. A változás mértéke azonban már 7 nap elteltével jelentősnek ítélhető! A nyersfehérje-tartalom átlagosan 7,7-9.1% sza. értékkel csökkent 14 nap alatt, ami 10 kg/nap/tehén rozsszilázs etetése esetében legalább 0,6 kg/nap/tehén extrahát szójadarával egyenértékű (500 tehén esetében 1 év alatt ez legalább 9 millió Ft többletköltséget jelent).

Bemutatunk egy új hazai rozsfajtát (2 táblázat), melyet 2015- őszén vetettünk és 2016. április 21-én takarítottunk be a Kaposvári Egyetem Takarmánytermesztési Kutató Intézetében (a kalász hasban volt, mérete: 7-9 cm). A Ryefood fajtát kedvező hozam- és táplálóanyag-tartalom jellemezte.

2. táblázat A Ryefood nevű hazai rozsfajta átlagos táplálóanyag-tartalma, bendőbeli lebonthatósága és emészthetősége
(Kaposvár, 2015-2016, mintaszám=3)

*OMD szerves anyagok emészthetősége, NDFd rostlebonthatóság, dNDF lebontható rost

A rozs gyors öregedése miatt egyetlen célra használható, korai betakarítással készítsünk belőle szilázst (kedvező energia-, fehérje- és emészthető rost tartalom mellett). Ha elkésünk a betakarítással, akkor gondjaink lesznek a minőséggel és a taposással, tehát még üszőknek sem igazán jó. A szemtermés pedig nem feltétlenül jó árualap. Ezért lehetőségként felvetjük a tritikáléval, búzával és árpával való összehasonlítást.

Fajtakísérlet – Ryefood rozsfajta
(Kaposvári Egyetem Takarmánytermesztési Kutató Intézet, Iregszemcse, 2016. április 21.)

Korszerű, új tritikálé fajták nagytejű teheneknek ('háromfunkciós' alapanyagok szilázsokhoz)

A búza, árpa és a tritikálé lassabban öregszik, mint a rozs. Kényelmesebb, kevésbé kockázatos a betakarítás szempontjából. Ezen gabonafélék fiatalon betakarítva szintén kiváló rostemészthetőségű alapanyagot szolgáltatnak a tejelő tehénnek (kétmenetes betakarítás), de tejesérésben is betakaríthatóak üszőknek (klasszikus egymenetes betakarítás). Míg szemes terményként eladhatóak, vagy a tejelő tehén adagjába beépíthető gabonafélék. Az a kérdés, hogy ezen gabonafélék a korai betakarítás során versenyképesek lehetnek-e hozamban és önköltségben a rozzsal.

A Kaposvári Egyetem Takarmánytermesztési Kutató Intézetében (Iregszemcsén) 2015. őszén beállítottunk egy kísérletet, ahol a tritikálé öregedési modelljét vizsgáltuk (betakarítás: 2016. április 21., április 27. és május 6.). Mészlepedékes csernozjomon (mély termőrétegű vályog talajon) végeztük a kísérletet. Az őszi alaptrágyázás október 5-én történt (300 kg/ha: NPK 8/20/30). A vetést október 12-én végeztük el. A tavaszi fejtrágyázást február 9-én hajtottuk végre (Pétisó: 300 kg/ha). A kísérlet részeredményei az 1-4. ábrán láthatóak. Úgy tűnik, hogy a két új, hazai fajta nem marad el a rozstól hozamban és táplálóértékben. Két héttel később takarítható be, ami potenciálisan melegebb időjárást jelent a fonnyasztás során és kevésbé kritikus a kaszálás időpontjának csúszása a lassabb fejlődési ütem miatt. Kérdéses lehet azonban a munkacsúcs a lucerna és az intenzív termesztésű füvek betakarítása miatt, valamint a másodvetésű silókukorica tenyészideje szempontjából. A választás mérlegelés kérdése.

Mint látható, a két tritikálé fajta még május 6-án is 6 MJ/kg sza. érték felett teljesített energiatartalomban, a 8 tonnát megközelítő szárazanyag-hozam mellett. Érdemes tehát a többfunkciós gabonafélék új fajtáit is figyelemmel követni a jövőben!