A védett ár bevezetése után egy nappal a kormányzat sajtó-háttérbeszélgetést szervezett az intézkedés részleteiről. A tájékoztatást nyújtó államtitkárok fő üzenete az volt, hogy a stratégiai készletek felszabadítása nyomán a nagykereskedők olcsóbban kapnak üzemanyagot, így marad árrésük nekik és a kiskereskedőknek is. Vagyis úgy tűnt, a kormány - a 2022-es árstoppal ellentétben - ezúttal figyelt arra, hogy ne döntse be a piac különböző szereplőit és ne kelljen néhány hetente újabb és újabb intézkedésekkel megvédeni a hazai üzemanyagpiacot a teljes összeomlástól - olvasható az Infostart oldalán.

A mostani olajársokk és az emiatt hozott kormányzati intézkedés kihirdetése után az iparágban még reménykedtek abban, hogy ezúttal nem nullázzák le a teljes árrést, mostanra azonban már egyáltalán nem bizakodók a szektor szereplői. Egri Gábor, a Független Benzinkutak Szövetségének (FBSZ) szakértője szerint

óriási az elkeseredettség az egész szakmában

A problémát az jelenti, hogy a kisebb kutak üzemeltetői egyelőre még semmit nem láttak a számukra beígért, védett árnál olcsóbb gázolajból a szerződések ígéretén kívül. A kormányzati állítás ugyanis az volt, hogy - bár a nagykereskedelmi árat ezúttal is azon a szinten határozzák meg majd, amelyen a kútnak is értékesítenie kell az üzemanyagot - ezek a cégek legalább a hazai biztonsági tartalékból kaphatnak olcsóbban benzint és dízelt.

A hazai stratégiai készletek felszabadítására egyébként több okból is szükség volt. Egyrészt a Mol százhalombattai finomítójának korábbi balesete és a Barátság kőolajvezeték leállása miatt a hazai termelés nem fedezi a teljes keresletet. Ezt eddig importtal ki lehetett pótolni, ám a kezdetektől egyértelmű volt, hogy a védett (és ezzel párhuzamosan a rögzített nagykereskedelmi) ár bevezetése lényegében azonnal kilövi majd a behozatalt. Ha ugyanis a nagykereskedők más országban drágábban tudják értékesíteni a termékeiket, akkor nem fogják Magyarországra hozni. Ezen bukott el végül 2022-ben is az árszabályozás, hiszen a kieső import hiányt okozott a piacon, és a kialakult helyzetet már nem lehetett fenntartani. A kormány tehát tulajdonképpen a szabályozás miatt kieső import pótlására felszabadított biztonsági készletből próbálta megteremteni a benzinkutak árrését.

A tervek szerint a kutak a tartalékból származó üzemanyagot literenként 35 forinttal kapják olcsóbban a védett árnál. Ez nagyjából fedezné is a költségeiket. Igen ám, de ezt az összeget egyáltalán nem a teljes forgalom után kapja meg a szektor. Pontosan nem lehet megmondani, hogy az eladott üzemanyag mekkora része származik majd a biztonsági készletből, de az eddigi importarány alapján 25-30% lehet az, amiért nem a teljes nagykerárat fizetik majd a kiskereskedők.

Azaz a teljes mennyiségre vetítve az árrés legfeljebb 8-10 forint lesz. A jövő idő nem véletlen: a G7 portálnak nyilatkozó vállalkozók szerint ugyanis ennek a hétnek az elejéig nem kezdődött meg a biztonsági készletek értékesítése, ezt legkorábban a hét végére várták.

Ráadásul sokan attól tartottak, hogy ha megérkezik is a piacra az olcsóbb üzemanyag, abból nekik nem sok jut majd. Azt ugyanis egyáltalán nem szabályozta a döntéshozó, hogy miként kell a piaci szereplők között elosztani a stratégiai készletből származó üzemanyagot. Így könnyen előfordulhat, hogy a nagykereskedelmi tevékenységet is végző benzinkútláncok a saját töltőállomásaikat látják majd el a kedvezményes árú benzinnel és gázolajjal, a kisebb kutaknak pedig szinte semmi nem jut ebből.

Márpedig a fehér (független) kutaknak jelen állás szerint a gázolaj esetében csak ebből lehetne bármilyen árrésük. Míg 2022-ben ugyanis a jogszabály folyamatos toldozgatása nyomán legalább a vállalati vevőkön kereshettek, most ezek is bekerültek a védett árak hatálya alá.

Jöhetnek a tüntetések és a kútbezárások?

A benzinen most még van valamennyi árrése a kisebb kutaknak a készletek erejéig, de ez is folyamatosan szűkül. Ráadásul gázolajból országos szinten is bő kétszer annyi fogy, mint benzinből, a kis kutaknál pedig ez az arány még inkább a dízel felé tolódik el, hiszen a vevőkörük - például a mezőgazdasági cégek - sokkal nagyobb mennyiségben vesz gázolajat.

Több forrás állítása szerint annyira nagy az elégedetlenség, hogy az érintett vállalkozók egy része már különböző akciókat fontolgat. Egri Gábor a G7-nek elmondta: a tagvállalatok vezetői között többekben is felmerült, hogy demonstrációt kellene tartaniuk, de az is szóba került, hogy tömegével zárják be a kutakat.

A kutasok ráadásul úgy érzik, hogy gyorsan kell lépniük. Nemcsak azért, mert nagyon rövid időn belül megroppanhatnak, hanem azért is, mert a választás után már nem biztos, hogy bármilyen engedményt ki tudnak harcolni.