A cukorrépa és a francia mezőgazdaság
A francia cukorrépa-ágazat 26 ezer gazdálkodót, 44 ezer közvetlen munkahelyet, 377500 hektárt, 25 cukorgyárat és egy finomítót, valamint 3 milliárd eurós árbevételt jelent, amivel Franciaország az EU legnagyobb termelője. A kultúra 26 megyében bír meghatározó szereppel a vetésszerkezetben, a szántókról az idei becslések szerint évben 31,3 millió tonna cukorrépa (16°-kal számolva) kerül a cukorgyárakba vagy a bioetanol-üzemekbe. A tavalyi kampányban 4,98 millió tonna cukrot állítottak elő a franciaországi üzemek, ebből 2,2 millió tonna került más uniós tagországokba vagy unión kívüli piacokra. A cukorrépából készített alkohol mennyisége 2008-2009-ben mintegy 8,5 millió hektoliter volt, e mennyiségből 6,8 millió hl-ből lett bioüzemanyag. Franciaország sajátos helyzete, azaz a tengerentúli megyék léte miatt mintegy 40 ezer hektárnyi cukornád-ültetvényt is számításba kell venni a cukor ágazat bemutatásakor, ami főleg a Madagaszkárhoz közeli Réunion-szigeten valamint a Francia-Antillákon (Martinique, Guadeloupe) található.
A cukorrépa és a bioetanol…
Tagadhatatlan, hogy a bioetanol-gyártás a cukorrépa-ágazat egyik igen komoly felvevőpiaca, amit a hivatalos álláspont mindenképpen pozitív környezetvédelmi mérlegűnek értékel. Mint az októberi párizsi autószalonon látottak is tanúsították, az autóipar szemmel láthatóan komoly piaci tényezőként kezeli a bioetanolt, mivel gyakorlatilag minden konstruktőr megjelent nagy bioetanol-tartalmú üzemanyaghoz adaptált motorral szerelt modellekkel is. A francia üzemanyag-piacon az E10 jelű, 10% bioetanolt tartalmazó üzemanyag általános forgalmazása után a következő „feladat” az E15 bevezetése lesz, amit azonban a konstruktőrökkel való szoros együttműködés kell, hogy megelőzzön.
A bioetanollal kapcsolatos kérdések a novemberi kormányátalakítás után a korábbi egy tárca helyett két minisztérium hatáskörébe tartoznak, mivel az energetika a környezetvédelmi tárcától a gazdasági misztériumba került – de a klímaváltozással, széndioxid-emisszióval való szoros kapcsolata miatt a környezetvédelmi minisztérium illetékessége is megmaradt. Az, hogy a változás bonyolultabbá teszi-e a bioetanollal kapcsolatos szabályozó és ellenőrző munkát, csak a következő hónapok tapasztalatai alapján lehet majd eldönteni. Az önkormányzatok mindenesetre a maguk eszközeivel igyekeznek támogatni a környezetbarát(abb) mobilitást, így például egyre több településen adnak kedvezményt a parkolási díjból a jelentősebb megújuló energia-hányaddal működő (E85, autógáz, elektromos üzem, hibrid üzem, stb.) vagy az átlagosnál is kisebb fogyasztású járművek számára.
A technikai fejlődés mindenesetre hihetetlenül gyors, a „Club des voitures écologiques” képviselői szerint néhány évvel korábban még „megváltónak” kikiáltott konstrukciók lesznek egyik napról a másikra idejétmúltakká – véleményük szerint a jövő konstrukciója az a hibrid, amit a Los Angeles-ben rendezett idei autószalonon az év ökológiai modelljének választottak a Chevrolet Volt modellje „személyében”. Franciaország egyébként elmaradásban van a 2010. végére tervezett 7%-os bioetanol-bekeverési aránytól, a 2009-re tervezett 6,25%-ot sem sikerül elérni, a tény 5,24% volt. A cukorrépa-termesztők – részben persze saját piacaik biztosítása érdekében – sürgetik a kormányt a bioetanollal kapcsolatos ösztönző intézkedések meghozatalára, így az E10-es benzin minél nagyobb arányú forgalmazására, az E15-ös, sőt az E85-ös piaci bevezetésére.
