A Román Akadémia kutatója, Cristina Purcarea számolt be a jelentős felfedezésről, miszerint a barlangból izolált Psychrobacter SC65A.3 baktériumtörzs bár több ezer éves, több modern antibiotikummal szemben is rezisztens, és több mint száz olyan gént hordoz, amely az ellenálló képességét biztosítja. A kutatócsoport a barlang Nagytermében végzett 25 méteres jégfúrás során nyert mintákból különített el különböző baktériumtörzseket, majd feltérképezte genomjukat. A vizsgálat elsődleges célja annak megértése volt, mely gének teszik lehetővé a baktériumok túlélését extrém hideg körülmények között, illetve melyek biztosítják az antibiotikumokkal szembeni ellenállóképességüket - számolt be a Telex.

A felfedezett mikroorganizmus különlegessége, hogy tíz különböző modern antibiotikummal szemben mutat rezisztenciát, köztük olyanokkal szemben is, amelyeket napjainkban tuberkulózis, bélgyulladás és húgyúti fertőzések kezelésére alkalmaznak a klinikai gyakorlatban. A szakértők szerint ez a jelenség megerősíti azt a tényt, hogy az antibiotikumrezisztencia természetes folyamat, amely már jóval az emberi gyógyszerhasználat előtt kialakult.

Ezeknek a mikroorganizmusoknak a tanulmányozása rávilágít arra, hogy az antibiotikumrezisztencia miként fejlődött ki természetes körülmények között, évezredekkel a modern gyógyszerek előtt

– magyarázta Purcarea.

A kutatás eredményei különösen fontosak annak fényében, hogy az antibiotikumrezisztencia egyre növekvő közegészségügyi problémát jelent. Az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ adatai szerint Európában évente több mint 35 ezer ember veszti életét antibiotikumrezisztens fertőzések következtében, és ez a szám várhatóan tovább emelkedik. A helyzetet súlyosbítja az idősebb korosztály fokozott sebezhetősége, az antibiotikumok túlzott használata, a fertőzések megelőzésének hiányosságai, valamint a rezisztens kórokozók nemzetközi terjedése.

Az Aranyosfői-barlang több mint 13 ezer éves jégtömbje, amelynek térfogata körülbelül 100 ezer köbméter, egyedülálló lehetőséget biztosít a kutatóknak a hideghez alkalmazkodott mikroorganizmusok tanulmányozására. A Frontiers in Microbiologyban megjelent tanulmány arra is rámutat, hogy a Föld felszínének 20 százalékát fagyott vagy alacsony hőmérsékletű élőhelyek borítják, így ezeknek a mikroorganizmusoknak a vizsgálata különösen fontos a klímaváltozás gyorsuló üteme mellett. Az Erdélyi-középhegységben, a Kárpátok nyugati részén található Aranyosfői-jégbarlang Románia egyik legnagyobb jégbarlangja, amely nemcsak tudományos kutatások helyszíne, hanem népszerű turistalátványosság is, és az ország kiemelkedő természeti értékei közé tartozik.