2024. április 23. kedd Béla
Kritikus pontok a napraforgó termesztéstechnológiába

Kritikus pontok a napraforgó termesztéstechnológiába (x)

PR
A napraforgó évjárati termésstabilitása a kapáskultúrák között az élen van, a piaci előrejelzések szerint azonban vetésterülete nem növekszik, sőt, csökkenés várható 2024-ben, egyrészt a vetésforgókorlát, másrészt az árak kedvezőtlen alakulása okán. Két szélsőséges évjárat van mögöttünk, mi a napraforgó ter­mesztéstechnológia kritikus pontjait kerestük a felkért szakértők és termelők segítségével. Dr. Piukovics László, Szeleczki Attila és Papp Zoltán a Syngenta munkatársai, a napraforgó-termesztés magasiskolájának, a 6 tonna programnak aktív közreműködői, Pájer Gyula, Dusnoki Csaba, Rozgonyi Zoltán és Tóth Szabolcs pedig azok a termelők, akik eltérő tájegységekről osztották meg termesztési tapasztalataikat. A közös bennük: az innovatív gondolkodás, a szofisztikált, minden részletre odafigyelő termesztéstechnológia, központi szerepet tulajdonítva a talajnak.

A fajtaválasztás kritikus pontjai

Fotó: Dr. Piukovics LászlóFotó: Dr. Piukovics László

Dr. Piukovics László véleménye szerint a napraforgó fajtaválasztás nem tűnik egy bonyolult dolognak. A szokások, a szomszédok véleménye mellett a termőképesség alapján döntöttek mindig is a napraforgó-termesztők. Ma azonban, amikor oly sok szegmensből választhat hibridet a gazdálkodó, sokkal összetettebbé vált ez a döntési folyamat. Gondoljunk a ma már kibővült állománykezelési gyomirtási lehetőségekre, vagy a magasolajsavas és a linolsavas hasznosítási irányokra. A végén azonban mindig a nagy termőképesség marad, de nézzük meg hogyan jutunk el odáig.

A napraforgó hasznosítási irányait nézve, Magyarországon két nagy domináns szegmensben termesztünk napraforgót, a klasszikus linolsavas (LO) és a magasolajsavas (HO) napraforgók szegmensében. 

Ami a HO és LO napraforgókat illeti, az elmúlt 10 évben 13 és 44% között mozgott a magasolajsavasok aránya, ami az utóbbi három évben elég stabillá vált. Kialakultak HO napraforgó-termesztő régiók, pl. Dél-Dunántúlon szinte csak HO napraforgót termesztenek, megszoktuk, hogy számíthatunk a prémium árra az LO napraforgóárhoz képest, amelyet a felvásárlók a kötöttebb termesztéstechnológia betartásáért alakítottak ki. Korábban a HO hibridek alacsonyabb termőképessége miatt nagyon is kellett ez a prémium a versenyképesség fenntartásához. Mára azonban a piacon elérhető legjobb HO és legjobb LO napraforgók termőképessége között már nincs különbség, ezt a Nébih-kísérletek eredményei is igazolják. Ez a tonnánként nagyjából 10 ezer forint a napraforgó-termesztés jövedelmezőségének kalkulációjában előny a HO hibridek oldalán.

A gyomirtási megoldások kibővülése további fejtörést okoz a gazdáknak. A preemergens gyomirtásban gondolkozók három ok miatt választják ezt a technológiát, még a bemosó csapadék elmaradása miatt esetleg bekövetkező gyomosodást is felvállalva. 

  • Bíznak a már kiismert és számtalanszor bizonyított hibridekben.
  • Olyan gyomviszonyokkal rendelkeznek, ami nem indokolja az állománykezelést, azonkívül új, hibridfüggetlen állománykezelő herbicidek is megjelentek.
  • Nem szeretnék herbicidtoleráns árvakeléssel „szennyezni” a talajt, ill. az utóveteményt.

A hagyományos gyomirtású hibridek száma erősen limitált, részarányuk kevesebb, mint 5% a hazai napraforgó vetésterületből, de van egy táboruk, akik ragaszkodnak hozzájuk.

A hazai vetésterület 95%-án posztemergens gyomirtási technológiában használható hibrideket termesztünk, a vetésterület kb. 60%-án Clearfield©, vagy Clearfield© Plus (imazamox hatóanyag) technológiát, 1/3-án Express©/tribenuron-metil-toleráns technológiát alkalmazunk.

A posztemergens technológiák használata során előforduló rizikófaktorokról, potenciális buktatókról is érdemes említést tenni. (1) Egyik gyakorta előforduló probléma a gyomirtó szerek felcserélése és az abból adódó súlyos gazdasági kár. Egy ilyen tévedésből akár több tonnás nagyságrendű termésveszteséggel is lehet számolni. Ezt megelőzendő, a gyomirtásokat nagyon komoly odafigyeléssel kell elvégezni. Másik megoldás, egyelőre egy hibriddel, az idén először elérhető új gyomirtási technológia (A.I.R.) választása, amelyben mind az imazamox, mind pedig a tribenuron-metil hatóanyagú gyomirtó szerek is használhatók, így a herbicidek véletlen cseréjének rizikója kiküszöbölhető. (2) További rizikófaktorok a gyomirtó szereknek nem az engedélyokiratnak megfelelő alkalmazása, pl. az egyszikűirtók tankkeverékben való kijuttatása, vagy a fajtatulajdonosok által nem javasolt készítmények használata a posztemergens gyomirtásban. 

