Érdemi változásokat, az agrárbiztosítási piac átgondolását tartja valószínűnek idén a Hungarikum Biztosítási Alkusz Zrt. mezőgazdasági szakértője és a Gabonatermesztők Országos Szövetségének elnöke is, miután nem kedveztek a hazai piac fejlődésének az elmúlt évek viszonyai.
Elsősorban a rendre visszatérő aszály és az ebből fakadó gyenge terméseredmények hatnak negatívan a szerződéses konstrukciók terjedésére. Míg korábban a tudatosabb termelői réteg, ha lassan is, de évről évre növekedett, valamint terjedtek a több kárnemre egyaránt védelmet kínáló összkockázati formulák, mára több okból is visszalépést él meg az ágazat. A biztosítók érthető módon egyre kevésbé hajlandóak vásárra vinni a bőrüket az aszályt illetően, inkább más kárnemekben, valamint az agráriumhoz kapcsolódó vagyonbiztosításban igyekeznek aktívak lenni, a termelők pedig a számítási módozat és az egyre jellemzőbb költségkímélő hozzáállás miatt gondolkodnak el a szerződéskötésen.
Két tűz között az összkockázati forma
A 2025-ös díjtámogatási mértékekhez képest az összkockázati, „A” típusú biztosítások támogatása az adható 70 százalékról jelentősen csökkent. Ez mindenképpen hatni fog az idei, ilyen típusú, tehát a nyolc biztosítási nemet tartalmazó csomagbiztosítások forgalmára, amely várhatóan emiatt mérséklődni fog
- mondta el az Agrárszektornak Sebestyén Géza, a Hungarikum Biztosítási Alkusz Zrt. mezőgazdasági szakértője. Hozzátette: ez már látszott az őszi megújítások esetében is, vagyis a gazdák közül sokan visszaléptek ettől a magasabb díjú, magasabb kockázati fedezettségű szerződéstől. Ez részben a termelők költségérzékenysége miatt is van, de az is látható, hogy az elmúlt évek kártapasztalatai – különösen az aszály – miatt az ilyen konstrukciók díja érdemben megnőtt. Ebben a kategóriában tehát érdemi díjnövekmény következett be, amely óvatosságra intette a gazdákat.
Az összkockázati, A típusú szerződések esetében tehát egyszerre figyelhető meg a díjak emelkedése és a díjtámogatások csökkenése.
2025-ben még a díjnövekmény nem volt látványos, mérsékelten érezhető volt, de a díjtámogatás csökkenésével a gazdák által fizetett biztosítási költségek egyértelműen emelkedtek már tavaly is, és nem várható más idén sem.
Sokat javult a helyzet, de a gazdák egy része ma sem köt biztosítást
Át kell gondolni a referenciahozamokat?
Sebestyén Géza szerint érdemes figyelni a biztosítások esetén a referenciahozamra is. Ennek alapja a gazdák által visszamenőlegesen megadott ötéves termelési hozam, amelyből számolják a referenciát. Az öt év adataiból kiveszik a legkisebbet és a legnagyobbat, és a maradék három érték számtani átlagát veszik. Az így kapott referenciahozam azonban több termény esetében az elmúlt évek eredményei alapján jelentősen lecsökkent, így a búzánál és mindenekelőtt a kukoricánál.
Olyan mértékben csökkentek a referenciahozamok, hogy nehezen értelmezhető a csomagbiztosítás ezen a csökkentett hozamon.
- jegyezte meg a szakértő, aki példát is említett: a leggyakoribb kár a jégverés, ami jól számszerűsíthető, viszont ilyen csapás esetén már egy alacsony hozamon történő biztosításnak nincs értelme. Sebestyén Géza ezért úgy véli,
a referencia hozamok szempontjából az egész rendszer átdolgozást igényelne, az ilyen alapon történő biztosítási fedezetnyújtás az egyre inkább szakmaiatlanná válik, megszűnik a valódi értelme.
A szakértő kitért a tételes biztosításokra is, ahol a díjtámogatás az elmúlt években stabilan 40 százalék volt. A jég- illetve a tavaly jelentős tűzkár mellett a viharkár is egyre jelentősebb. Mint elmondta, a biztosítási szerződések esetében várhatóan a tételes kárelemek kerülhetnek előtérbe idén, a költségek miatt pedig valószínűleg óvatosabbak, megfontoltabbak lesznek a gazdák.
Nehéz jó megállapodásra jutni
Továbbra is fontosnak tartja a piaci biztosítások meglétét és az ilyen irányú tudatosságot Petőházi Tamás, a Gabonatermesztők Országos Szövetségének (GOSZ) elnöke is, aki ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy a piac a biztosítók oldaláról mutatott hozzáállás miatt sem tud fejlődni. Mint elmondta, a piaci biztosítók egy része nem keresi a lehetőséget a szerződéskötésre, inkább csak vagyonbiztosítással kiegészítve vállalnak konstrukciót. Petőházi Tamás is kiemelte a referenciahozamokból adódó ellentmondásokat. Mint elmondta:
Az elmúlt évek gyenge termése miatt a referenciahozamok rohamosan csökkennek, amelynek eredményeképpen nagyon komoly kár esetén számíthat a gazda arra, hogy a biztosító fizetni fog. Mivel a referenciahozam alá kell esnie a terméseredménynek ahhoz, hogy a biztosító teljesítsen, ezért csak a nagyfokú káresemény esetén teljesít a biztosító.
Az elnök emiatt úgy véli, hogy a másodlagos hatások most sokkal jobban sújtják a biztosítási piacot, mint ahogy azt korábban látni lehetett. Mind a biztosítók szerződéskötési hajlandósága, mind pedig a referenciahozamokból adódó anomáliák miatt egyre nehezebb helyzetben van a hazai agrárbiztosítási piac – tette hozzá.
