agrarszektor.hu • 2025. június 24. 13:27
Évről-évre szembe kell néznünk az aszály rémével, az idei évben pedig úgy tűnik, egy súlyosabb változata sújtja a mezőgazdaságot. A probléma nem új: nyaranta szinte menetrendszerűen érkezik a kiszáradás, ráadásul az aszály sokszor nem is csupán nyári jelenség, az elmúlt években már a téli csapadék-, illetve hóolvadék-hiány is száraz hónapokat, téli aszályt eredményezett. Az alábbi galériában a helyzet következményeit mutatjuk be az ország több pontján készített fotók segítségével. A képek június 20-a és 22-e között készültek, és várható, hogy a következő napokban tovább romlik a helyzet.
Magyarországon napról napra egyre súlyosabb aszállyal kell szembenéznie a termelőknek, az elmúlt hónapok csapadékhiánya és az utóbbi hetek melegedése miatt egyre komolyabb kiszáradás sújtja a termőterületeket. Országszerte vannak ilyen téren problémák, de a legrosszabb a helyzet most is az Alföldön. Mivel nem várható az elkövetkező napokban csapadék, ezért várhatóan még tovább romlik a helyzet.
Már télen sem volt elegendő csapadék
A talaj kiszáradását elsősorban a csapadék hiánya és a magas hőmérséklet idézi elő. A kiinduló feltételek sem voltak ideálisak, már az idei tél száraz volt:
1901 óta a 12. legszárazabb a HungaroMet mérései alapján, mivel a szokásos csapadékmennyiségnek az 57%-a hullott le.
Ezután ugyan 2025 márciusa az átlagosnál csapadékosabban indult, de így is az elmúlt 3 hónapban a csapadék mennyisége jelentősen elmaradt a szokásostól. A záporok által időnként érintett kisebb területeket leszámítva az ország nagy részén a megszokott mennyiség mintegy harmada hiányzik.
A HungaroMet mérései szerint a júniusi átlagcsapadék több mint másfélszerese hiányzik a talaj felső 1 méteres rétegéből.
A kiszáradó talajfelszínnel együtt a felszínközeli levegőréteg is egyre jobban kiszárad. 2 méteres magasságban mindössze 20-40 %-os relatív páratartalom, de a légkör felső régióiban sem jobb a helyzet.
Tartós trend, a jövő sem rózsás
Goda Zoltán, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem vízügyi szakértője a minap felhívta a figyelmet: az elmúlt évszázadban Magyarország átlaghőmérséklete körülbelül másfél fokkal emelkedett, és ez a növekedés nem átmeneti jelenség, hanem tartós tendencia, amely minden évszakot érint.
A szakértő prognózisa szerint ez a folyamat a közeljövőben nem áll meg, sőt, az elkövetkező 50-100 évben akár két-két és fél fokos emelkedés is bekövetkezhet.
A helyzet már most sem jó: az idei év, valamint az elmúlt szezonok tapasztalata is az, hogy a klímaváltozás következtében Magyarország egyre inkább aszályveszélyeztetett területté válik, a kiszáradás egyre durvább méreteket ölt minden nyáron, amely mostanra már hőhullámokkal is társul.
Ez egyébként megegyezik azokkal a prognózisokkal, amelyekkel a klímakutatók évtizedek óta igyekeznek figyelmeztetni a döntéshozókat Magyarországon és világszerte egyaránt.
Alig-alig öntözünk
Eközben lényegében alig változott az öntözött mezőgazdasági területek nagysága Magyarországon az elmúlt másfél évtizedben, ez 2011 és 2023 között évente jellemzően 100-120 ezer hektár között ingadozott.
Mindez azt jelenti, hogy a magyar termőterület hozzávetőleg mindössze 2-3 százalékát öntözik.