A hibridválasztás során szerinte az egyik lefontosabb tulajdonság, amit figyelembe kell venni, az a termésstabilitás, amelyben benne van az egymást követő, egymástól merőben eltérő évjáratokban egyaránt kiválóan teljesítő hibrid, de benne van a hibridek betegségekkel szembeni ellenállósága is. A hazai napraforgó-termesztést leginkább befolyásoló, a termést leginkább korlátozó betegségeket vizsgálva az alábbiakat érdemes figyelembe venni:

  • Napraforgó peronoszpóra: célszerű a Magyarországon előforduló, valamennyi peronoszpóra rasszal szemben rezisztens hibrideket használni, főleg az ország peronoszpóra primer fertőzésére hajlamosabb keleti régióiban. Ma már minden kedvenc „régi” hibridnek megvannak az M9-es modern alternatívái.
  • Fehérpenészes szártő- és tányérrothadás: ebben a tekintetben nem állunk rosszul, nem is lehetne éveken át nagy vetésterületen termesztett egy hibrid, amely nem rendelkezne kiváló ellenállósággal ezzel a betegséggel szemben.
  • Fekete szár- és levélfoltosság (Fómás szárfoltosság): mivel 6–8 leveles stádiumtól kezdve a virágzást követő időszakig fertőz a kórokozó, a napraforgóban alkalmazott fungicides védekezések jó hatásfokkal védik meg a növényeket.
  • Makrofominás szárkorhadás: a száraz évjáratok egyre gyakoribb előfordulása miatt felértékelődik a Makrofomina jelentősége. Jelenleg igazán hatékony védekezési lehetőségünk nincs ellene, kivéve a rezisztencianemesítést. Amit a szánóföldön tehetünk, az a kultúrnövény jó kondícióban való tartása, hogy a napraforgó természetes védekezőképességét fokozzuk.

Áttekintve a hibridválasztás folyamatát, bonyolultnak tűnik, pedig nem az. Ha eldőlt, hogy linolsavas, vagy magasolajsavas napraforgót termesztünk, majd kiválasztottuk a gyomirtási technológiát, onnan kezdve egyszerűsödik a dolgunk. Válasszuk a termésstabilitásban élen járó, a környékünkön és a saját tapasztalataink szerint mindig a csúcson termő hibrideket, amelyek a mai korszerű napraforgó-termesztés minden kívánalmának megfelelnek. Ezek közül a TOP10 lefedi a magyarországi napraforgó vetésterület 60%-át, a TOP20 pedig közel 80%-át, és ez nem véletlen. Járjunk mindig nyitott szemmel és figyeljünk az újdonságokra, haladjunk a korral!

Új gondolatok a napraforgó tápanyagellátásáról

Fotó: Szeleczki AttilaFotó: Szeleczki Attila

Szeleczki Attila fejlesztőmérnök elmondása szerint a napraforgó az utóbbi évtizedekben vált olyan növénnyé, amelyre érdemes költeni. Épp ezért, hasonlítva a kukoricához vagy a kalászosokhoz, kevésbé volt kutatva, finomítva a termesztéstechnológiája. Ő volt a mostoha növény. A két nagy kultúrát vetették a legtöbben a nagyobb terméspotenciálú földekbe és a maradék területekre a napraforgót. Ez okból elfogadott volt a 2 t/ha alatti termése, amelyre nem kellett sokat áldozni.

A piaci pozíciók javulásával a termőterülete és a termésátlaga is folyamatosan nőtt. Egyre több került jó földekbe, ahová korábban értékesebb kukorica került vetésre, és a műtrágya-felhasználás is növekedett. Azonban úgy tűnik ez nem mindenütt volt célravezető, mert nem jött vissza az eredményekben. Azt is hozzá kell tenni, hogy az ellátás növelése elsősorban a többi kultúránál szokásos nitrogénhatóanyag-emelést jelentette.

A maga részéről, először, mint értékesítő, majd, mint fejlesztőmérnök napraforgó fókusszal, fontosnak érezte, hogy megértse a mikéntjét is a profitábilis napraforgó-termesztésnek. A legfőbb eszközükké a 6 tonna projekt vált, ahol számos termelővel – akik csatlakoztak a napraforgó megértését szolgáló programhoz – dolgoznak együtt.

De nézzük hogyan és mit tanultunk eddig a napraforgóról:

A közel 8 év megfigyelés alapján, majd két éven át közel 50 hazai helyszínen mérések követték, megmutatkozott, a napraforgó nem szereti, nem hálálja meg a túlzott kényeztetést. Az állattartáshoz hasonlítva, inkább a legelőn tartott állat, amely javarészt maga válogatja meg a felvett táplálékát. Nekünk a lehetőséget kell megadni az önkiszolgálásra. Azaz a „legelőjén” kell dolgozzunk, ami nem egy évet felölelő feladat. Azonban ez megtérülő, néha csak figyelmet, gondolkodást és nem annyira pénzt kívánó feladat.

Az extra tápanyag, főleg a nitrogén, olyan számára, mintha lucernaföldre hajtanánk legelni a marháinkat, aminek sosem volt jó vége. Az igényei hasonlítva a búzához, kukoricához mások, másként táplálkozik és máshonnan veszi fel a számára szükséges elemeket, amelynek egyik oka a gyökérzete. Egyszerűen más egy kétszikű növény főgyökér rendszere, mint az egyszikűek bojtos gyökere. Az egyszikű rutin nála nem működik. A repce szintén kétszikű, de merőben eltér szimbiotikus kapcsolataiban a napraforgótól.

