2024. október 14. hétfő Helén
Nincs mit tenni: hamarosan ilyen gépek áraszthatják el a magyar földeket is

Nincs mit tenni: hamarosan ilyen gépek áraszthatják el a magyar földeket is

Szászi Zoltán
A világ erdeit a megváltozott klíma, betegségek, invazív kártevők, erdőtüzek fenyegetik. Egy új FAO-jelentés különböző módszereket ajánl az erdők klímaellenállásának növelésére. Ezek között szerepel a mesterséges intelligencia és a digitális eszközök használata is. A digitalizációban és a precíziós erdészetben egyébként a magyar szakembereknek, kutatóknak is van tapasztalata.

Az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) nemrég több, mint százoldalas jelentést adott ki a világ erdeinek helyzetéről, és bár van pozitív változás egyes területeken, a Föld erdei a klímaváltozás miatt ma nagyon sok kihívásnak vannak kitéve. Az egyik pozitív változás, hogy több országban hatalmas arányban csökkent az erdőirtás. Indonéziában 8,4 százalékkal csökkent 2022-re a fairtás, és 2023-ban Brazília amazonasi régiójában 50 százalékkal esett vissza. Több országban pedig nőtt is az erdők mérete. Ebben Kína vezet, évente majdnem kétmillió hektárnyi erdőtakaró-növekedéssel. 2020-ban a világ szárazföldjeinek 31 százalékát, 4,1 milliárd hektár területet borított erdő, ennek nagyrésze trópusi erdő, második a sarki erdők mérete, ezután következtek a mérsékelt és a szubtrópusi erdők.

A klímaváltozás veszélyei: invazív fajok, betegségek, erdőtűz

A megváltozott klímával több fronton küzdenek a bolygó erdei. A problémák közt ott van az invazív fajok, mint például idegen rovarok térhódítása, azonban az erdei fák új betegségekkel is küzdenek, ez pedig a fák növekedését is lassítja, és a faanyag minőségét is rontja. A kártevők elszaporodása hatalmas kihívást jelent a világ minden területén. A jelentés kiemeli például a fenyőhervasztó fonálférget, ami Kelet-Ázsiában hatalmas pusztításokat végzett a kínai, japán és koreai fenyőerdőkben. Dél-Koreában a kártevő 1988 és 2022 között 12 millió fát pusztított el. Az Egyesült Államokban pedig 2027-ig várhatóan mintegy 25 millió hektárnyi erdő fog komoly, 20 százalékos veszteséget elszenvedni a fás területek méretéből a rovarok és növénybetegségek miatt.

Ami szintén hatalmas problémát jelent a megváltozott klíma miatt, az az erdőtüzek terjedése. A FAO jelentése szerint az erdőtüzeknek mind a gyakorisága, mind az intenzitása növekszik. Az eurázsiai és amerikai boreális erdők, vagy ismertebb magyar nevén a tajga övezetében hatalmas tüzek pusztítottak az utóbbi években, 2021-ben a tajga adta az erdőtüzek miatti széndioxid-kibocsátás egynegyedét. 2023-ban majdnem 6700 megatonna széndioxidot bocsátottak ki a világon az vegetációs tüzek, ami összehasonlításként az Európai Unió fosszilis tüzelőanyagból származó széndioxid-kibocsátásának több, mint kétszerese volt.

A tajgán terjedő erdőtüzek egyébként idén is komoly gondokat okoztak. A Copernicus program júliusi jelentése beszámol róla, hogy idén nyáron is mekkora pusztítást végeztek a boreális erdőkben tomboló tüzek. Az kelet-oroszországi Jakutföldön idén nyáron 460 ezer hektár erdő égett le június végéig. A nyugat-kanadai vadonban hetek óta tüzek tombolnak Brit Columbiában és Albertában. Ráadásul a sarkkör területén rengeteg széndioxid tud felszabadulni a tüzekben, amik a megváltozott klíma miatt egyre gyakoribbak, ugyanis a sarkköri területeken is egyre szárazabbak és melegebbek a nyarak.

