A Bászna Gabona Zrt. ügye jelentős felfordulást okozott az agrárszektorban az elmúlt időszakban. A vállalat piaci stratégiája - az átlag alatti kombájnozási árak, a tőzsdei árnál magasabb felvásárlási és alacsonyabb eladási árak - révén gyorsan növelte ügyfélkörét és részesült agrártámogatásokban. A kormány az Agrárkamara kezdeményezésére hétfőn rendeletben szabályozta a károsultak kárpótlását. A jogszabály indoklása szerint a cél, hogy
a Bászna Gabona Zrt. pénzügyi helyzetének megrendülése ne vezessen a terményüket részére értékesítő kis- és középbirtokon termelő gazdálkodók likviditási válságához. A gazdák tisztes munkájának ellenértékét biztosítani kell, különösen annak érdekében, hogy a következő termelési ciklus munkálatai ne kerüljenek veszélybe.
A rendelet értelmében kárrendezésre jogosultak mindazok, akiknek gabonaszolgáltatásból, termeléssel, betakarítással, szállítással vagy tárolással kapcsolatos szolgáltatásnyújtásból, termeléshez kapcsolódó anyagszállítási előlegből vagy bértárolásra átadott saját gabonából eredő követelésük van a céggel szemben. Jogosultak továbbá azok is, akik büntetőeljárásban bejelentett polgári jogi igénnyel rendelkeznek, vagy polgári eljárást indítottak követelésük érvényesítésére.
Elhalálozás vagy megszűnés esetén az örökösök vagy jogutódok érvényesíthetik az igényt. A kárrendezésből kizárták a Bászna Zrt. kapcsolt vállalkozásait és azokat, akik 2023-ban vagy 2024-ben részvényesei vagy tagjai voltak a cégnek. A kérelmeket az Agrárkamara bírálja el "közfeladat ellátása keretében". A bejelentési határidő a rendelet keddi hatálybalépésétől számított 30 nap, vagyis február 26. Ez jogvesztő határidő, tehát aki elmulasztja, elesik a kárpótlástól.
Ezt tehetik az érintettek
A NAK és a MAGOSZ közös közleménye, mint írja, a kárigények benyújtása kizárólag személyesen történhet a kijelölt ügyintéző irodákban. Minden esetben be kell mutatni a BÁSZNA Gabona Zrt.-vel szemben fennálló követelést alátámasztó eredeti dokumentumokat (különösen szerződések, számlák, mérlegjegyek). Emellett nyilatkozatot kell tenni - többek között - arról, hogy a szerződésben foglalt kötelezettségeit a károsult teljesítette, részleges teljesítés esetén fel kell tüntetni azt is, hogy mekkora volt a teljesítés aránya, illetve nyilatkozni kell a követelés összegéről is.
A helyszínen a falugazdász szükség esetén segít a kárigény-bejelentő űrlap kitöltésében, azonban a kérelem a NAK weboldaláról is letölthető, így az ügyfelek akár előre kitöltött nyomtatvánnyal is érkezhetnek. Emellett minden kijelölt ügyfélszolgálati irodában ügyvéd is segíti a kérelemhez tartozó nyilatkozatok teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalását, az alátámasztó dokumentumokról készített másolatok hitelesítését, valamint a felszámolási eljárással kapcsolatos kérdésekben is tájékoztatást adnak.
Újabb fejlemény a Bászna Gabona ügyében: sikkasztás gyanúja miatt nyomoznak
A méltányossági kárrendezés összege a meg nem fizetett követelés - kötbért, kamatot, késedelmi kamatot vagy a követelés beszedéséhez kapcsolódó egyéb költséget nem tartalmazó - összegének felel meg. A NAK felhívja az érintettek figyelmét, hogy az állami kárrendezési eljárástól függetlenül a felszámolási eljárásba külön is be kell jelentkezniük. Amennyiben a gazdálkodó a felszámolási eljárás során olyan megtérüléshez jut, amely a méltányossági alapú állami kárrendezéssel már kielégítésre került, annak összegét a Magyar Államkincstár számlájára köteles visszafizetni. Ugyancsak fontos információ, hogy a NAV a kifizetést követően utólag minden benyújtott dokumentumot, nyilatkozatot és kifizetést ellenőriz.
A Kamara a hiánytalan igénybejelentés benyújtásától számított 8 napon belül dönt a kérelemről, hiánypótlás esetén pedig a kérelem beadását követő 2 napon belül hiánypótlási felhívást küld ki, amelyre 3 napos pótlási határidő vonatkozik. A NAK és a MAGOSZ arra kér minden érintettet, hogy lehetőség szerint haladéktalanul vegye fel a kapcsolatot falugazdászával, a gyors és gördülékeny ügyintézés érdekében pedig foglaljon időpontot.
A személyes ügyintézés a nyíregyházi, fehérgyarmati, mátészalkai, nyírbátori, miskolci, sárospataki és debreceni irodákban zajlik. A területi illetékesség szerint Szabolcs-Szatmár-Bereg, Hajdú-Bihar és Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyék a saját ügyfeleiket fogadják. Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében ugyanakkor a károsultak magas száma miatt a vármegyehatárok közelében élő ügyfeleket - a fennakadások elkerülése érdekében - átirányíthatják a másik két érintett vármegye legközelebbi kijelölt ügyintézői pontjára is. A károkozásban érintett minden más vármegyéhez tartozó ügyfelet a debreceni ügyintézőpont fogad - írták a közleményben.