A makroelemeket nézve, a leginkább nitrogénigényes növény, de a felesleg nitrogén már hátrányos számára. A bősége túlzott vegetatív növekedést, magas növényt, de sekélyebb gyökérzetet eredményez, amely kiszolgáltatottabb lesz a nyári hőségnapokon, amikor kifogy a víz a felső rétegből. A mennyit, mikor és hová amit érdemes megnéznünk.

A nitrogén a leggyorsabban változó elem a talajban, ugyanakkor fontos, de költséges is, amely feleslege negatív hatású is lehet. A vizsgálataikban a több földrészen (Amerika, Ausztrália) bevált rutint követték nitrogén tekintetében. (https://grdc.com.au/, https://www.ndsu.edu/agriculture)

Szakítva a hazai gyakorlattal, amely 0–30 cm-es talajréteget mintáz és vizsgál, ők ezt 3 rétegben, 0–30, 30–60 és 60–90 cm-en mérték és számoltak vele, mint rendelkezésre álló mennyiséggel. A módszert, az ásványi nitrogén meghatározást hideg talajból végezték, januártól március elejéig, amikor a mineralizáció szinte leáll.

A hazai vizsgálati helyeink (2023) és rutinunk 2022/2023-banA hazai vizsgálati helyeink (2023) és rutinunk 2022/2023-ban

„A mennyiségek, amit találtunk a talajban megleptek mindenkit. A számok azt mutatják, hogy van mit keresni a mélyebb rétegekben, hiszen vízben oldódó elem, amelyet, ha találunk azzal számolhatunk (1. és 2. diagramok). Az meglepetést okozott, hogy a 2022-es év alacsony vagy zéró hozamai után magasabb nitrogénszinteket vártunk, de épp az ellenkezőjét tapasztaltuk. A termések viszont ezt nem tükrözték, egyértelműen mutatva, hogy még mindig a víz az úr.”

1. és 2. diagram: a 2022/2023-as években a mintavételi pontokban 30 cm-es rétegekben található nitrit-, nitrát-(mg/kg) tartalmak1. és 2. diagram: a 2022/2023-as években a mintavételi pontokban 30 cm-es rétegekben található nitrit-, nitrát-(mg/kg) tartalmak

A napraforgó, mint mélyen gyökerező növény, ezt a mondhatni szökésben lévő nitrogénmennyiséget még képes hasznosítani. Talán ezért is fontos, hogy ne legyen akadály, műveléssel könnyítsük a gyökerek útját lefelé. Másrészt, ne csábítsuk, marasztaljuk könnyen elérhető felszíni nitrogénbőséggel, mert a víz ott fogy el először. A több éven át zajló megfigyelések, majd az utóbbi 2 év mérései után a konklúzió a következő a napraforgó tápanyagellátása tekintetében:

  • Foszforból 5 éves talajvizsgálati adatok alapján megállapított közepes ellátottság már megfelelő szint. A jót meghaladó érték már negatív hatást is gyakorolhat a szimbiotikus kapcsolatokon keresztül.
  • Káliumból törekedni kell a jó ellátottságra, amelyet nehéz emelni, mivel a 30 cm-es talajréteg 4 millió kg körüli tömeget jelent. 120–140 kg/ha 10 mg/kg koncentrációt tud emelni.
  • A nitrogén optimális dózisának kiszámolásához téli időszakban vett talajminták ásványi nitrogén meghatározása szükséges legalább 3x30 cm mélységig. Figyelembe kell venni a humuszból felszabaduló mennyiséget, amely a legflexibilisebb tényező. 200–220 kg/ha körüli ellátottságnál (összes nitrogén) már nem a nitrogén lesz a limitáló szint.
  • A bór eléggé ismert elem, elsősorban olajos növényeknél, jól oldódik, mozog a talajban, így hiányával könnyű talajokon kell számolni, de a szélsőséges pH-értékek is befolyásolják a felvételét. Forró napokon, lecsökkent transzspirációnál, mint a kalcium esetében is, hiány léphet fel. A 2. gombaölő szerrel 300–400 g/ha hatóanyag hozzájárul a jobb termékenyüléshez, az asszimiláták kaszatokba szállítása révén a magasabb olajtartalomhoz.

A napraforgó növényvédelmének sarkalatos pontjai

Fotó: Papp ZoltánFotó: Papp Zoltán

Papp Zoltán elmondása szerint a napraforgó növényvédelmében 3 olyan kritikus időt kell említeni, amely meghatározza a termesztés sikerességét. Az első a vetést követő és 4 leveles állapotig tartó időszak, amikor a termő tőszám döntően kialakul. A vetett magszám általában 60 ezer/ha körül szokott mozogni. Természetesen ebből nem mind lesz növény, de törekedni kell arra, hogy 50–55 ezer termőtő/ha körül legyen a végső szám, mivel ekkor fogja tudni leadni az állomány a maximális termést. Ebben az időszakban főleg a talajlakó (pl. drótférgek, pajorok stb.) és a korai kártevők (barkók, tücskök stb.) határozzák meg a tőszámot. De szintén fontos a talajból fertőző vagy maggal terjedő betegségek (peronoszpóra, fuzárium stb.) Ezek ellen több lehetőség kínálkozik a védelemre, pl. ellenálló hibridek, csávázás, talajfertőtlenítés, állománykezelés. A makroszervezetek közül a madarakat érdemes megemlíteni, amelyek közül a galambok, fácánok és vadludak képesek jelentős tőhiányt okozni az elvetett és a kelő állományokban. Védekezni ellenük nagyon nehéz, a madárriasztó csávázás adhat több-kevesebb védelmet.

