Az AKI PÁIR adatai szerint Magyarországon a vágócsirke élősúlyos termelői ára 28,7 százalékkal 504,71 forintra, a vágópulykáé 34,2 százalékkal 697,58 forintra emelkedett kilónként, 2023 első harminckét hetében 2022 azonos időszakához képest.
Az Európai Bizottság adatai szerint 265,74 euró/100 kilogramm volt az egész csirke uniós átlagára 2023 első harminckét hetében, ami 7 százalékos növekedést jelent az előző évihez viszonyítva. A magyarországi ár 26,7 százalékkal 973 forint/kilogrammra emelkedett ugyanebben az összehasonlításban.
A feldolgozók áremelése kisebb volt
Az AKI PÁIR adatai szerint a csirkemellfilé feldolgozói értékesítési ára 12,4 százalékkal 1973 forintra, a csontos csirkemellé 5,9 százalékkal 1364 forintra nőtt kilónként. A csirkemell összesített ára 12,6 százalékkal 1947, a csirkecombé pedig 13,4 százalékkal 915 forintra emelkedett egy kilogrammra vetítve 2023 első harminckét hetében 2022 azonos időszakához képest.
Kirívó tojásdrágulás
Az Európai Bizottság adatai alapján az unióban az étkezési tojás csomagolóhelyi ára 244,08 euró volt 100 kilogrammonként 2023 első harminckét hetében, ez jelentős mértékben, 41,8 százalékkal múlta felül az előző év azonos időszakának árát.
Az AKI PÁIR adatai szerint Magyarországon a ketreces tartásból származó étkezési tojás (M-es és L-es méretben) csomagolóhelyi ára 60,49 forint volt darabonként 2023 első harminckét hetében, ami még ennél is nagyobb mértékben, 61,9 százalékkal haladta meg a 2022. év azonos időszakának átlagárát.
Ezen belül az M méretosztályú, dobozos tojás csomagolóhelyi ára 63,2 százalékkal 63,21 forintra, az L méretosztályú, dobozos tojásé 64,2 százalékkal 72,85 forintra nőtt darabonként. Az M-es tálcás tojás csomagolóhelyi ára 63 százalékkal 56,16 forintra, az L-es tálcás tojásé 59,5 százalékkal 60,34 forintra emelkedett ugyanekkor, egy darabra vetítve. A mélyalmos étkezési tojás (M-es és L-es méretben) csomagolóhelyi ára 68,23 forint volt 2023 első harminckét hetében darabonként, ami 66,1 százalékkal haladta meg a 2022. év azonos időszakának átlagárát.
Vannak még kockázatok
A termelői árak tehát emelkednek, ám a baromfiágazat ennek ellenére problémákkal is kénytelen szembenézni. A közelmúltban a távol-keleti országok már a madárinfluenza megjelenésének első hírére Brazília teljes területére felfüggesztették a brazil baromfihús importját, az Európai Unió viszont mind ez ideig minden kaput nyitva hagyott. Köztes megoldásként kínálkozik a regionalizáció, ami azt jelenti, hogy az importőr országok csak arról a területről nem fogadnak szállítmányokat, amelyek ténylegesen érintettek az járvánnyal. Az unió most a kölcsönösség alapján folytat regionalizációs tárgyalásokat a világ csirkehústermelésének mintegy 16-18 százalékát adó Brazíliával.
Ennek alapján akár néhány héten belül is kijelölhetik azokat a területeket, ahonnan a baromfi továbbra is korlátozás nélkül érkezhet, míg a többi régióból a szállításokat megtiltják.
Korábban az árstop is komoly piaci zavarokat okozott az ágazatban. A rendelkezés alapvetően a csirketermék-pályát érintette, és a csirkének jellemzően csak bizonyos mennyiségű mellfiléje és bizonyos mennyiségű farhátja van, ezekből a termékekből volt egyfajta hiány, a többi termékből pedig felesleg keletkezett.
