Hétfő reggel az ablakon kinézve, nem biztos benne, hogy zavartalanul elvégezheti a napi munkákat? Tudni szeretné várható-e csapadék, lesz-e szél, esetleg lehet-e viharra számítani? Kíváncsi rá, hogy permetezésre alkalmas-e az időjárás, esetleg az ország különböző agrometeorológiai térképei érdeklik? Itt az Agrárszektor napi időjárásjelentése. Ilyen időjárásra készüljön a mai, hétfői (2026.03.16.) napon.
2026.03.16. hétfő: Északnyugat felől előbb fátyolfelhők vonulnak fel, majd a Dunántúlon és a középső tájakon alacsonyabb szinteken is megvastagszik a felhőzet. A Tiszántúlon délutánig még jobbára derült marad az ég. Az ország északnyugati felén helyenként fordulhat elő - jellemzően gyenge - eső, zápor. Az északnyugatira forduló szél napközben egyre több helyen megélénkül, az Észak-Dunántúlon átmenetileg meg is erősödik.
A legmagasabb nappali hőmérséklet többnyire 15 és 18 fok között valószínű, de a Rábától nyugatra pár fokkal hűvösebb lesz, ott a maximum már délelőtt beállhat. Késő este többnyire 3 és 9 közötti értékek várhatók.
Orvosmeteorológiai tájékoztató: Az időjárás most a hidegfrontra érzékenyeket terheli meg különösképpen. Legáltalánosabb panaszként fejfájás, migrén jelentkezhet.
A következő napon várható időjárás
2026.03.17 kedd: Északnyugat felől csökken a felhőzet, a Dunántúlon általában napos, gomolyfelhős idő várható, míg keleten erősen felhős vagy borult marad az ég. Szórványosan eső, zápor előfordulhat. Az északi, északkeleti szelet nagy területen élénk, olykor erős lökések kísérhetik. A csúcshőmérséklet jellemzően 10 és 17 fok között változhat, de főleg az Északi-középhegységben hűvösebb lehet az idő.
Friss híreink:
Végzetes csapás jöhet: teljesen eláraszthat minket a külföldi zöldség
Óriási kiaknázatlan lehetőségek vannak a kertészeti ágazatban, amelyeket kihasználva Magyarország a közép-európai régióban tovább erősíthetné a pozícióit és új piacokra is betörhetne - mondta el Nagypéter Sándor, a DélKerTÉSZ elnök-ügyvezetője az Agrárszektornak. A szakember beszélt arról is, hogyan vált egyre nehezebbé károsítók elleni védekezés a klímaváltozás, az uniós hatóanyag-kivonások és az új betegségek felbukkanása miatt, de azt is kifejtette, hogyan lehetne eredményesebben fellépni az Európai Unión kívüli országokból beáramló zöldség-gyümölcs dömping ellen, illetve azt is elárulta, hogy hogyan lehetne ismét hatékonyabbá és vonzóbbá tenni a kertészeti ágazatot mind a fiatalok, mind a szakmában már benne levők számára.
Durva, ami Magyarországon zajlik: már ennyit kell fizetni a földekért itthon
Mérsékelt áremelkedés, jelentős regionális különbségek és több fontos jogszabályi módosítás – ezek határozzák meg jelenleg a magyar termőföldpiacot. Miközben az elmúlt években folyamatosan drágultak a földek, és a bérleti díjak is meredeken emelkedtek, a szabályozás több ponton átalakult: változtak a földhasználati feltételek, egyszerűsödtek egyes eljárások, és új lehetőségek nyíltak a haszonbérbe adás terén. A szakértők szerint ugyanakkor a módosítások ellenére a rendszer továbbra is azt szolgálja, hogy a magyar termőföld elsősorban a helyben gazdálkodók kezében maradjon.
Egy vagyont bukhatnak a magyar állattartók: ezen sok minden múlhat
Az elmúlt évtizedekben Európa számos térségében újra megjelentek a nagyragadozók. A farkasok, medvék vagy hiúzok visszatérése természetvédelmi szempontból fontos siker, ugyanakkor új kihívásokat is hozott a vidéki gazdálkodók számára. A konfliktusok egyik leggyakoribb oka a haszonállatokban okozott kártétel, amely különösen az extenzív állattartást folytató gazdák számára jelent komoly problémát. Sütő Dávid, a WWF Magyarország nagyragadozó programvezetője szerint a helyzet hátterében több történelmi és társadalmi tényező áll. A szakember kifejtette, hogy a megfelelő védekezési módszerekkel a károk döntő többsége megelőzhető, de hozzá kell tenni, hogy százszázalékos megbízhatóságú rendszer nem létezik.
A Pénzcentrumról és a HelloVidékről ajánljuk:
Sok magyar, aki ilyen betegségben szenved, már lemondott a gyógyulásról: a háttérben már érik a hatalmas fordulat
Sok ember szenved olyan betegségekben, amelyek okaira évtizedek óta keressük az orvostudomány válaszát, és még ma is sokan szembesülnek azzal, hogy kénytelenek együtt élni egészségügyi helyzetükkel, miközben problémájukra már létezik gyógyír. A jövőben ez megváltozhat - a technológiának abban is szerepe van, hogy a diagnosztika és a kezelések egyre kiterjedtebb mértékben váljanak hozzáférhetővé. Mostani cikkünkben a Szegedi Tudományegyetem rektorának, fül-orr-gégész professzorának, Prof. Dr. Rovó Lászlónak a segítségével jártuk körül a jelenleg is zajló legígéretesebb fejlesztéseket.