Drótféreg kelő napraforgóban. Fotó: Papp ZoltánDrótféreg kelő napraforgóban. Fotó: Papp Zoltán

Második a 2–10 leveles állapot közötti, amikor a gyomirtást kell elvégezni, amelynek sikeressége szintén döntően befolyásolja a termésképző elemek kialakulását. Bár a gyomirtást már a vetés után el kell kezdeni, de a legfontosabb, hogy a kezdeti fejlődés idején gyommentes állapotban legyen a kultúrnövény, mivel ez döntően befolyásolja a termésképző elemek kialakulását és fejlődését. A csak posztemergensen kezelt állományok 500–700 kg/ha-ral kisebb termést adnak (kísérleti adatok igazolják), mint az alapkezelésben is részesült állományok. Ez is mutatja, mennyire fontos az, hogy minél korábban kiiktassuk a gyomokat a napraforgó életéből. Ezt leginkább teljes spektrumú preemergens kezeléssel, és ha szükséges, posztemergens permetezéssel tudjuk elérni. Ebben az időben kell nagyon figyelni a levéltetvekre. Ha minél korábban érkeznek és kedvező számukra az időjárás, akkor nagyon komoly kártétellel kell számolni, amely visszaveti a fejlődésben a napraforgót. Védekezni minél korábban szükséges a rendszeres állományfigyelés mellett. Az emlősök közül a nyulak, őzek, szarvasok és a vaddisznók tudnak rágásukkal részben tőpusztulást, részben a tenyészőcsúcs rágásával többfejűséget okozni, amely növények termése jelentősen elmarad a nem károsodott növényektől. 

A harmadik kritikus periódus a szármegnyúlás és a virágzás állapota közötti, amikor a már kialakult termésképző részek potenciálját kell minél jobban kihasználni. Ebben az időszakban kell magát a növényt megvédeni a különféle kórokozók és kár­tevők ellen. Különösen a periódus kezdetén a szárat fertőző kórokozók vagy a levéltetvek tudnak nagyon jelentős kárt okozni. Pl. a gombabetegségek csapadékos évjáratban 500–1000 kg/ha, de szárazabb időszakban is képesek 200–300 kg/ha termésveszteséget okozni. Nagyon fontos a korai időszakban végzett gombaölő szeres kezelés elsősorban a szár- és levélbetegségek, ha szükséges, akkor a csillagbimbós állapotban vagy virágzás elején a később fertőző levél- és tányérbetegségek ellen.

A napraforgó-termesztés egyik legnagyobb és eddig igazán nem kezelhető problémája a hamuszürke szárkorhadás (Macrophomina phaseolina). Még a csapadékosnak tekinthető 2023-ban is nagyon komoly termésveszteségeket okozott, mivel az augusztus elejétől tartó száraz és meleg periódusban tömegesen jelentek meg a tünetek az állományokban. Sajnos a jelenleg használatos gombaölő szerek nem hatékonyak a kórokozó ellen. Különösen száraz évjáratban (trópusi eredetű gombafajról van szó) képes jelentős károkat okozni. Sokáig látens marad, majd nyáron a melegnek és a csapadékmentes időjárásnak köszönhetően tömegesen száradnak a tövek, a szemek nem fejlődnek ki és hatalmas termésveszteség keletkezik. Védekezni nagyon nehéz. Kerülni kellene az olyan előveteményeket, amelyek a tápnövény körébe tartoznak, de több, mint 500 gazdafaja van, így ez szinte lehetetlen. A fertőzés kockázatát csökkentheti a kalászos és más korán lekerülő, illetve öntözött elővetemény (pl. korai borsó). Egyéb beavatkozásokkal azt tudjuk elérni, hogy minél tovább vitálisan, zölden tartjuk a növényt, ezáltal csökkenthetjük a termésveszteség nagyságát. De számos egyéb helyi problémával is szembesültünk. 2022-ben levéltetű invázió miatt szenvedett a fiatal napraforgó. A peronoszpóra is több helyen okozott gondot.

A csapadékhiány miatt sok helyen az alapkezelések nem működtek, a parlagfű ellen felülkezelésekre volt szükség. 2023-ban a szár- és levélbetegségek ellen is több helyen kellett védekezni. Bár korábban úgy látszott, hogy nincs szükség a parlagfű ellen felülkezelésekre, de a csapadékosabb időjárás és a ritkásabb állományok miatt erős gyomosodás indult meg, amely augusztusra rendkívül gyomos állományokat eredményezett. 2023-ban nagy szükség volt a betakarítást segítő állományszárításokra.

