Világpiaci glossza
Induljunk ki onnan, hogy az olajos növények ára a világpiacon impozáns növekedésben van. Az irányukban megnyilvánuló kereslet folyamatosan bővül. A világ olajosmag termelésének 8, míg növényi olaj termelésének 9 százaléka idén napraforgó. A globális olajosmagtermelés ismét rekord felé halad ebben a szezonban. Ez főként a világcsúcs repcemag-termésnek, valamint a pálma- és napraforgó magasabb termésének köszönhető, ami bővel ellensúlyozza a várhatóan kisebb szójabab-kínálatot.
A FAO növényi olaj árindexének aktuális (januári) emelkedését a pálma-, szója- és napraforgóolajok magasabb világpiaci ára okozták, amelyek bőven ellensúlyozzák az alacsonyabb repceolaj árfolyamokat. A nemzetközi pálmaolaj árai egymást követő második hónapban emelkedtek, amit a délkelet-ázsiai szezonális termelési lassulások és a javuló árversenyképesség által ösztönzött erős globális importigény erősített. Eközben a világ szójaolajárai ismét feltámadtak a dél-amerikai exportlehetőségek szűkülése és az Egyesült Államok bioüzemanyag-szektorának erős keresletének várakozása miatt.
A globális napraforgóolaj árak 2025 végén két egymást követő hónap csökkenése után szintén helyreálltak, amit a Fekete-tengeri régióban tapasztalt folyamatos ellátási szűkület hajtott, ahol a gazdák eladása korlátozott maradt. Ezzel szemben a repceolaj árai alacsonyabbra csökkentek, ami az Európai Unióban a nagy importbeérkezések után bőséges elérhetőséget tükrözi. Ha az európai árakat tekintjük, akkor azt látjuk, hogy a szója és a repce árai bizonytalankodnak, de a napraforgó felfelé törekszik.
A háttérhez tartozik, hogy mind az olajosmagok termelése, mind a növényi olajok piaca biztos lábakon növekszik. A legtöbb gabonával ellentétben, a felhasználás lépést tart a termeléssel. A gabonaféléknél hamarosan elérkezünk oda, hogy a kereslet bővülési üteme lassul, miközben a termelés szakadatlan növekszik. Ez akár az évtized végére megérkezhet, tartós árnyomást fog hozni. A napraforgót ez belátható időtávban nem fenyegeti.
2025-ben nálunk 747 ezer hektáron került a földbe napraforgó, ami közel 7 százalékos területbővülést jelentett egy év alatt. Idén 800 ezer hektár fölé várom. Megjegyzem, 2000-ben még csak 299 ezer hektárt foglalt el e kultúra. Félek, nem minden termelő gondolta át azt, hogy az áremelkedés nem hazai jelenség, így mások is többet fognak vetni, mások is viszonylag jobb a szárazságtűrésére apellálnak. Ebből túlkínálat következik, amit a klíma ugyan jelentősen visszavetett, de el nem tüntetett. Az elmúlt időszakban látott oldalazás éppen ennek tudható be: nagyobb terület, de nem az elvárt termésmennyiség, a helyzeten a kereslet növekedése segít. A kilátásokra később visszatérek.
Ez az év a világ agrárpiacain a geopolitikai küzdelmek által meghatározott lesz. Ezek nem csak torzítják a keresleti-kínálati viszonyokat, hanem máris támogatási versenyt indítottak el. Ezek pedig növelik a termelési kedvet, egyben gátat szabnak az árak emelkedésének. Az élelmiszereket egyre inkább politikai nyomásgyakorlási eszközként használják a kereskedelmi háborúk során. A vámok és kereskedelmi korlátok miatt a régiók közötti árkülönbségek erősödnek, a világpiac átrendeződése folytatódik. A tájékozottság forintra váltható.
Az USDA szerint a 2025/26-os évben a termelés 688,0 millió tonnás csúcsot ér el, ami 0,6 százalékkal több, mint az előző évben. Az olajmagok globális feldolgozása 578,4 millió tonnára emelkedik. Ez 12,3 millió tonnával több, mint a 2024/25-ös szezonban. A globális zárókészletek várhatóan 142,3 millió tonnára nőnek, ami 0,6 millió tonna emelkedést jelent az egy évvel korábbihoz képest. Ezzel szemben az olajosmagok globális kereskedelme szinte változatlan marad, 214,5 millió tonna.
