Az európai tejpiacon az év végére drámai árzuhanás következett be, amely már a magyar termelőket és feldolgozókat is közvetlenül érinti. A háttérben a túltermelés áll, amely egyszerre adódott a termelés növekedéséből és a keresleti viszonyok megváltozásából is. Utóbbi kiváltó oka a vámháború, amelynek legújabb fejezete, a Kína által bejelentett, tejtermékekre kivetett vámok egy újabb mélyütést adtak az amúgy is problémákkal küzdő piacnak.
Itt az újabb pofon: Kína védővámokat vezet be az EU-s tejtermékekre
Iskolatej, támogatásfolyósítás, automata
További segítséget kíván nyújtani a tejpiaci folyamatokra reagálva az Agrárminisztérium a tejágazati szereplőknek. Így bővíti az ágazati értékesítési lehetőségeket azzal, hogy az oktatási intézmények tanév közben is becsatlakozhatnak az Óvoda- és iskolatej programba – közölte a szaktárca december közepén.
A termeléshez kötött tejhasznú tehéntartás támogatás kifizetése két ütemben meghaladja a 23 milliárd forintot.
Így az ősz kezdete óta összesen több mint 32 milliárd forint célzott támogatás érkezett az ágazatban tevékenykedők munkájának segítésére – jelentette be Nagy István agrárminiszter közösségi oldalán az ünnepek előtti napokban. A tárca tegnap továbbá közzétette:
Új pályázattal segíti az agrártárca a tejágazat szereplőit, ennek keretében tejautomatákat vásárolhatnak a gazdálkodók és a piacot üzemeltető vállalkozások.
A felhívás keretében egymillió forint értékű eszközöket lehet majd beszerezni 90 százalékos támogatásintenzitással. Emellett lehetővé teszik azt is, hogy a piacot üzemeltetők is pályázhassanak tejkiadó automaták felállítására - áll a minisztérium közleményében.
Az olaszok már tárgyalóasztalhoz ültek
A tejpiaci válság kapcsán megszólalt a közösségi médiában Bóna Szabolcs, a Rábapordányi Mezőgazdasági Zrt. igazgatósági elnöke, a Tisza Párt agrárszakértője is, aki szerint a kialakult helyzet több tényező együttes eredménye, melyek közül a globális termelési volumennövekedés csak az egyik. Mint azt Facebook-posztjában írta, jelentős változásokat okozott a tejpiacon az is, hogy Kína az elektromos járművek vámtarifáira válaszul megemelte az európai tejtermékekre vonatkozó vámot, az Amerikai Egyesült Államokban pedig 11 milliárd dollár értékű fejlesztések révén javult a tejfeldolgozó üzemek hatékonysága, ami a globális piacon versenyképességi hátrányhoz vezetett.
Bóna Szabolcs posztjában arra is felhívta a figyelmet, hogy Olaszországban a termékpálya résztvevői már egy asztalhoz ültek és ármegállapodást kötöttek a következő időszakra.
Mint írta, a termékpályán történő ilyen fajta együttműködés ösztönzése lehet a siker kulcsa és ez a megoldás a válsághelyzetekre is, így hazánkban is arra lenne szükség, hogy a piaci szereplők egy asztalhoz üljenek. Hozzátette:
a szereplők egymás között a válsághelyzetet nem tudják kezelni, de közös érdekük a működés fenntartása és az ellátásbiztonság hosszútávú megtartása, ez azonban állami moderálás és szerepvállalás nélkül nem fog menni.
A túlélés éve jön?
A magyar tejtermelők súlyos helyzetére Pikó Evelin állatorvos is felhívta követői figyelmét a közösségi médiában. Mint írta, minden termelő rendkívüli nehézségekre számíthat a következő időszakban, 2026 pedig biztosan nem a növekedés és fejlődés éve lesz, hanem sokkal inkább a túlélésé. Ehhez azonban elengedhetetlen a pontos számvetés: a termelőknek pontosan tisztában kell lenni azzal, hogy mennyi a napi tejtermelésük, mekkora a gazdaságukban egy liter árutej előállítási költsége és egy fejős tehén napi tartási és takarmányozási költsége.
Ezek ismeretében kell meghatározniuk azt a termelési színvonalat, ami a jelenlegi helyzetben is működőképes maradhat, a további állatok sorsáról pedig egyedileg kell dönteniük.
Mesterséges nevelés esetében azt is fontos átszámolniuk, hogy tejpótló tápszerrel vagy árutejjel érdemesebb etetni a borjakat, hiszen a költségkülönbség a jelenlegi helyzetben a túlélést is befolyásolhatja.