Macrophomina phaseolina mikroszkleróciumai szárban. Fotó: Papp ZoltánMacrophomina phaseolina mikroszkleróciumai szárban. Fotó: Papp Zoltán

TERMELŐK az elmúlt két évjárat tapasztalatairól, technológiáról, a technológiai pluszról, a jövedelmezőségről és a talajmenedzsment fontosságáról

Pájer Gyula, Regöly

Pájer GyulaFotó: Pájer Gyula

A Recrea Kft. Tolna megyében, Regöly község határában gazdálkodik 1350 hektár szántóterületen. Nagyságrendileg 220–280 hektár búza, 180–220 hektár őszi árpa, kizárólag vetőmag-előállításra 30–50 hektár rozs, 350–400 hektár kukorica, 50–100 hektár szemescirok és a vetésváltás lehetőségétől függően repce és napraforgó 150–200 hektár között alkotják a vetésszerkezetet. A 2024-es évben 175 ha területet terveznek vetni kizárólag magas olajsavtartalmú napraforgóval.

Az előző két szélsőséges év tapasztalatáról elmondta: a 2022-es aszályos évjárat 2,9 t/ha átlagtermést hozott.

A szórás nagyon nagy volt, területtől függően. A leggyengébb 2,2 t/ha, míg a legjobb átlag 3,7 t/ha volt, ez adódott a táblák elhelyezkedéséből, természetes termőképesség eltéréséből és egy-egy helyi zápor előfordulásától. Ami nagyon meghatározó volt, hogy június 20-tól augusztus 20-ig 18 mm csapadék esett, az is 6 részletben, gyakorlatilag nulla csapadék egy magas hőmérséklettel párosult. Ami tetézte a bajt, hogy téli feltöltő csapadék sem volt. Egy előnye volt, hogy nem kellett a második gombaölő védekezést elvégezni. A 2023-ban 3,7 t/ha volt a termésátlag. Itt már nem volt akkora a szórás, 3,4–4 t/ha között volt. A csapadékeloszlás viszonylag ideális volt, sőt a napraforgónál jót tett, hogy augusztus és szeptember eleje száraz volt, így a tányérbetegségek elkerülték és a gyors vízleadást elősegítették. A jövedelmezőség kérdésére rátérve a 2022-es év eddig úgy tűnik, hogy jobb volt még a 2,8 t/ha átlagterméssel is. Az értékesítési átlagáruk elérte a 300.000 Ft/tonna árat. Ez 840.000 Ft árbevételt jelentett egy hektárra.

A 2023-as év termését még nem értékesítették, de most 150.000 Ft/tonna körüli árakat ígérnek, ezzel pedig csak 555.000 Ft/ha árbevétel érhető el. Nem beszélve arról, hogy az inputárak az egekbe szálltak, így 1 ha napraforgó költsége talán kikerül ebből az összegből szűkített költségeken. Tehát 2022-ben elértek 400–450.000 Ft nyereséget, 2023-ban pedig a mai árakon a nyereség nulla.

A napraforgó-technológiájuk állandó, maximum a gombák elleni védekezés, ami egy, vagy két alkalommal szükséges a fertőzöttség mértékének figyelembevételével.

A technológiájuk címszavakban: forgatás nélküli talajművelés, alapműtrágyázás precíziós térképek alapján. A vetés idejét kitolták, április 20-a magasságában vetnek. A gyomirtás, kultivátorozás alapfeladat. Lombtrágyákat használnak egyszer 6–8 leveles korban, majd virágzás elején a másodikat. A gombaölő védekezés időjárásfüggő. A hidas permetezővel bármilyen fenológiai fázisban be tudnak menni a napraforgóba. Deszikkálás mindig történik a betakarítás gyors befejezése miatt.

A jövedelmezőségen mivel lehet javítani? A magas inputárak miatt valamilyen szinten csökkentették az alapműtrágya felhasználást, de csak ott, ahol jól ellátottak a talajok foszforral és káliummal. A nitrogénműtrágya, a gyomirtás, a lombtrágyázás, gombaölő permetezés nem elhagyható munkafolyamat, legfeljebb az ember valamelyest olcsóbb technológiát választ. A deszikkálás esetleg elmaradhat, de ezt Pájer Gyula kockázatosnak ítéli, mivel társaságuk sok napraforgót integrál, a feldolgozási időt így tudja meghosszabbítani.

Rákérdeztem az egyik legfontosabb tényezőre, a talaj szerepére a gazdálkodásukban. 2009-ben kezdtek helyspecifikusan gazdálkodni. Először csak alapműtrágyázás szintjén, majd 2012-től a talajaik védelmében áttértek a forgatás nélküli művelésre. A területeik több, mint fele dombos, erodált terület. A legfeltűnőbb változás az volt, hogy pár év múlva nem volt erózió, a víz nem vitte le a földet. Előtte olyan vízmosások voltak, hogy a kombájn is belefért volna, azóta ez megszűnt. Részletes talajvizsgálati eredményeik vannak, ez alapján történik a tápanyag-visszapótlás. 2017-től már a nitrogéntartalmú műtrágyákat is szenzorok segítségével szórják ki, így csökken a talajterhelés és ráadásul még megtakarítást is elérnek vele. Szervestrágyázást éves szinten 150–200 hektáron végeznek.

Dusnoki Csaba, Dunapataj

Fotó: Dusnoki CsabaFotó: Dusnoki Csaba

Az Új Élet Mezőgazdasági Kft. Bács-Kiskun vármegyében, Dunapataj közigazgatási területén folytat konvencionális szántóföldi növénytermesztést és teljes körű integrációt mintegy 1400 hektáron. Termesztett fő növényeik az őszi káposztarepce, őszi árpa, őszi búza, napraforgó, kukorica, illetve idén új alternatívák keresése és kipróbálása okán szemes cirok és öntözött területeken szója másodvetés kerül a vetésszerkezetbe. Hagyományos, linolsavas napraforgót közel 250 hektáron termesztenek.

