agrarszektor.hu • 2025. december 5. 06:03
A gabonapiac továbbra is nyomás alatt van, az árak pedig nem mozdulnak felfelé. A Portfolio Agrárszektor 2025 Konferencián, Siófokon megrendezett kerekasztal-beszélgetésen a szakemberek elmondták, hogy a magyar búza megítélése romlott az elmúlt években, és a hazai termés jelentős része ma már csak a kommersz kategóriában versenyképes a külpiacokon. A szakma azonban lát lehetőséget a kitörésre: a prémium minőségű búza nagy potenciált jelenthet az ágazat számára.
Berkes Gábor, a Cargill Magyarország elnök-vezérigazgatója arról számolt be, hogy a magyar búzából ugyan 5,6 tonnás termésátlag született, ám ez nem hozta meg a várt exporteredményeket.
Úgy tűnt, erős exportra számíthatunk, ám ez végül nem valósult meg. A búzapiacon fél év telt el úgy, hogy az átlagos évekhez képest mintegy 300 ezer tonnával kevesebb került külföldre
- mondta.
Csontos Attila, a Júlia-Malom ügyvezető igazgatója szerint a magyar liszt és búza elveszítette korábbi hírnevét:
Egykor világszerte elismert volt a magyar búza, mára azonban jelentősen romlott a helyzet. A prémium minőségű búza iránt pedig továbbra is erős a kereslet, ám a magyar termelők ebből messze kevesebbet állítanak elő, mint amennyire a piacnak szüksége lenne.
A prémium minőség lehet a kitörés útja
A résztvevők egyetértettek abban, hogy a magyar gabonatermelésnek el kell döntenie, milyen irányba halad tovább. A jelenlegi piaci helyzetben a prémium minőség előállítása jelentheti az egyik komoly lehetőséget. Bene Zoltán, a Karintia cégvezetője arra hívta fel a figyelmet, hogy a valódi kérdés az, hogy azért nem kapunk jó árat, mert nem tudunk elég jó minőséget termelni, vagy azért nem termelünk jó minőséget, mert a piaci árak nem ösztönöznek erre.
Hiába van Ferrarink, ha a földúton csak hatvannal mehetünk
- mondta, utalva arra, hogy a genetikai potenciál önmagában nem elég, ha a termesztési körülmények korlátozottak.
A szakértők szerint Magyarországon az lenne a célravezető, ha olyan fajtákat termesztene az ágazat, amelyek magas fehérjetartalommal és kiváló reológiai tulajdonságokkal rendelkeznek, és versenybe tudnak szállni a többi termelővel. Szabadfi Szabolcs, azaz Szabi a pék (alapító, prémium nagykövet, Panificio il Basilico, Karintia) hangsúlyozta: a minőségi pékáru iránt nő a hazai kereslet, és a vásárlók hajlandók többet fizetni az igazán jó termékekért. Ehhez azonban jó alapanyag szükséges:
A pék csak akkor tud kiszámíthatóan dolgozni, ha maga az alapanyag is stabil: ha nap mint nap kinyit egy zsák lisztet, ugyanazt a minőséget kell kapnia, hogy ugyanazt a tésztát és ugyanazt a terméket tudja előállítani. Ez kulcskérdés. Fontos, hogy a pékek hangja eljusson a termelőkhöz és a feldolgozókhoz is, mert rajtuk keresztül valójában a fogyasztók igényei szólalnak meg. A lisztek között óriási különbségek lehetnek, és ezt a teljes ágazatnak figyelembe kell vennie.Vigyázzunk az anyaföldre, tegyünk bele jó búzát, és lesz jó kenyér. Ez mindannyiunk érdeke
- hangsúlyozta Szabadfi Szabolcs.
A minőség és a közös gondolkodás a kulcs
Petis Mihály, a Bátortrade ügyvezetője szerint a minőségi átállás nem lehetetlen: a gazdák képesek lennének gyorsan alkalmazkodni, ha világosak az elvárások és a definíciók. A külső piaci árak alapvetően meghatározzák a versenyképességet. A termesztéstechnológia jó irányba halad, és a fajlagos költségek is javulnak. Ugyanakkor fontos lenne egyértelműen meghatározni, mi számít prémiumnak, és mi nem. A szereplők szerint elengedhetetlen az egymás közötti kommunikáció, a minőségi elvárások pontosítása és a fajtaválasztás tudatosabbá tétele. Egyúttal egyetértettek abban, hogy a gabonaárak érdemben nem fognak emelkedni a közeljövőben.