Ugyanakkor viszont az ezen dokumentum kiegészítőjeként alsó és felsőházi képviselők által kidolgozott „A kereskedelmi tevékenység szervezéséről a fogyasztói piacon” c. beterjesztést az előterjesztők visszavonták. A második olvasatra tovább bocsájtott anyagot szinte minden szakértő jó kompromisszumnak tartja a tekintetben, hogy megpróbálja a minisztériumok, főhatóságok, törvényhozók, termelők és kereskedők érdekeit összhangban tartani. Természetesen több képviselő és frakció is jelezte, hogy a második olvasathoz jelentős módosításokat fognak benyújtani.
A törvény megalkotását elsősorban a mezőgazdaságban dolgozók érdekképviseletei szorgalmazták, ugyanis szükség van egy transzparens, a termelők és kereskedők közötti kapcsolatrendszert kellően szabályozó törvényre. Mint a Duma mezőgazdasági bizottságának elnöke, Valentyin Gyenyiszov fogalmazott, a kereskedők által igényelt belistázási költségek és az semmi ésszerű indokkal nem magyarázható, sok egyéb módon követelt pluszköltségek erőteljes aránytalanságot képeznek a termelők és a kereskedők közötti nyereségmegoszlásban, s ezáltal végső soron a termékek indokolatlan drágulásához vezetnek. Vlagyimir Kasin, a kommunista frakció képviselője a fentiek bizonyítására azt a példát hozta fel, hogy míg a világon szinte mindenütt a kenyér árában közel 50%-ban a termék előállításának költségei jelentkeznek, úgy ez Oroszországban csak 8%.
A szövegtervezetben az agráripari komplexum több jogos felvetése is megfogalmazásra került, így pl. korlátozva lesznek, ill. keretek közé lesznek szorítva a kereskedelem diszkriminatív intézkedései: polcpénzek, bónuszok, kötelező marketing és reklám költségek, exkluzív szerződés kötése, más kereskedelmi partnerekkel kötött szerződések kötelező bemutatása, a termékskála változtatásának külön-költségei, mesterségesen csökkentett árak követelése. A dokumentum ugyancsak kitér a kereskedő kötelező fizetési határidejére is.
Ugyanakkor a képviselők hiányolják a korábbi tervezetekben feltüntetett, és a benyújtottból már kihagyott passzust, mely szabályozta volna a maximális haszonkulcs megállapítását a kereskedők részére. Ahogy az Egységes Oroszország frakciójának képviselője, Irina Jarovaja fogalmazott, ragaszkodni fognak ahhoz, hogy a törvénybe visszakerüljön a kormány számára biztosított azon lehetőség, hogy bizonyos termékekre, bizonyos szituációkban meg tudja határozni a kereskedelmi árrés maximális mértékét. Szabályozni kell a termék tulajdonjoga átszállásának pillanatát is, kizárva a későbbi vitákat az áru ellopása, ill. megsérülése esetére. A leírtakból látható, hogy a képviselőknek van még mit finomítaniuk a törvénytervezeten.
Kenedi Ákos
Forrás: www.fvm.hu
