Arra szólították fel az uniós bizottságot, hogy tegyen lépéseket az erejüket és befolyásukat kihasználó szupermarketek kis- és középvállalkozásokat büntető kereskedelmi politikája ellen. Véleményük szerint a mezőgazdasági termelők, illetve a kis- és közepes vállalkozások különösen kiszolgáltatottak a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlattal szemben.

Elmondták: gyakran arra kényszerítik őket, hogy veszteséggel adják át termékeiket az áruházláncoknak, de előfordul az is, hogy az ártárgyalásokon a szupermarketek erőfölényüket kihasználva a termelőkre hárítják a leárazások, vagy az akciók bevételkiesését. A kifogásolt esetek között említették még a késői kifizetést és azt, hogy gyakran a beszállítókra terhelik a szállítás és a raktározás költségeit is, de nem ritka a szerződések egyoldalú módosítása sem.

Elmondták, hogy az önkéntes és önszabályozó rendszerek "korlátozott eredményeket" mutatnak a megfelelő végrehajtás hiánya miatt, mivel a gazdák attól félnek, hogy kiszorulnak az ellátási láncból.

A képviselők megjegyezték, hogy az európai kereskedelmi szabályozás szigorúan kezeli a vállalatok és a vásárlók közötti esetleges tisztességtelen eljárásokat, ugyanakkor nem tér ki az élelmiszerellátásban résztvevő szereplők egymás közötti kereskedelmére.

Állásfoglalásukban azt hangsúlyozták, hogy az Európai Unió kerettörvényének biztosítania kellene azt, hogy az "európai mezőgazdasági termelők és fogyasztók igazságos adásvételben részesülhessenek." Kellően erős szankciók bevezetésére van szükség a tisztességtelen kereskedelmi magatartás megváltoztatása érdekében - húzták alá.

Pelczné Gáll Ildikó (Fidesz), az Európai Parlament egyik alelnöke közleményében kijelentette: "minden lehetséges eszközzel törekednünk kell a belső piacon alkalmazott tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok visszaszorítására". A néppárti politikus szerint a probléma nagysága miatt olyan uniós jogszabályokat kell elfogadni, amelyek biztosítják a piacok rendeltetésszerű működését, valamint az élelmiszer-ellátási lánc valamennyi résztvevője közötti tisztességes és átlátható kapcsolatokat.

Erdős Norbert, a Fidesz EP-képviselője szerint egyértelműen kell meghatározni a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokat, és szankciókat kell bevezetni az ezeket alkalmazókkal szemben. Olyan uniós jogszabályra van szükség, amely egyrészt tiltja egyes nevesített magatartások elkövetését, másrészt hatékony rendszert épít ki a piaci egyensúly helyreállítása a gyengébb alkupozícióval rendelkező termelők és azok társulásai helyzetének a megerősítése és megőrzése érdekében - fogalmazott.

Szanyi Tibort, az MSZP európai parlamenti képviselője közleményében kijelentette: az élelmiszer-ellátási lánc tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatai Magyarországon is megtalálhatók. Véleménye szerint "a kormány a vasárnapi boltzár bevezetésével monopolhelyzetbe hozott egy kormányközeli bolthálózatot, azaz szelektíven korlátozta a piaci hozzáférést". A tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok további forrása az élelmiszerek magas adói és más közvetett terhei, amelyek jelentős költségvetési kiesést jelentenek - vélekedett a képviselő.

Forrás: MTI