Pikó Evelin arra is biztatta termelő követőit, hogy a nyerstejet próbálják meg közvetlenül a fogyasztóknak értékesíteni, vagy ha tudnak, készítsenek belőle joghurtot, sajtot.
A termelők és a vásárlók közvetlen összekapcsolását elősegítve pedig – a követők által beküldött adatokból – egy térképet is létrehozott, amely a kisebb gazdaságok láthatóságát növeli.
Elfogadják a rosszabb szerződést
Várhatóan idén a tavalyinál rosszabb kondíciókkal tudunk szerződni a feldolgozóval
- mondta el az Agrárszektornak ifj. Sántha Imre, a Formula GP. Kft. ügyvezetője. Kifejtette: Magyarországon sok termelő az Európai Unió tejpiacának átlagárához kötött szerződést köt, ez legalábbis a jellemző kerete a feldolgozókkal kötött megállapodásoknak. Az EU27 átlaghoz rendszerint szorzót is alkalmaznak – ez várhatóan csökkeni fog idén. A cégvezető kijelentette:
Ez a szorzószám tavaly 90 százalék felett volt, idén viszont alacsonyabb lesz. Vagyis nem csupán az átlagár csökken, hanem még az ehhez hozzárendelt szorzó is, várhatóan 5-6 százalékkal. Ezzel nagy valószínűséggel nálunk a tejtermelés veszteséges lesz idén.
Úgy vélte, ennek hátterében az áll, hogy Magyarországon nagyobb probléma alakult ki a tejpiacon, mint Európa többi országában, ezért itt még a szorzószámhoz is hozzányúlnak a feldolgozók. Ráadásul azon túl, hogy a szerződések jelenleg nehezen jönnek létre, a piacon még nagy szórásokról is vannak hírek. Mint ifj. Sántha Imre fogalmazott:
Egy átlagos évben az egyik feldolgozó azt mondja, hogy 1 százalékkal többet ad, a másik 1% százalékkal kevesebbet ad. Most viszont óriási különbségek vannak az árazásban.
A jó partnerség megér egy gyenge évet
Mi a Kőröstej Kft-hez szállítjuk a nyerstejet már 16 éve, jó partneri együttműködésben dolgozunk, eddig minden problémát meg tudtunk oldani együtt. Megértjük, hogy ők is nehéz helyzetben vannak jelenleg, ezért elfogadtuk azt, hogy az idei évre rosszabb kondíciójú szerződéses feltételeket kínálnak, mint a tavalyi esztendőben. Megegyeztünk az idei évre és folyamatos a tejszállítás a telepünkről.
A cégvezető leszögezte: az idei év valószínűleg veszteséges lesz, de sem állománycsökkentésben, sem pedig a spotpiacra történő nagyobb arányú termelésben nem gondolkodnak abban a reményben, hogy esetleg idővel feljebb mennek az árak – ennek ugyanis túlságosan nagy kockázata lenne. Ehelyett a most formálódó szerződésben gondolkodnak és azt remélik, hogy 2027-re már rendeződhet a tejpiac helyzete. Mint elmondta: a mosta helyzet dacára nem romlott a szemükben a tejtermelés perspektivitása.
Nyolc fejőrobotot építettünk be a telepünkre 2025 negyedik negyedéve óta működnek. Hiszünk az állattenyésztés hosszútávú jövőjében, ezt az évet kell átvészelnünk és minimalizálni a veszteségeinket.
Soha nem látott mélység jöhet a magyar tejiparban
Nem tudni meddig tart
Bodó Ágoston, a Prograg Agrárcentrum ügyvezető igazgatója az Agrárszektor kérdésére elmondta, hogy jelenleg a sötétben tapogatóznak, mert egyszerűen nem lehet tudni, mi lesz. A szakember beszélt arról is, hogy félnek is a helyzettől, mert amióta a szakmában van, még nem tapasztalt ilyen mértékű árzuhanást a tejpiacon. Mint mondta,
a fő kérdés, hogy hol lesz ennek az alja, illetve hogy mennyire fog elhúzódni. Ez akár fél évig, de a legrosszabb forgatókönyv szerint év végéig is eltarthat.
Bodó Ágoston ugyanakkor bízik benne, hogy pár hónap alatt rendeződni fog a helyzet. A cég ugyanis egy komoly robotizációs fejlesztés előtt áll, amihez nemrég kapták meg a támogatói okiratot. Így viszont nem tudják, mitévők legyenek, és hogy az önerőként félretett pénz mire lesz elég.
A szakember rámutatott, hogy ha elhúzódik a válság és elmaradnak a beruházások, annak komoly negatív következményei lesznek az ágazat egészére nézve, mivel jelentősen romlani fog a hazai szereplők versenyképessége.