Kutatás, kutatás, kutatás - intenzívebben mint bármikor korábban
A kutatás szerepe nem csak a fölhasználói oldalon fontos, hanem az alapanyag megtermelésénél is. A vetőmag-előállítás és a növényvédelem egyaránt abból indul ki, hogy a jövőben is a termelés még intenzívebbé tétele a cél, ám fönntartható, minden korábbinál környezetkímélőbb módon. Az egyik nagy cukorrépa-vetőmag előállító cég, a SESVanderHave kutatói szerint a Föld népességének növekedését és a környezetvédelmi elvárásokat – különös tekintettel a bioetanol-igényre – tekintve évente 130 ezer hektárral kellene növelni a cukorrépával bevetett területet, de ez nyilvánvalóan nem fog bekövetkezni. A vállalat piaci filozófiáját és eltökéltségét jól jellemzi, hogy alkalmazottainak egyharmada közvetlenül a kutatásban dolgozik! Míg a vállalati szféra elsősorban a fajtanemesítésben igyekszik minél jobb piaci pozíciókat elérni, a kormány az alapkutatásokat támogatja, így elsősorban a biotechnológia minél szélesebb körű alkalmazási lehetőségeinek vizsgálatát.
A költségvetési szférához tartozó országos agrárkutatási intézet, az INRA például jelentős minisztériumi támogatást kap ahhoz, hogy a francia cukorrépa-ágazat versenyképességének növelése érdekében minél előbb elkészítse a cukorrépa genetikai térképét, lehetőség szerint elsőnek a világon. A termelők azt remélik ettől, hogy lehetővé válik az a technológiai ugrás, ami segíthet az őszi vetésű cukorrépa-fajták előállításában és termesztéstechnológiájuk kidolgozásában. Ezáltal nem csak a terméshozamokat lehetne tovább növelni, de bizonyos mértékben csökkenteni lehetne a fölhasznált műtrágya- és növényvédőszer-mennyiséget, valamint szét lehetne húzni a betakarítási és földolgozási kampányt, növelve az üzemek kihasználtságát. A termelők és az INRA kutatói szerint erre 5-10 éven belül reális esély van, a szükséges forrásokat pedig a gazdaságélénkítést szolgáló nemzeti programból (grand emprunt national) biztosítják több millió euró nagyságrendben.
Noha a kutatás, és elsősorban a vállalati szektor már ma is kész lenne a GMO-cukorrépák előállítására és termesztésére – ami a kongresszuson hozzászólók szerint egyébként csak idő kérdése, hogy mikor következik be elkerülhetetlenül -, erre egyelőre Franciaországban nem kell számítani, mivel sem a politika, sem a társadalom nincs még erre fölkészülve. A technika már megvan, amint meg lesz az akarat, meg lehet valósítani. Hogy GMO-fajtákkal vagy anélkül, erre nem tértek ki egészen pontosan, de a kutatók szerint a cukorrépa jelenlegi hozamát 2030-ra meg lehet duplázni!
Egyébként a szántóföldi kultúrák – így a cukorrépa - agrotechnikai kutatási eredményeit bemutató két napos szántóföldi „K+F show” 2011-ben Észak-Franciaországban lesz, Villers-Saint-Christophe (Aisne megyében, Saint-Quentin város közelében) mellett. Mivel a kalászosok, a napraforgó és a kukorica mellett a cukorrépa is bemutatkozik, nem véletlen, hogy a szervező Arvalis – Institut de végétal, azaz a GFOR-növényekre szakosodott alkalmazott kutatási intézet mellett a cukorrépa-termesztési kutató intézet, az ITB[2] is jelentős szerepet vállal az esemény megrendezésében. Időpont: 2011. június 22-23. Az ITB-ről szólva ki kell emelni, hogy megkerülhetetlen szerepe van a fajtakísérletekben, fajtaválasztásban és az alkalmazandó termesztéstechnológiák kidolgozásában úgy a termelékenység, mint a környezetgazdálkodás szempontjait figyelembe véve.
[1] http://www.cgb-france.fr/
[2] http://www.itbfr.org/
Somogyi Norbert TéT-attasé, Párizs
Forrás: VM
