2024. május 25. szombat Orbán
Itt a szakértők jóslata: kiderült, meddig tarthat még a gabonapiaci válság

Itt a szakértők jóslata: kiderült, meddig tarthat még a gabonapiaci válság

agrarszektor.hu
Nem várható árrobbanás a gabonapiacon, inkább a stabilizálódó, enyhén lefelé tartó árszintekre kell készülni - hangzott el a Portfolio Agrárszektor 2023 Konferencián Siófokon a gabonapiaccal foglalkozó kerekasztal-beszélgetésén. Az elmúlt években felbolydult a korábban kiszámítható termelés, amihez a magyar szántóföldi növénytermesztésnek is alkalmazkodnia kell, ha versenyképes akar maradni. A szakemberek megvitatták, veszélyt jelent-e a magyar piacokra az ukrán gabona, és hogy mi várható nemzetközi szinten a gabonatermesztés terén, de szót ejtettek arról is, hogy a következő szezonban mekkora lehet a vetésterülete az egyes kultúráknak.

A 2020-as években először a koronavírus-járvány, majd a 2022 februárjában kirobbant orosz-ukrán háború, és a tavalyi történelmi aszály alaposan felkavarták a nemzetközi gabonapiacot. Berkes Gábor, a Cargill Magyarország Zrt. elnök-vezérigazgatója a Portfolio Agrárszektor 2023 konferencián elmondta, hogy a gabonaárak alakulását két oldalról lehet megközelíteni: a kínálat és a kereslet felől. A szakember közölte, hogy a nagy inflációs nyomás óriási visszaesést okozott a keresletben, és ha kevesebb a vevő, az meglátszik az árakon is. Ami a kínálatot illeti, tette hozzá Berkes Gábor, Magyarország tavaly behozatalra szorult kukoricából, így az import árazta be a piacot, mindeközben a 2022-es búzatermés is gyenge-közepes lett. Ez a kettő felelt a tavalyi magas árszintért.

Az idei 6 millió tonna feletti búzatermés és a jónak mondható, 5,3 millió tonnás kukoricatermés következtében Magyarország visszaállt az exportárak által meghatározott piacra

- mondta Berkes Gábor.

Berkes Gábor
Berkes Gábor

Petőházi Tamás, a Gabonatermesztők Országos Szövetségének elnöke szerint, míg korábban évek, évtizedek alatt változott az árképzés, a globalizáció betörésével a nemzetközi tőzsdéhez kötődtek az árak, amelyeknek mostanra már semmi közük nincs a termeléshez, csak a geopolitikai helyzethez. Jelenleg két krízishelyzet zajlik, az orosz-ukrán háború és a gázai övezetben zajló fegyveres konfliktus. Ez óriási bizonytalanságot okoz a piacokon. Bakos István, a Bonafarm Mezőgazdaság termelési igazgatója szerint az elmúlt három évet leszámítva az utóbbi időszakban nyugalomban, kiszámítható módon folyt a termelés, aminek következtében az ágazat szereplői elfelejtettek számolni. De aztán olyan krízisek jöttek, amelyek hatására meg kell tanulni újra termelni, új alapokra helyezni a termelést. A Bonafarm Mezőgazdaság a jövőben egy enyhén emelkedő árszinttel számol a következő évre, ami valahol stabilizálódni fog. Reng Zoltán, a Hungrana Kft. vezérigazgatója szerint feldolgozói oldalról jelentős a keresletcsökkenés, a valós termelés-visszaesés eléri a 20%-ot is. A szakember úgy látja, hogy a nemzetközi piacokon is jelen levő cégeknél 19-20%-os kapacitás-kihasználatlanság lesz Európában.

Mi várható nemzetközi szinten a gabonatermést illetően?

