agrarszektor.hu • 2026. március 5. 16:31
A magyar mezőgazdaság kibocsátása 2025-ben meghaladta a 4400 milliárd forintot, ami 6,1 százalékkal több az egy évvel korábbinál. A növekedést azonban nem a termelés bővülése, hanem az árszínvonal közel 9 százalékos emelkedése magyarázza, miközben a termelési volumen valójában 2,6 százalékkal visszaesett. A szélsőséges időjárás főként a növénytermesztést sújtotta, az állattenyésztés viszont - a száj- és körömfájás ellenére, egészen az év végi problémákig - erősödni tudott. Magyarország az uniós mezőgazdasági kibocsátás mintegy 2 százalékát adta - írta a KSH.
Az ágazat folyó alapáron számított kibocsátásából 2298 milliárd forint a növénytermesztésből, 1830 milliárd forint az állattenyésztésből származott. A két főágazat aránya – 52, illetve 41 százalék – az elmúlt évtizedben érdemben nem változott. A növénytermesztési termékek átlagára 13, az élő állatoké és az állati termékeké 5,8 százalékkal emelkedett egy év alatt.
A folyó termelőfelhasználás volumene 0,6 százalékkal mérséklődött, értéke mégis 3,6 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit az áremelkedés miatt. A kisebb ráfordítással előállított, arányaiban kevesebb agrártermék a termelékenység romlását jelzi. A bruttó hozzáadott érték 1687 milliárd forintot tett ki: változatlan előző évi áron számolva 6 százalékkal csökkent, folyó áron viszont 10 százalékkal nőtt. A vállalkozói jövedelem 21 százalékkal haladta meg az előző évit, a munkaerőegységre jutó reáljövedelem pedig 6,4 százalékkal emelkedett.
Szélsőséges időjárás, átalakult vetésszerkezet
A vegetációs időszakban tapasztalt tavaszi fagyok, valamint a talaj- és légköri aszály érzékenyen érintette a növénytermesztést. Ez elsősorban a kapásnövények fejlődésében, illetve a gyümölcsfélék virágzásának és terméskötődésének elmaradásában mutatkozott meg.
A szántóföldi terület nagysága nagyjából a tavalyihoz hasonlóan alakult, a vetésszerkezet azonban a kisebb kockázatú kalászosok és a napraforgó irányába tolódott el.
A gabonafélék termelési volumene összességében 5,7 százalékkal csökkent. Ezen belül a búza kibocsátása 10, az árpáé 9 százalékkal nőtt, míg a kukorica termelése 27 százalékkal visszaesett. Az ipari növények volumene 6,7, a napraforgóé 4,3 százalékkal lett kisebb, ugyanakkor a repce termelése szerény, 1,4 százalékos bővülést mutatott. A takarmánynövények 4,1, a kertészeti termékek 5,5 százalékkal maradtak el az előző évi szinttől.
A gyümölcstermesztést sújtotta leginkább az időjárás: a kibocsátás volumene 33 százalékkal zsugorodott, az almatermés pedig csaknem a felére esett vissza.
Az állattenyésztés húzta az ágazatot
Az élő állatok és az állati termékek termelési volumene egyaránt meghaladta az egy évvel korábbi szintet. A sertéságazat kibocsátása 9, a baromfié 3,4 százalékkal nőtt, a szarvasmarha-termelés ugyanakkor enyhén mérséklődött.
Az állati termékek mennyisége összességében 3,7 százalékkal bővült.
A felvásárolt tej mennyisége elérte az 1847 millió kilogrammot, ami 5 százalékos növekedésnek felel meg. Az abraktakarmányok drágulása és az állat-egészségügyi, járványügyi kockázatok ugyanakkor korlátozták az ágazat mozgásterét. A vágósertés piacán a jelentős kínálati többlet a termelői árak eróziójához vezetett.
Uniós összkép: bővülő kibocsátás, javuló termelékenység
Az Európai Unió mezőgazdasági kibocsátásának értéke az első előzetes adatok szerint 560 milliárd euró volt 2025-ben, ami 5,4 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit.
A növekedés mögött a termelési volumen 2,4, valamint az árszínvonal 2,9 százalékos emelkedése egyaránt szerepet játszott. A növénytermesztés kibocsátási értéke 3,5, az állattenyésztésé 8,8 százalékkal bővült.
A munkaerőegységre jutó reáljövedelem uniós szinten 9,2 százalékkal nőtt, bár nyolc tagállamban – leginkább Horvátországban, Portugáliában és Görögországban – csökkenést mértek. A legnagyobb kibocsátásnövekedést Lengyelország, Románia és Spanyolország érte el, 10–15 százalékos bővüléssel.
Két százalékot jelentünk
Magyarország az unió teljes mezőgazdasági kibocsátásából az elmúlt évtizedben 1,9–2,2 százalék között részesedett. Az uniós bruttó hozzáadott értékből hazánk részesedése 1,7 százalékon maradt, ami részben azzal magyarázható, hogy a ráfordítások aránya magasabb a kibocsátásénál. Uniós átlagban 100 euró kibocsátáshoz 55 euró ráfordítás volt szükséges. A legkedvezőbb ráfordítási arányt Olaszország, Spanyolország és Horvátország érte el, míg Szlovákia, Luxemburg és Litvánia teljesített a leggyengébben.