Az elmúlt két esztendőben alapvető technológiai módosítást nem eszközöltek. Változás inkább a technológiai elemek kivitelezésében történt az időjárási anomáliáknak köszönhetően. Gondolva itt a gyomirtás időzítésére, annak kivitelezésére, a hirtelen nagy mennyiségben lehullott csapadék által erősen letömörödött talajfelszín átlevegőztetésére, valamint a megszokotthoz képest akár 2 héttel későbbi betakarításra. Volt olyan tábla, amelyet a megszokott fenológiához képest 3 héttel előbb kellett sorközművelő kultivátorozni az előbb már említett „csapóesők” miatt, valamint volt olyan parcella is, amelybe már az idő rövidsége és az időjárás miatt bele sem tudtak kezdeni. De, könnyen vették az akadályokat, hiszen pontosan tudják: minden év más és más, illetve új kihívásokat tartogat.

A jövedelmezőség kapcsán kifejtette: a 2022. évi aszály a napraforgó terméseredményeire is negatív hatást gyakorolt, így üzemi szinten csak 3,5 tonnás eredményt sikerült elérni, amely csalódást szerencsére az eladási ár kompenzálta, így jövedelmező napraforgó-termesztésről tudott beszámolni. A 2023. évi kedvezőbb időjárás egyértelműen többlettermésben jelentkezett, mivel üzemi átlagban 4,2 tonna/hektáros eredménnyel takarították be a napraforgót, egyes parcellák 4,5, illetve 4,88 tonna/hektáros eredményt is produkáltak. Sajnos itt az eladási ár már meg sem közelítette az előző évit, de így is valamilyen szinten tudott növekedni a jövedelmezősége. Dusnoki Csaba hangsúlyozta: a tudatos, okszerű gazdálkodás, és viszonylag alacsony ráfordítás mellett az elmúlt 2 év egyik legjobban jövedelmező növénye volt a napraforgó.

A stabilitást és jövedelmezőséget javító technológiai plusz kapcsán kifejtette: ezt a kérdést olyan szempontból szükséges elsősorban vizsgálni, hogy melyek azok a tényezők, amelyek a legnagyobb bizonytalanságot eredményezik a gazdálkodás során. Véleménye szerint ez az időjárás, illetve az értékesítési ár. Mivel az értékesítési árra nem, vagy csak igen csekély mértékben lehet ráhatás, mint stabilitást növelő tényezővel nem érdemes foglalkozni. A csapadékhiány viszont egy olyan faktor, amelyen, ha nagy beruházás árán is, de lehet segíteni. Hangsúlyozta: az elmúlt évek egyértelmű utat jelöltek ki a magyar szántóföldi növénytermesztés számára. Ezért is az öntözésfejlesztésbe fektetnek folyamatosan, és több megvalósult, illetve folyamatban lévő projekt keretében nő az öntözhető területeik mennyisége. Ez jelentősen növeli a stabilitásukat és természetesen a jövedelmezőséget is. A jövedelmezőség javítására legkézenfekvőbb megoldás a hatékonyságnövelés, menetszámcsökkentés, inputköltség-optimalizálás és egyéb olyan megoldások, amelyek a kiadási oldal költségeit csökkentik, vigyázva arra, hogy ez egyáltalán ne okozzon terméscsökkenést vagy bevételkiesést. Így lehet ugyanakkora termésszint mellett nagyobb jövedelmet elérni.

Dusnoki Csaba számára egyértelmű, hogy a termelésük középpontjában a talaj áll, hiszen nélkülözhetetlen közege a növénytermesztésnek. Meg kell ismerni, foglalkozni kell vele, valamint fenntartani, és ha szükséges, akkor javítani. E kérdésben elsőként mindenki a tápanyagra asszociálhat, de véleménye szerint az csak egy tényező a sok közül. Ugyanúgy fontos, hogy milyen körülmények között és milyen műveletet végzünk a talajon, próbáljuk elkerülni az esetleges talajtömörödést, szerkezetromlást, vagyis okszerűen művelni a talajt.

A napraforgó területét – mint ahogyan egyéb növényekét sem – nem tervezik sem növelni, sem pedig csökkenteni. A vetésforgóból eredően lehet csökkenés vagy növekedés minden évben, de ennek mértéke 5–10% körüli csupán. Úgy gondolja, hogy egy-egy piaci trend vagy adott évi sikeres növénytermesztés, esetleges extra profit elérése nem szolgálhat annak alapjául, hogy gyökeresen felborítsuk a régóta jól bevált arányokat a vetésszerkezetben. A munkacsúcsok szervezése, raktáraik kapacitása, humán és technológiai erőforrásaik és még rengeteg szervezeti tényező bánhatja esetlegesen azt, ha egy ma jónak tűnő gondolat vagy jobb jövedelmezőség végett változtatjuk meg a termelésünket, hiszen jól tudja mindenki, aki ebben a szakmában tevékenykedik, hogy minden olyan gyorsan változik. Ami ma jónak tűnik, az már lehet, hogy holnap az ellenkezőjét mutatja.

