Az uniós burgonya átlagára 2025-ben 22%-kal esett vissza az előző évhez képest, és már 2024-ben is csökkenést regisztráltak. A 2000 és 2023 közötti időszakban az EU burgonyatermelése közel 40%-kal mérséklődött, amit a kedvezőtlen éghajlati feltételek, a fogyasztás visszaesése és a szigorodó növényvédőszer-szabályozás együttesen idéztek elő. A kínálat szűkülése ezért átmanetileg magasabb árakat eredményezett, ám a kedvezőbb jövedelmezőség gyors területnövekedést váltott ki.
Geoffroy d'Evry, a francia UNPT elnöke szerint Franciaországnak 2030-ig mintegy 40 ezer hektárnyi többletterületre lett volna szüksége, ám ezt a hiányt egyetlen év alatt sikerült pótolni. A szakember, aki a Copa-Cogeca burgonyamunkacsoportját és az északnyugat-európai termelőket tömörítő NEPG-t is vezeti, rámutatott, hogy Németország, Franciaország, Belgium és Hollandia éves igénye nagyjából 24 millió tonna, miközben az idei termés már meghaladta a 27 millió tonnát.
További probléma, hogy a harmadik országokba irányuló exportlehetőségek beszűkültek: az amerikai vámintézkedések visszavetették a kereskedelmi aktivitást, miközben az árfolyammozgások rontották az EU versenyképességét olyan piacokon, mint Kína, India vagy Egyiptom, amelyek egyre aktívabban jelennek meg a Közel-Keleten és más térségekben.
Lengyelországban is jelentős készletek halmozódtak fel. Tomasz Bienkowski, a Lengyel Burgonyaszövetség elnöke szerint a raktárak tele vannak, és az őszi esőzések miatt minőségi problémák is jelentkeztek, különösen a hasábburgonya- és chipsgyártásra szánt alapanyag esetében. A nyugat-európai termelők egy része Lengyelország felé irányította az exportképes tételeket, ami további nyomást helyezett a lengyel nagybani piacok áraira. A szakember beszámolója szerint egyes gazdaságok már 3 euró/100 kilogramm (1170 forint/100 kilogramm, azaz kilónként mindössze 11,7 forint) áron értékesítenek, ami több nagyobb üzem számára a működés ellehetetlenülését is jelentheti.
A helyzet kezelésére Franciaországban olyan platformot indítottak, amely a felesleges mennyiséget az állati takarmányozásba irányítaná át. Lengyelországban azonban a takarmányreceptúrák módosítására lenne szükség ahhoz, hogy a burgonya nagyobb arányban kerülhessen be a takarmányozásba. Az alkoholgyártásban korlátozott a felhasználás, mivel a lepárlók olcsóbb alapanyagokra, például kukoricára támaszkodnak, a biogázüzemekben pedig a burgonya magas víztartalma jelent akadályt.
Nyugat- és Kelet-Európa termelői egyaránt jelezték, hogy a termőterület csökkentését fontolgatják. Geoffroy D'Evry szerint elengedhetetlen a közös fellépés, és legalább 10% területcsökkentésre lenne szükség a piac stabilizálásához. Tomasz Bienkowski arra is figyelmeztet, hogy a jelenlegi helyzet a vetőburgonya iránti keresletet is visszavetheti: ilyen piaci körülmények között szerinte erősen kérdéses, hogy ki vásárol majd vetőgumót a következő szezonra.