Petőházi Tamás szerint a FAO az idei évre azért prognosztizál rekordszintű termést, mert a tavalyi évben az ukrán és az orosz áru nem tudott kijutni a piacra, valamint a tavalyi aszály is jelentősen visszavetette az eredményeket. Idén azonban ezek az akadályok kevésbé jelentkeztek. Berkes Gábor úgy vélte, hogy Nyugat-Európában már nem lehet nagyon növelni a terméseredményeket, de Kelet-Európában (Románia, Ukrajna) még nagy potenciál rejlik. Emellett azt sem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a gabonatermesztés tekintetében Brazília csendesen átveszi a vezető helyet az USA-tól. Idén a kedvező időjárásnak köszönhetően jó lett az ausztrál, a brazil és az argentin termés is, ezért a szakember szerint nem lesz nagy árrobbanás, stabilizálódó, enyhén lefelé tartó árak várhatóak. Reng Zoltán szerint a rekord amerikai kukoricatermés miatt a következő szezonban el fogja árasztani az európai piacokat az etanol, amit azoban meg kellene akadályozni.

Nemcsak az időjárásnak köszönhető az idei rekord termés, hanem az elmúlt időszak infrastrukturális fejlesztéseinek is

- mutatott rá Bakos István.

Bakos István
Bakos István

A toxin-szennyezettség továbbra is nagy problémát jelent

A tavalyi évben a kukorica kapcsán nagy figyelmet kapott az aflatoxin-szennyezettség kérdése. Ezzel kapcsolatban Párkányi Gábor, a Mertcontrol Hungary Kft. ügyvezető igazgatója úgy fogalmazott, hogy tavaly alacsony mennyiségű termés volt, jobb minőséggel, azonban idén a kedvező időjárásból kifolyólag emelkedett a termés mennyisége, a minőség azonban nem nőtt. Ennek egyik oka a genetikai potenciálban keresendő, a másik az időjárásban - ismertette a szakember.

Az árpánál alacsonyabb hektolitersúlyok vannak, alacsonyabb sikértartalommal. A repcében szép olajok jöttek, de a napraforgó olajoknál voltak problémák. Ami a kukoricát illeti, az idei termésben a toxin-szennyezettség nem annyira jelentős, az igazi problémát a tavalyi aflatoxinos készletek megmaradása jelenti

- mondta Párkányi Gábor.

Párkányi Gábor
Párkányi Gábor

Petőházi Tamás megjegyezte, hogy az elmúlt szezonban többször is kérték a termelőket, hogy szabaduljanak meg a fertőzött készletektől. A szakember érdekességképpen közölte, hogy tavaly voltak olyan esetek, amikor az olaszok kifejezetten keresték a toxinos kukoricát.

Mi történik a búza piacán?

Berkes Gábor kifejtette, hogy 2022-ben a magyar piac átfordult importpiacra. Míg 10 éve a magyar kukorica a párizsi árutőzsdéhez (MATIF) képes -50 és +20 eurós szinten mozgott, a mostani 6 millió tonna búzának az ukrán és a bolgár áruval kell versenyeznie. A szakember szerint a kukorica jelenleg 80-90 euróval, a búza pedig 50-60 euróval van a MATIF árszintje alatt. Az étkezési búza gyakorlatilag elesett, a takarmánybúzának pedig olyan piacon kell érvényesülnie, ahol erős a verseny. Reng Zoltán rámutatott, hogy a kukorica tavaly több mint 6 hónapig a MATIF felett volt, de ez csak egy pillanatnyi állapot, ahogy a mostani alacsony árak is. A szakember szerint a logisztikai költségek emelkedését nem szabad figyelmen kívül hagyni, mert az is komoly tényező lett a gabona árában.

Hogy látják a helyzetüket a termelők?

Az elmúlt 8-9 évben keresleti piac volt Magyarországon, míg az uniós csatlakozás előtt kínálati piac volt a jellemzőbb. Nemcsak a termelés, hanem a külső tényezők fogják mozgatni az árakat

- mondta Petőházi Tamás.