Mesterséges intelligenciával az erdők védelmében

A FAO jelentése öt módszert ajánl az erdők globális kihívásokkal szembeni védelmére. Ezek közt vannak a társadalmi, szakpolitikai és intézményes megközelítések, például a szektorok közötti együttműködés, földhasználattal kapcsolatos szakpolitikák kifejlesztése, illetve kevésbé reprezentált csoportok bevonása, mint a helyi lakosok és őslakók, a nők, a fiatalok. Szintén fontos a pénzügyi módszerek kidolgozása, mind privát, mind állami pénzügyi eszközök formájában. Ezen kívül pedig a technológiai eszközök különösen fontosak, mint a távérzékelés, a felhőalapú számítógépes rendszerek, és egyéb digitális eszközök, amik nagy mennyiségű, jó minőségű adattal tudják támogatni az erdőgazdálkodást.

Itt lép be a képbe a mesterséges intelligencia, ami több adatfolyamból (mint drónok, műholdas földmegfigyelés, szenzorok, drónok, stb) érkező, hatalmas mennyiségű adat automatizált feldolgozására és elemzésére kiváló eszköz lehet. A jelentés kiemeli, hogy az amerikai NASA, illetve az európai űrügynökség, az ESA hatalmas mennyiségű adatot tett nyilvánosan hozzáférhetővé a Landsat és Copernicus programok révén. Ezek a földmegfigyelési programok több évtizednyi idősoros adatot tettek elérhetővé, ez pedig az erdők helyzetének nyomon követésére nagyon sok lehetőséggel szolgál.

A ChatGPT és hasonló mesterséges intelligencia-platformok alaposan felforgattak több iparágat is, azonban az erdészet számára az MI a jelentés szerint kifejezetten kedvező lehetőségeket takar. A nagy nyelvi modell (large language model, LLM) elterjedése átalakította a digitális eszközöket, a gépi tanulás rengeteget tud segíteni az emberi programkódok javításában. Ez az erdészet szempontjából azt jelenti, hogy a nagy adatmennyiség automatizált feldolgozása, minőségben és hatékonyságban egyaránt kategóriákat ugorhat előre, és több hónapnyi emberi adatfeldolgozó munka napokra, vagy akár órákra rövidíthető.

A magyar erdőket is védeni kell

Bár a Kárpát-medencében az erdők helyzete aggasztó, a KSH statisztikája alapján az ország élőfakészlete növekvő tendenciát mutatott az elmúlt években. 1998 és 2020 között az erdők folyónövedéke emelkedett, 11,6 millió köbméterről 13 millió köbméterre. Az, hogy a modern digitális eszközök az erdészet segítségére lehetnek, a magyar szakértők számára régóta ismert tény. A Soproni Egyetem Erdőmérnöki Karán már évek óta folynak kutatások az erdők klímaváltozásra való felkészítéséről a digitális eszközök segítségével. Az egyetemen folynak kutatások a precíziós erdészet lehetőségeiről.

EZ IS ÉRDEKELHET

A klímaváltozás egyik nagy kihívása a vegetációtüzek terjedése, különösen a száraz, nyári időszakban. Az európai Copernicus-program Sentinel műholdjai ezeknek az előrejelzésében és kezelésében is nagyon sok segítséget nyújtanak. Az EU Európai Erdőtűz-információs Rendszere (EFFIS) több adatforrása között a földmegfigyelési adatok nagyon fontosak. Azonban a tagállamok szintén szolgáltatnak adatokat. Itthon az erdészeti hatóság Országos Erdőtűz Adattárat tart fent, ennek az adatbázisa alapján szolgáltat hazánk adatot az EFFIS-be. Az EFFIS honlapján megtalálható erdőtűz-veszélyességi előrejelzések egész Európát, így hazánkat is lefedik.

EZ IS ÉRDEKELHET

A NÉBIH erdőtűzvédelmi információs lapja kiemeli, hogy a száraz, nyári időszakban az erdei avar és a tűlevélréteg, illetve a felhalmozódott gallyak és ágak tudnak lángra kapni, ami júliustól szeptemberig a legjellemzőbb. Az Alföldön, Bács-Kiskun és Csongrád vármegyékben a száraz termőhelyű fenyvesekben szinte minden évben van erdőtűz.

Címlapkép forrása: Getty Images
NEKED AJÁNLJUK
CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
KONFERENCIA
Agrárszektor Konferencia 2024
Decemberben ismét jön az egyik legnagyobb és legmeghatározóbb agrárszakmai esemény!
EZT OLVASTAD MÁR?