Bár sok helyről hallani, hogy Halloween után a töklámpások az erdei állatok táplálékává válhatnak, ez nem mindig járható út.
A ciroknak nemcsak az állati takarmányozásban, de az emberi élelmezésben is nagy jövője lehet.
Folyamatosan növekvő érdeklődés és kereslet övezi a cirkot, amely Európában és Magyarországon is komoly kitörési lehetőséggel kecsegtet.
Egyre nagyobb problémát jelent az angol állattartóknak az országban tomboló aszály.
Mintegy egymillió tenyészkocával csökkentené a sertésállományát Kína a túltermelés és az alacsony árak miatt.
3-4 százalékkal is megemelheti a sertés- és baromfihúsok árát az EU által a kínai lizingyártók ellen tervezett védővám.
Miközben az UBM Feed csaknem 2 milliárd forinttal javította eredményét, a Vitafortnál csökkent a nyereség.
A madárinfluenza és a száj- és körömfájás is komoly hatással van a termelők takarmányvásárlásaira.
Három új végrehajtási rendeletet fogadott el az Európai Bizottság a takarmány-adalékanyagok uniós szintű szabályozása kapcsán.
Engedélyezte az Európai Unió, hogy a haszonállatok takarmányában használják az L-arginint, amely a fehérjék építőeleme.
Több takarmány-adalékanyag felhasználását is engedélyezése az Európai Bizottság az állattartás során.
2024-ben jelentősen megnőtt a mikotoxinok jelenléte az állati takarmányokban az előző évhez képest.
Az állati takarmányokban felhasználható adalékanyagokról szóló jogszabályokat módosított az Európai Bizottság.
A gyenge minőségű széna nem tartalmazza az állat számára szükséges összetevőket, így az állat egyre többet és többet próbál enni belőle.
Az előállítás nem igényel óriási termőterületet, nem kell növényvédő szerrel permetezni, műtrágyázni, és minimális a friss víz- és energiaigénye.
Nemcsak a faipari szereplőknek hoz nagy változást az év végétől egy európai uniós rendelet.
Az Agroloop a német WEDA-val közösen épít rovarokra épülő takarmány-üzemet Magyarországon.
Az elmúlt időszak nehézségei után végre talpra állni látszik a magyar takarmányágazat és az állattartás.
A szarvasmarhák ellési bénulásának megelőzésén, kezelésén dolgoznak az egyetem kutatói.
A következő évtizedekben egyre komolyabb problémát okozhat az emberiségnek az antimikrobiális rezisztencia.
A szereplők szerint a magyar búza megítélése romlott az elmúlt években, és a hazai termés jelentős része ma már csak a kommersz kategóriában versenyképes a külpiacokon.
Az ENSZ 2026-ot a legelőknek és a pásztoroknak és az ő kiemelt szerepüknek dedikálja.
Az ÖMKi aktuális kísérleti eredményeik alátámasztják a csökkentett művelésen alapuló ökológiai mezőgazdaság előnyeit.
Csak az integrált, tudásalapú, helyspecifikus tápanyag-utánpótlás jelenthet valódi kiutat a piacot jellemző bizonytalanságból.
A magyarok nem lelkesednek a változásért és nincs igazi kapcsolat a kutatók és a gyakorlat között sem.
