Az elmúlt években a magyar takarmánygyártók számos kihívással szembesültek, köztük az élelmiszer-inflációval, az aszály miatti gabonaár-emelkedéssel és az ukrajnai háború következtében megnövekedett villamosenergia-költségekkel. A helyzet azonban javulni kezdett. Az alacsony nyersanyagköltségek és a hitelfelvételi költségek csökkenése fellendítette az ágazat beruházási aktivitását.

A baromfitakarmány a teljes magyar takarmánytermelés 48,3%-át teszi ki, ami 2024-ben 1,84 millió tonnát jelent. A brojlertakarmány-gyártás 5,1%-kal, a kacsatakarmány 10%-kal nőtt, míg a tojótyúkok takarmánytermelése 3,5%-kal, a pulykáé 10,7%-kal, a libáé pedig 16,8%-kal csökkent. A sertéstakarmány-termelés 10,3%-kal, a szarvasmarha-takarmány pedig 2,3%-kal emelkedett 2023-hoz képest. A magyar takarmány összetétele hozzávetőlegesen 61% gabona, 13,9% fehérjenövény és 8,1% olajos mag.

Az elmúlt év egyik legfontosabb eredménye, hogy a takarmánypiaci áringadozások mérséklődtek. A kutatók szerint a 2024-es egymást követő negyedévek közötti változások legfeljebb 4%-ot tettek ki, míg 2023-ban ez közel 10% volt.

2024-ben Magyarország takarmányexportja 23%-kal nőtt, míg az import csökkent az előző évhez képest, ami kedvező külkereskedelmi mérleget eredményezett az ágazatban. A három legnagyobb exportpiac Románia, Horvátország és Szlovákia volt. A magyar takarmányipar továbbra is viszonylag magas koncentrációt mutat. 2024-ben az öt legnagyobb takarmánygyártó 1,25 millió tonna takarmányt állított elő, ami a teljes termelés 32,9%-át teszi ki, ami megfelelt az elmúlt évek átlagos szintjének.