Kapkodnak külföldön ezért az élelmiszerért: a magyaroknak miért nem kell?

agrarszektor.hu2026. január 14. 13:32

Magyarországon nincs piaca a GMO-mentességnek, a fogyasztók nagy része nincs is tisztában vele, mi az, nem is ez alapján hozzák a döntéseiket - mondta el Bodó Ágoston, a Prograg Agrárcentrum Kft. ügyvezető igazgatója az Agrárszektornak. A szakember szerint a tavalyi ragadós száj- és körömfájás járvány ráébresztette a hazai állattartókat arra, hogy vissza kell térni a szigorú biztonsági előírások betartásához, és ezt az állattartó telepeknek együttműködve kell betartania és betartatnia. Bodó Ágoston tavaly a Portfolio Agrárszektor 2025 Konferencián elnyerte az Év Állattenyésztője díjat.

Bodó Ágoston szerint a GMO-mentességnek Magyarországon nincs piaca, ezzel szemben Luxemburgban jellemzőan majdnem minden élelmiszer GMO-mentes. Márpedig ha egy olyan jóléti államban, mint Luxemburg, így gondolkodnak a fogyasztók, akkor vélhetőleg volna rá igény. A Prograg Agrárcentrum Kft. ügyvezető igazgatójának tapasztalatai szerint a magyar fogyasztók nagy része nincs tisztában azzal, hogy mi az, hogy valami GMO-s vagy GMO-mentes, így nem is ennek alapján prioritizálnak. A szakember szerint ugyanakkor ez a kérdés még a tudományos társadalmatt is megosztja: vannak, akik ebben látják az emberiség élelmiszer-ellátásának a megoldását, mások épp ellenkezőleg. Bodó Ágoston szerint ez kicsit olyan, mintha az ember istent játszana: kisebb kockázatot jelent, ha nem teszi.

A szakember szerint a GMO-mentesség elismertetése az árakban lehetséges is, meg nem is. Késztermék formájában ez valamennyire megoldható, hiszen

ha már késztermék formájában ugyanazon az áron többet tudunk kínálni a fogyasztónak, akkor valószínűleg a mi termékünket fogja levenni a polcról. Nyerstej formájában viszont nincs rá kereslet.

Bodó Ágoston a Magyarországon tavaly ismét felbukkant ragadós száj- és körömfájás betegség kapcsán elmondta, hogy a vírus 50 év utáni megjelenése ráébresztette az ágazatot, hogy nem megengedhető az a fajta lazaság, ami kialakult a tehenészeti telepeken. Mint fogalmazott, vissza kell térni a korábbi, szigorú előírásokhoz, és ezt nemcsak a telepen dolgozóknál, hanem az oda látogatóknál és a beszállítóknál is be kell tartatni. A szakember elmondta, hogy ezen nem is kívánnak lazítani, ezek a biztonsági intézkedések maradni fognak náluk a jövőben is. A Prograg Agrárcentrum Kft. ügyvezető igazgatója szerint az állattartó telepeknek össze kell fogniuk, és ezeket a szabályokat közösen kell betartaniuk.

Vannak olyan trendek, amelyek a konvencionális élelmiszerek ellen hatnak: műhús, műtej, életmódbeli idealizált irányhatok (veganizmus), amely az állati eredetű élelmiszerek létjogosultságát kérdőjelezik meg

- mutatott rá Bodó Ágoston. 

A szakember szerint - vélhetőleg a modern kori életmódból fakadóan - egyre több emésztési problémával küszködő ember van, de bízik benne, hogy az emberek előbb-utóbb vissza fognak térni a konvencionális élelmiszerekhez. Bodó Ágoston beszélt arról is, hogy az ágazatban a következő időszakban olyan pályázati lehetőségek fognak nyílni, ahol komoly beruházásokat kell finanszírozni, ezért szerencsés lenne, ha a tejpiac kiszámíthatóan és stabilan működne, mert ezek megvalósításához erre lenne szükség.

Címlapkép forrása: Agrárszektor
Címkék:
állattenyésztés, élelmiszer, gmo, tejtermék, tejtermelés, gmo-mentes, tehenészet, állattenyésztő, díjazott, tejfeldolgozás, portfolio-agrárdíj, év-állattenyésztője, száj-és-körömfájás, agrárszektor-2025-konferencia,