Az erdőkben és az erdők környéki területeken található avar nedvességtartalmát a napos, tavasziasan meleg időjárás nagymértékben csökkentette az utóbbi időszakban, ezzel jelentősen megnőtt a tűzveszély kockázata. Csapadék Borsod-Abaúj-Zemplén és Heves vármegyében a következő napokban sem várható.
A csapadékmentes időszakban a nappali felmelegedés hatására a gyúlékony, könnyű biomassza kiszáradt, így a gyepterületeken gyújtott tüzek gyorsan átterjedhetnek az erdőkre is. Ezt jelzik a veszélyeztetett vármegyékben megemelkedett szabadterületi tűzesetszámok és a leégett területek növekedése is. Mindezek indokolttá teszik a fokozott tűzveszély kihirdetését, valamint a tűzgyújtási tilalom életbeléptetése a két vármegye területére - írja a Nébih.

Az erdészeti és a katasztrófavédelmi szakemberek az erdőtűzkockázat-értékelő rendszer működtetésével elősegítik, hogy az egyes területeken a tűzgyújtási tilalom csak a feltétlenül indokolt ideig legyen elrendelve, emellett a korlátozás elrendelése és visszavonása gyorsabban kövesse az időjárás változásait.

Tavaszi erdőtüzek veszélye és megelőzésük

Magyarországon, az erdőtüzek csaknem 100 százaléka emberi gondatlanságból fakad! Az év folyamán két kiemelten tűzveszélyes időszakot lehet elkülöníteni. A tavaszi tüzek jellemzően a hóolvadás utáni, február-áprilisi csapadékmentes időszakra esnek. A tűz terjedését segíti, hogy a vegetáció még nem zöldült ki, és az előző évről nagy mennyiségű elszáradt lágyszárú növényzet, illetve lomb található a területen, amely száraz időben könnyen lángra lobban. A „gazosok”, nádasok, árokpartok meggyújtása, majd a tűz őrizetlenül hagyása nemcsak sok millió facsemete pusztulását okozza, hanem súlyos károkat okoz a tavasszal éledő természetnek, elpusztítva akár sok állatfaj kicsinyeit is.

A nem körültekintően végzett kerti növényi hulladékégetés is rendszeresen okoz erdő- és vegetációtüzet. Előfordul, hogy a tűzgyújtók nem számolnak az ugrótűzzel, és a szél az izzó zsarátnokokat, szikrákat messzire repíti, meggyújtva az erdőt, mezőt néha a szomszéd faházát is. Máskor a nem megfelelően eloltott kerti tűz (grillezés, bográcsozás, avarégetés után) másnap, harmadnap ugrótüzek forrásaként újraéled.

Közvetett módon a változó klimatikus viszonyok is hatással vannak az erdőtüzekre. Egyrészt megnő a tűzveszélyes időszakok hossza, másrészt a keletkező erdőtüzek sokkal intenzívebben égnek, nehezebb őket eloltani. Mivel a tavaszi tüzek 100 százalékát mi, emberek okozzuk, az erdőtűz és vegetációtűz elleni leghatékonyabb védekezés az odafigyelés, a tűzgyújtási szabályok betartása.

A tűzgyújtási tilalom idején tilos tüzet gyújtani a külterületi ingatlanokon fekvő erdőkben és fásításokban, valamint azok 200 méteres körzetében. A korlátozás ideje alatt szintén nem szabad tüzet rakni a kijelölt, kiépített erdei tűzrakóhelyeken sem. Nem minősül tűzgyújtásnak a gáz égőfej és a zárt tűzterű sütő-, főző-, melegítő eszköz alkalmazása, ha az megfelelő szikrafogóval van ellátva. A tilalommal nem érintett belterületeken is javasolt a zárt égésterű eszközök, elektromos vagy gázgrill használata, a nyitott égésterű szén- vagy fatüzelésnél ugyanis az égő zsarátnokok többszáz méterre is képesek elrepülni és meggyújtani a növényzetet. A hatóság kéri a lakosságot, hogy fokozottan ügyeljenek a tűzgyújtási tilalom betartására, hiszen felelős magatartásukkal hatalmas környezeti és vagyoni kárt előzhetnek meg.