EU szinte önellátó
Szemben az amerikai előrejelzéssel, az EU 8,5 millió tonnás napraforgó terméssel számol, ami 3 százalékkal több a tavalyinál. A hozam-átlag 1,8 t/ha. Románia kisebb területről több termést (1,7, a tavalyi 1,5 millió tonna után) hoz le, míg nálunk 1,8 millió lehet a termés. Franciaországban csökkent a vetésterület, így a termés is.
Az EU napraforgómag önellátottsága persze ingadozik, importigénye a felhasználás alig 7,5-10,0 százaléka. Ehhez persze hozzátartozik, hogy nyers és kész olaj is érkezik a piacra. Amit viszont nagyon fontos megérteni: a klímaváltozás nyomán a hozamok nem fognak újabb csúcsokat dönteni sem a közösség, sem a hazai átlag szintjén. Vannak és lesznek kiemelkedő egyéni teljesítmények, de ahogy az az EU görbéin látszik, a trend nem felfelé mutat az utóbbi 4-5 évben.
Ez minden szántóföldi kultúrára igaz.
Úgy kell optimalizálnunk a költségeket és ismernünk a várható piaci trendeket, hogy fenntartható jövedelmezőségét tudjunk elérni alacsonyabb hozamszinten is. Ehhez nem csak a talaj, a vízgazdálkodás, a talajerő utánpótlás, a növényvédelem területén kell javítanunk, hanem a tárolás és értékesítés vonalán is. Ez kétségtelenül igen összetett és nehéz kihívás. Vannak azonban, akik ezeket az akadályokat sikeresen vették. Köréjük kell csoportosulni, integrálódni.
Nem fog menni másképp!
Oly nagy szerelmünk, a napraforgó nagyon jó példa arra, hogy a terület lassan kétségbeesett növelése ellenére sincs rekordtermésünk. Ilyennek utoljára 2017-ben találkoztunk, amikor 2 millió tonna felett voltunk valamivel. Az okszerű gazdálkodást a megszokások helyére illeszteni nehéz feladat, ami láthatóan csak keveseknek sikerül.
Meggyőződésem ugyanakkor, hogy minden eszköz elérhető, ami ehhez szükséges, de két dolgot nem lehet tovább halogatni: a TANULÁST és az EGYÜTTMŰKÖDÉST.
Aki még mindig azt hiszi, hogy ezt is kimozogjuk valahogy, majd a támogatások segítenek, már sodródik is a pálya szélére. Több cikkemben leírtam már, hogy az agrárüzemek koncentrációján gyorsuló szakasza vár ránk az előttünk álló évben/években. Aki nem cselekszik a fentiek szerint, a vesztes oldalra kerülhet.
Argentin nyomulás
A termelők ráültek a termésre. A kérdés tehát az, hogy a feldolgozók meddig vannak rendben készlettel (a mostani keresleti vákuum arra utal, hogy rendben vannak), illetve, hogyan alakul Argentína termése, exportja, mert Európán kívül ő a legnagyobb piaci szereplő, aki ráadásul elképesztő ütemben növeli napraforgó termelését (is). A 2024/25-ös szezonban 4,7 millió tonna magot termeltek, 2,4 tonnás hektáronkénti hozamok mellett. A következőben a területük további 18 százalékkal nőtt és a hozamok is javulnak. Exportjuk dinamikája igen magas, cél elsősorban India és az EU. Itt 2-3 millió hektárokról van szó. Olajuk és féltermékeik komoly piaci potenciállal bírnak.
Nos, egyrészt ennek a nyomására építem, hogy rövid távon nincs jelentős kitörési lehetőség a napraforgó árakban. Másrészt, a romló likviditás fényében, a készletek raktárból való kimozdítása sem halogatható sokáig. Elképzelhető, hogy néhány hétig még felfelé mozdulunk - ami jó kiszállási pontokat jelent! – de tartósan nem számítok erre. Kérem, ne érzelmi alapon hozzuk meg a döntéseinket, amelyeket aztán utólag akarunk majd racionalizálni, hanem piaci információk alapján!
A napraforgómag termelői ára Magyarországon a 4. héten 1 százalékkal volt mindössze alacsonyabb, mint egy évvel korábban. Az LO decemberi ára 200, a HO-é 219 ezer forint volt tonnánként, az átlag pedig 209 ezer forint volt.
A teljesebb kép kedvéért vessünk egy pillantást a külkereskedelem helyzetére! Napraforgómag külkereskedelmünk szűkül. 2025-ben a kivitel 268 ezer tonna volt. Nem csak a mag, hanem az olaj exportja is lejtőn van, de legalább az olajimport sem nő.
A cikket írta és az ábrákat készítette: Fórián Zoltán vezető agrárszakértő, Erste Agrár Központ