Petőházi Tamás
Petőházi Tamás

Párkányi Gábor szerint a csökkenő ártrend mellett az árak hatással vannak a minőségre, és a külföldi szállítók emiatt sokkal nagyobb számban és könnyebben emelnek panaszt. A kínálati piacnál ez azonban kevésbé jellemző. Reng Zoltán úgy látja, hogy rengeteg spekulatív pénz van a rendszerben, aminek komoly hatásai lehetnek egy esetleges árzuhanás esetén. Berkes Gábor szerint a piac mostanra mindent beárazott, de óriási a bizonytalanság a termelői oldalról. Bakos István is úgy látja, hogy mostanra kezd megnyugodni a piac, és elkezdtek jelentkezni a búzára a vevők, Németországból, Olaszországból és Ausztriából is.

Gondot jelent-e az ukrán gabona?

Petőházi Tamás szerint az ukrán gabona már nem jelenthet komoly problémát a magyar piacokon. Ugyanis mire idehozzák, drágább lenne, mint a hazai. A szakember arra is rámutatott, hogy a szárazföldi szállítás hatszor drágább, mint a tengeri. Párkányi Gábor elmondta, hogy az idei ukrán kukorica nem jelent problémát, mivel a magyarnál gyengébb minőségű. Tavaly ez nem így volt, de akkor az aflatoxin miatt aggódott mindenki. Petőházi Tamás hozzátette, hogy pontosabb meghatározások kellenének a határértékek terén, el kellene dönteni, hogy ha egy hatóanyagot kivezettek Európában, és X ideje nem használják, akkor a szermaradvány is nullának számít. Berkes Gábor ugyanakkor rámutatott, hogy az elmúlt időszakban minden áru, ami Ukrajnából Magyarországra érkezett, olyan certifikációkkal rendelkezett, ami megfelelt az Európai szabványoknak. Ezt megerősítette Bakos István is, aki elmondta, hogy tavaly indirekt módo 6 ezer tonna áru került hozzájuk, de csak komoly minőségkontroll után. Hasonlóképpen látta a helyzetet Reng Zoltán is, aki rámutatott,

hogy a kezdetektől fogva mondtuk, hogy a feldolgozók nem kockáztatják a nem megfelelő kukorica használatát.

Reng Zoltán
Reng Zoltán

Mi várható a vetésterületek terén?

Párkányi Gábor szerint még nem lehet tudni, mennyi lesz a búza vetésterülete idén, de 860-870 ezer hektár körüli végeredmény várható. A szakember rámutatott, hogy szeptemberben még 930 ezer hektár volt a terv, a csökkenésnek azonban költségvonzatai vannak. Berkes Gábor szerint ha a búzánál hiányozni fog 200 ezer hektár, akkor majd kerül helyére valami más, valószínűleg napraforgó. Petőházi Tamás szerint az eredményes termeléshez bele kellene tenni tonnánként 300 ezer forintnyi inputanyagot, de kérdéses, hogy ez megvalósul-e. A szakember úgy látta, hogy a magyarországi búza- és kukorica termelés legnagyobb problémája az, hogy le van maradva a nyugati árszintektől. Reng Zoltán is hangsúlyozta, hogy szemléletváltás kell: nem az a lényeg, hogy ki mennyit termel, hanem az, hogy ki termel nyereségesen és fenntarthatóan.

A Portfolio Agrárszektor 2023 konferenciáról eddig megjelent cikkeink:

Fotók: Agrárszektor

NEKED AJÁNLJUK
CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
KONFERENCIA
AgroFuture 2024
Új rendezvény a fenntarthatósági követelményeről és innovációs lehetőségekről!
AgroFood 2024
Országos jelentőségű rendezvény az élelmiszeripari vállalkozások számára!
Vállalati Energiamenedzsment 2024
Tudatos vállalati energiamenedzsment a hazai cégeknek!
Agrárium 2024
Jön a tavasz kiemelkedő agráripari konferenciája!
EZT OLVASTAD MÁR?