A szakértők három fő okot emelnek ki. Az első, hogy a termelők jelentősen növelték a káposzta területét, köztük olyan gazdák is, akik a háború miatt a déli régiókból települtek át. A második tényező az elhúzódó, csapadékos betakarítási időszak, amely akadályozta a megfelelő időben történő felszedést, és rontotta az áru minőségét. A harmadik probléma a korszerű tárolókapacitás hiánya: sok gazdaság nem rendelkezik professzionális hűtőházzal, így a betakarított termény gyorsan romlásnak indul, amit kénytelenek gyorsan, olcsón értékesíteni - írja a FruitVeB.
Megállíthatatlanul terjed a gyilkos kór Európában: mi lesz ennek a vége?
Bár néhány nagyobb üzem jól felszerelt hűtőházakkal rendelkezik, és akár a következő szezonig is meg tudja őrizni a káposzta minőségét, a kisebb és közepes gazdaságok többsége csak nagyon kezdetleges vagy semmilyen tárolási lehetőséggel nem bír. Emiatt a veszteségek széles körben jelentkeznek, és a becslések szerint a nem szabványos vagy gyengébb minőségű tételek 30-40%-a még a piacra jutás előtt tönkremehet.
A helyzetet tovább nehezítik az áramkimaradások, amelyek miatt a termelők kénytelenek aggregátorokat használni. Ez 10-25%-kal növeli a tárolási költségeket, beleértve az üzemanyag-felhasználást és a berendezések amortizációját is. A következő hónapokban viszont a szakértők szerint fokozatos áremelkedés várható: január közepétől a rosszul tárolható tételek kimerülése miatt megindulhat a piac lassú korrekciója, és márciusra az átlagárak elérhetik a 6 UAH/kg (46 Ft/kg) szintet.
