agrarszektor.hu • 2026. május 5. 08:47
A gabonák intenzív vegetatív hajtásfejlődése a kártevők számára kiváló táplálékforrást jelent. Érdemes folyamatosan monitorozni az állományokat, mivel a hőmérséklet emelkedésével nagy egyedsűrűségben várható a vetésfehérítők és a levéltetvek megjelenése is. Kártételükre minden évben számítani kell. Súlyos esetben a zászlóslevél elhalásával akár komolyabb termésveszteség is bekövetkezhet. Többnyire egy menetben történik ellenük az inszekticides védekezés - olvasható a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) oldalán.
A vetésfehérítők a tavaszi kártevőegyüttes meghatározó tagjai. A leveleket a lárvák csak hámozgatják, de az imágók át is rághatják. A károsított levelek érköze elhal és fehér színűvé válik, amivel jelentősen csökken az asszimilációs felületet. Az árpában a termésveszteség elérheti a 30-40%-ot is, búza esetében ez az érték 5-10% között mozog. Az árpa és a búza mellett a tritikálé, a zab, a rozs és a kukorica kultúrákban is előfordulhat a kártétel. Leggyakrabban a veresnyakú árpabogár (Oulema melanopus) okoz problémát, de a veresnyakú zabbogár (O. rufocyanea), a kék árpabogár (O. gallaeciana) és a kéknyakú búzabogár (O. septentrionis) is előfordulhat. Életmódjuk, biológiájuk közel azonos, csupán a bábozódás helyében különböznek.
A vetésfehérítők elleni védekezést már a fajtaválasztás is meghatározza. A kártevő kevésbé preferálja a szőrözöttebb levelű gabona fajtákat, így ezek választásával jelentősen mérsékelhető a kártétel. Az első inszekticides kezelést az imágók tömeges betelepedésének idején kell elvégezni. Ha a tábla szélén 1 négyzetméteres területen több mint 8 egyed van, akkor célszerű a védekezés. Később a második kezelést a lárvák ellen kell időzíteni, ha a felső levelek 20%-án megjelenik a jellegzetes hámozgatás.
A levéltetvek ugyan már ősszel is okozhattak kárt, de a tavasszal jelentősebb lehet a kártétel. Nem csak a leveleken, hanem a kalászon is táplálkozhatnak. A szívogatás hatására a levelek besodródnak, elszáradnak, a kalászok pedig elveszítik alakjukat. A károsított növények sárgulhatnak, fejlődésük vontatottabbá válhat, az érés elhúzódhat. A termésveszteség akár a 30 %-ot is érintheti, de a kártételt vírusvektor szerepük is fokozza. Hazánkban 5 levéltetű faj, vagyis a gabona-levéltetű (Sitobion (Macrosiphum) avenae), a zöld gabona-levéltetű (Schizaphis graminum), az orosz búza-levéltetű (Diuraphis noxia), a zselnicemeggy-levéltetű (Rhopalosiphum padi) és a halványzöld rózsa-levéltetű (Metopolophium dirhodum) fordul elő többnyire. Az utóbbi kettő kisebb jelentőségű, mivel a főnövényről vándornak csak a gabonafélékre, mint nyári tápnövényre. A legnagyobb kárt a gabona-levéltetű és a zöld gabona-levéltetű okozza. A védekezés során szem előtt kell tartani, hogy a túlzott nitrogén utánpótlással a növény vegetatív fejlődése előtérbe kerül, ami kedvez a levéltetvek kártételének. Továbbá egyes fungicidek is visszafoghatják a növény fejlődését, növekedését, ami szintén elősegíti a károsítást. Az állomány 30%-os fertőzöttségénél, ha nem várható a gradáció összeomlását előidéző tényező, akkor inszekticides védekezésre van szükség.
A készítmény kiválasztásánál figyelembe kell venni, hogy a széles hatásspektrumú rovarölők nem elég hatékonyak, mivel a kártevők hamar rezisztensé válhatnak a hatóanyagokra. Emellett a természetes ellenségek gyérítő hatására sem támaszkodhatunk. Kalászos kultúrákban vetésfehérítők és levéltetvek ellen számos hatóanyag (acetamiprid, cipermetrin, deltametrin, eszfenvalerát, lambda-cihalotrin, tau-fluvalinát pirimikarb, lambda-cihalotrin, deltametrin-flupiradifuron) engedélyezett. Levéltetvek ellen továbbá a flonikamid és a pelargonsav is felhasználható. A kijuttatás előtt érdemes ellenőrizni a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) honlapján a készítmény engedélyokiratát. A munkafolyamatokba célszerű a Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara szakembereinek bevonása is.