Tóth Szabolcs, Lovászpatona

Fotó: Tóth SzabolcsFotó: Tóth Szabolcs

Egy bakonyaljai faluban, Lovász-patonán és környékén gazdálkodik Tóth Szabolcs és családja. Főbb termesztett növényeik a búza, kukorica és napraforgó mellett az aprómag, mint például olajretek, facélia és bíborhere. A 2024-es évben 480 hektáron vetnek magas olajsavas napraforgót.

A 2022-es aszályos évben a tervezett napraforgó termesztéstechnológiában ugyanúgy, ahogy a korábbi években is, arra törekedtek, hogy megpróbáltak a leghatékonyabban, a lehető legkevesebb költségen a helyi időjárási- és talajviszonyainkhoz mérten a legtöbb termést betakarítani a tábláikról. Ugyanez a szemlélet volt a szemük előtt a 2023-as évben is, talán annyi kiegészítéssel, hogy próbálták a növényvédelmi kezeléseket és a tápanyag-utánpótlást jobban differenciálni, akár tábla- vagy területszinten is, hogy a termesztési költségeket a lehető legjobban leszorítsák olyan szintre, hogy az még ne menjen a nyereség rovására. A napraforgó termesztése a 2022-es évben jövedelmező volt, még a nem túl jónak számító, 2,9 t/ha-os átlagtermés mellett is, mivel rekordmagas volt a felvásárlási ár. Ennek a rekordmagas felvásárlási árnak azonban megvolt a hozadéka, a rettentő magas, mesterségesen generált műtrágyaár. A háborús helyzet, a növekvő gázár, a bizonytalanság belevitte őket is a műtrágya őszi megvásárlásába, ami szinte lenullázta a 2023-as, drága költségeket viselő termények nyereségességét. A 2023-as tenyészidőszak kapcsán elmondta: a napraforgó a virágzásig náluk szinte alig kapott csapadékot, így úgy döntöttek elhagyják a lombvédelmi kezelést, és a tányérvédelem jelentőségét is megkérdőjelezték. A virágzás idején azonban megérkezett a várva várt csapadék, így viszont már indokoltnak tartották a fungicides beavatkozást. Az állományt a vegetáció során vitalitás jellemezte, ezért azt gondolták, hogy összességében nem lesz rossz a termésátlaguk. A betakarításkor azonban csalódniuk kellett, mert jobb termésátlagra számítottak. A termésátlag üzemi szinten 2,8 t/ha lett. Ennek oka lehetett egyrészt a csekélyebb hőösszeg, illetve a kevesebb napsütéses órák száma, és a deszikkálástól a betakarításig leesett közel 200 mm csapadék.

A talajművelés menetszámát egyes területeiken tudták csökkenteni sávos műveléssel, igaz, itt az elsődleges cél nem a kevesebb üzemanyag-felhasználás volt, hanem az erózió és defláció elleni védekezés a laza szerkezetű talajaikon, lejtős területeiken. A sávos művelés, illetve a talajtakaró növények alkalmazása izgalmakat okozott a gyomirtás terén, viszont szerencsére különösebb nehézség és többletköltség nélkül sikerült tisztán tartani az állományt.

A gazdálkodás hosszú távú jövedelmezőségét Tóth Szabolcs az okszerű, talajközpontú gazdálkodásban látja, erre törekednek, és mindenképpen el szeretnének indulni ebbe az irányba.

Rozgonyi Zoltán, Tiszavasvári

Fotó: Rozgonyi ZoltánFotó: Rozgonyi Zoltán

Tiszavasváriban a Munka Mezőgazdasági Kft. az Észak-Alföldön helyezkedik el területileg, így az alföldi löszhátra is jellemző talajtípus, a réti csernozjom talaj a jellemző, de mellette a réti talajok is meghatározóak.

A szántóföldi növénytermesztés a legjellemzőbb tevékenységük, mellette egy közel 120 ha halastó felülettel rendelkeznek, ahol zömében extenzív pontytenyésztést folytatnak közel 150 tonna piaci hal kibocsátással.

A növénytermesztésen belül jelentős a vetőmag-előállítás, kalászos vetőmagot, zöldborsót és hibrid kukoricát állítanak elő, melyek melléktermékeit a haltakarmányozásban hasznosítják. Ipari zöldségnövény termesztésük is jelentős, csemegekukoricát, zöldborsót és zöldbabot állítanak elő a környékbeli feldolgozó üzemeknek, melyet öntözött feltételek mellett tesznek meg. Az általánosan termesztett növények sem maradnak el a vetésszerkezetből, őszi búza-, őszi árpa-, őszi káposztarepce-, kukorica- és napraforgó-előállítással is foglalkozik a cég. Emellett több kisebb helyi és környékbeli vállalkozásnak is nyújtanak mezőgazdasági szolgáltatást.

A napraforgó termesztése évjárattól függően 100–180 ha közötti területen zajlik, 2024-ben 120 hektáron terveznek napraforgót vetni.

