A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara által kiadott kiadványokban, tájékoztatókban is már mindenki számára részletesen megismerhetővé váltak a vonatkozó alapvető szabályok. Tekintettel arra, hogy az elmúlt időszakban ezen előírásokra mentesség vonatkozott, így most a Nem termelő területek kijelölésére vonatkozó szabályokat érdemes áttekinteni - írja a NAK. HMKÁ 8. esetében az alapvető szabály, hogy

• A gazdaságok szintjén a szántóterület (beleértve az ideiglenes gyepet is) legalább 4%-a nem termelő tájképi elem és/vagy talajtakarásos parlag, vagy
• A gazdaság szintjén a szántóterület (beleértve az ideiglenes gyepet is) legalább 7%-a nem termelő tájképi elem és nem termelő terület, azzal a kikötéssel, hogy a 7%-ból legalább 3% területnek nem termelő tájképi elemből és/vagy talajtakarásos parlagból kell állnia.

Milliárdokat osztottak szét a magyar termelők között: ők jutottak pénzhez

A rendkívüli aszálykárok miatt 50,229 milliárd forintot fizettek ki a termelőknek az agrár-kárenyhítési alapból.

Az előíráscsomag a biológiai sokféleség megőrzésére koncentrál. Ennek érdekében a következő területtípusok megőrzését helyezi előtérbe:

Nem termelő tájképi elemek (NPLFA):

• Védett tájképi elem (Kunhalom, Magányosan álló fa, Fa és bokorcsoport, Gémeskút, teraszok, Kis kiterjedésű tó),
• Fás cserjés sáv,
• Táblaszegély,
• Vízvédelmi sáv,
• Kis vizes élőhely,
• Erózióvédelmi sáv,
• Erózióvédelmi létesítmény.

Nem termelő terület:

• Talajtakarásos parlag,
• Növényvédőszer mentes ökológiai jelentőségű másodvetés,
• Növényvédőszer mentes nitrogénmegkötő növénnyel bevetett terület.

A HMKÁ 8. alól kivételt képeznek azok az üzemek:

• Ahol a szántóterület - beleértve az ideiglenes gyepet is - kisebb mint 10 hektár (9,999 ha).
• Támogatható mezőgazdasági területének több mint 75% állandó gyep vagy rizs/vadrizs vagy a kettő kombinációja.
• Az üzem szántóterületének több mint, 75%-a Gyep vagy takarmánynövény, parlag (talajtakarásos, fekete), hüvelyes növény (kivétel szója), vagy ezek kombinációja.

A parlagon hagyott területeken tárgyév január 1-jétől augusztus 31-ig terjedő időszakban gondoskodni kell a talaj takarásáról növényborítottsággal vagy a tarlómaradványok, növényi maradványok területen hagyásával. A kultúrállapot fenntartása érdekében kizárólag tisztító kaszálás, szárzúzás megengedett. A pihentetési időszakban a kaszálék nem hordható le a területről, s az nem bálázható. A parlagterületen 01.01. és 08.31. között vetni és betakarítani is tilos! Kivéve vadvirág és méhlegelő esetét.

Nincs mentesség: jönnek az új szabályok a növénytermesztőknek

Az Európai Bizottság nem engedélyezte a vetésváltás szabályai alóli mentesülést.

Parlagként többek között az alábbiak számolhatók el abban az esetben, ha a területen nem történik termelés január 1. és augusztus 31. között:

• Előző év őszén vetett kultúra vagy annak tarlója.
• Spontán zöld növényi borítottság.
• AKG/ÖKO zöldugar (kaszálék nem hordható le).
• Méhlegelő (vethető 01.01. és 08.31. között).
• Ideiglenes gyep, évelő takarmánynövény (kaszálék nem hordható le, nem bálázható).

Talajtakarásos parlag hasznosítási kódok:

• TAR 10 (valami korábbi növény tarlója van a területen).
• A területen lévő növény hasznosítási kódja, viszont a gazdálkodó bejelölheti, hogy az parlagterület (parlag élőnövényes talajtakarással).
• UGA 03 (AKG meglévő zöldugar), ha a pihentetési időszakban a kaszálékot nem hordják le a területről.

Ezen felül:

• a védett tájképi elemeket minden körülmények között meg kell őrizni, valamint
• a költési és fiókanevelési időszakban, azaz március 1. és augusztus 31. között a mezőgazdasági területen található sövényeket és fákat tilos kivágni.