Tóth Katalin elmondta, hogy Magyarország természeti adottságainak köszönhetően évszázadok óta jelentős, világszerte elismert mezőgazdasági termelést folytat, melynek meghatározó hányadát a hazai élelmiszeripar dolgozza fel. A magyar mezőgazdaság növekedési pályára állt, ez jól megfigyelhető a termelési és a jövedelmi mutatókban egyaránt.

A helyettes államtitkár kiemelte, hogy a magyar mezőgazdaság még sok tartalékkal bír, adottságainak még megfelelőbb kihasználásával szerepe tovább nőhet az EU mezőgazdaságában a következő években.

Tóth Katalin szerint az egészséges életmódra való törekvés, a természetes és minőségi alapanyagok iránti kereslet, valamint az élhető, egészséges, zöld környezet iránti növekvő igény nagyban hozzájárul a kertészeti ágazat jövőbeni sikereihez. A gabona és húságazat mellett a kertészeti ágazat képezi a magyar mezőgazdaság harmadik pillérét. Az elmúlt húsz évben az ágazat nem tudta azt a lendületes fejlődést produkálni, amit az adottságai lehetővé tennének. Ennek hátterében az elhanyagolt kutatás-fejlesztési programok, a nem megfelelő szakképzett munkaerőképzés, a termőhelyi és célirányos fejlesztések elmaradásai álltak.

Tóth Katalin hangsúlyozta, hogy a Földművelésügyi Minisztérium szakpolitikai programot dolgozott ki a zöldség-gyümölcs ágazat helyzetének fejlesztésére. Ennek célja, hogy a zöldség-gyümölcs szektor olyan versenyképes, erős termelői összefogásban működő ágazattá fejlődjön, amely képes a hazai és külföldi piacok minőségi termékekkel történő ellátására.

Zárásként a helyettes államtitkár ismertette a legfontosabb jövőt illető célokat. Elmondta, hogy a tárca 2020-ra célul tűzte ki a mezőgazdaságban és a kapcsolódó ágazatokban a foglalkoztatottak számának bővítését, az exportteljesítmény évi 10 milliárd euróra történő növelését, és a kereskedelmi együttműködési rendszerek fejlesztését is.

(FM Sajtóiroda)

Forrás: kormany.hu