A 2022-es rendkívül aszályos év mindenki számára emlékezetes marad, legfőképp annak, aki növénytermesztésben érintett – számolt be Rozgonyi Zoltán. Szomorú volt látni azt, ahol önözéssel nem tudtak beavatkozni, vagy nem volt rá kapacitás, hogyan fogyott el a víz az egyébként ígéretesen induló növények alól. A kalászosokat és a repcét ez kevésbé érintette, de a napraforgót és legfőképp a kukoricát nagyon visszavetette. Próbálták ellensúlyozni biostimulátorok alkalmazásával, de csak késleltetni tudták a problémát. Már ekkor is feltűnt számukra, hogy a táp­anyag-utánpótlásban mekkora szerepet tölt be a szervestrágya, ugyanis azonos feltételek mellett a szervestrágyázott területrész növényeinél lényegesen később jelentkeztek a vízhiány tünetei. Ám ha elfogy a víz, vagy lényegesen korlátozódik a felvétele, öntözés hiányában nem tudnak mit kezdeni a probléma megoldásával. Ilyen helyzetben bármilyen, akár kisebb technológiai hiba többszörösen bosszulja meg magát. Rámutatott viszont, hogy az aszály ellenére a napraforgó volt az a növény, köszönhetően morfológiai adottságainak, amelyiknél kisebb mértékű terméskiesést realizáltak. Közel 100 ha területen 2,71 t/ha termésátlagot értek el.

A 2023-as év ezzel szemben más kihívásokat tartogatott. Az átlagos tél után az előre eltervezett technológia betartásával homogén, egységesen kikelt növényállományt kaptak. Azonban a mezei nyúl, az őz és kezdetekben a vetési varjú kártétele az elmúlt évekhez képest sokkal nagyobb mértéket öltött. Különösen ez utóbbi kártétele volt meglepő számukra. A vadriasztó szerek és az együttműködés a helyi vadásztársasággal csökkentette a további tőszámkiesést. 8–10 leveles korban, szárszilárdítás mellett, megkapták az első fungicidet is az állományok, mely a kezdeti védelmet biztosítja. Emellett intenzív technológia révén szintén kijuttatásra kerültek bizonyos lombtrágyák és biostimulátorok. Ezt követően a virágzás végén szintén indokolt volt egy gombaölő szeres kezelés, kiegészítve bórtartalmú lombtrágyákkal. Azonban a csapadékos július végi és augusztus eleji időjárás indokolttá tett egy harmadik gombaölő szer kijuttatását is, tovább növelve az eddigi költségeket. Mindezek eredményeképpen a betakarítást megelőzően rendkívül ígéretes képet festettek az állományok. Úgy döntöttek, hogy deszikkálják a napraforgót a kiesések csökkentése és gyorsabb betakarítás érdekében. Ekkor tűnt fel, hogy jelen van az állományokban a makrofomina és helyenként a kiesés is jelentős. A hatalmas tányérokat a korhadt szártövű növény nem bírta megtartani és ezek a fertőzött növények összeszakadtak. Így a 2023-as évben 122 ha területen 3,72 t/ha termésátlagot értek el, ami összeségében nem kevés, de az alkalmazott technológiához és a betakarítás előtti összképhez képest mégis csalódás volt. Ahogy Rozgonyi Zoltán fogalmazott: a hamuszürke hervadás keresztülhúzta a számításainkat.

Míg a 2022-es évben a szerényebb hozam ellenére a magas felvásárlási árral a jövedelmezőség meghaladta a kettőszázezer forintot hektáronként, addig a 2023-as év a nagyobb anyagi ráfordítással járó intenzív technológiával és az ismert felvásárlási árakkal veszteséget produkált napraforgóban.

A bizonyos technológiai plusz kapcsán kiemelte: az elmúlt években a talajvizsgálatra alapozott tápanyag-kijuttatásuk kiegészült egy tápanyag-kijuttatási javaslattal. A talajt 0–120 cm között vizsgálva még pontosabb képet kaphatnak elsősorban a talaj nitrogénszolgáltató képességéről. Így feleslegesen nincs szükség többletnitrogén-kijuttatásra. Továbbra is törekednek arra, hogy egyöntetű állománnyal dolgozzanak, ezért a vetéssel egy menetben kijuttatott talajspecifikus mikrostarter műtrágyát nem nélkülözik. Az elmúlt év tapasztalataiból kiindulva még nagyobb hangsúlyt fektetnek a vetésváltásra, s ha indokolt, mikrobiológiai módszerekkel csökkentik a talajban lévő inókulum forrásokat. Ezen kívül kísérleteket folytatnak partnercégekkel, melyek tapasztalatait az idei technológiába adaptálni lehet.

A komplex gazdálkodói gondolkodásuk egyik legfontosabb eleme a talajművelés, a talajmenedzsment.

Szerencsés helyzetben vannak abból a szempontból, hogy a táp­anyag-gazdálkodásuk során jelentős mennyiségű szerves­trágyát juttatnak ki a területekre. A növények táplálásánál náluk hangsúlyt kapnak talajbaktérium és mikrobiológiai készítmények, melyek a kedvező talajélet biztosítása mellett a talajművelést is megkönnyítik. Igyekeznek csökkenteni a menetek számát, ahol lehet, törekednek a forgatás nélküli talajművelésre, de vannak esetek, például a szervestrágyák és a zöldtrágya bedolgozása, amikor a szántás elkerülhetetlen. (x)

Összeállította: Gáspár Andrea

 

Címlapkép: Getty Images
CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
KONFERENCIA
AgroFuture 2024
Új rendezvény a fenntarthatósági követelményeről és innovációs lehetőségekről!
AgroFood 2024
Országos jelentőségű rendezvény az élelmiszeripari vállalkozások számára!
Vállalati Energiamenedzsment 2024
Tudatos vállalati energiamenedzsment a hazai cégeknek!
Agrárium 2024
Jön a tavasz kiemelkedő agráripari konferenciája!